2022. november 29., kedd

Koszttraumás stressz

Régen tapasztalt válság sújtja Európát, ami súlyos gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel járhat. Az egyre drágább megélhetési és lakhatási költségek miatt egyre többen elégedetlenkednek. Sokan az áram- és gázszámlák, azaz a rezsiköltségek miatt, mások „csak” a dráguló élelmiszerek miatt duzzognak, zúgolódnak, lázadoznak.
Az illetékesek (mellé)beszélnek, magyarázkodnak, olykor intézkednek. Próbálják kezelgetni a helyzetet, amely a koronavírus-járvány megfékezésénél alkalmazott intézkedések, a (jegybankok által a rendszerbe juttatott hatalmas mennyiségű pluszpénzzel) magasba kergetett infláció, a folyamatosan emelkedő bérek, a világkereskedelem megtorpanása és az Ukrajna elleni orosz agressziót kísérő gazdasági-pénzügyi szankcióháború miatt mérgesedett el. Sőt vált egyre veszélyesebbé.
Az egyre nyugtalanabb lakosság és vállalati szféra pedig megpróbálja túlélni a válságot. Az állampolgárokra, a közszférára és a cégekre vonatkozó hivatalos spórolási intézkedések, javaslatok tömkelege között.
A legelkeseredettebbek és a szerény bevételből élők egy része néhol már kilátásba helyezte, hogy az őszi-téli időszakban nem fizet a fűtésért, esetleg a világításért. Mert ha megtenné, nem jutna kosztra.
Egy friss felmérés szerint mintegy 1,7 millió brit háztartás azt tervezi, hogy októbertől nem fizeti ki az energiaszámlát. Nemrég több ágazat alkalmazottai munkabeszüntetésekkel tiltakoztak a szigetországban az egyre romló életkörülmények ellen. A közeljövőben újabb sztrájkok várhatók. A problémát az okozza, hogy Nagy-Britanniában évtizedek óta nem tapasztalt megélhetési válság alakult ki.
Elégedetlenkedők csoportjai másutt is utcára vonultak már. Egyre többen félnek ugyanis a holnaptól. Az aggódó és egyre stresszesebb emberek attól tartanak, hogy nem lesz elég pénzük a normális megélhetésre, a számláik kifizetésére, sem egyebekre.
Szeptember első hetében Prágában több tízezren követeltek segítséget a kormánytól, illetve sürgették a jelenlegi gazdaság- és az általuk oroszellenesnek nevezett szankciós politika megváltoztatását. A leghangosabbak hatalomváltást sürgettek és bírálták az EU energiapolitikáját is.
Berlinben is tüntettek a kormány spórolásra vonatkozó döntései és a magas energiaárak ellen. A demonstrálók követelték, hogy a hatóságok enyhítsenek az elszabadult élelmiszer- és energiaárak okozta megélhetési nehézségeken. Elfogadhatatlannak tartják, hogy egy év alatt csaknem nyolcvan százalékkal nőttek a rezsiköltségek.
A berlini tömegmegmozduláson az is elhangzott, hogy a válsághelyzet megoldása érdekében tárgyalni kellene Oroszországgal, amely korábban hatalmas mennyiségű földgázt szállított Európába, ám a szankciók miatt ennek már vége. Ez azonban nem a lakosság többségének a véleménye. A német RTL hírtévé közvélemény-kutatása legalábbis erre enged következtetni.
A felmérésből ugyanis kiderült: a megkérdezettek fele kész akár további gazdasági nehézségeket is vállalni, illetve átvészelni Ukrajna támogatása érdekében. A maradék ötven százalék már nem ennyire lelkes, inkább kétkedő. A többség viszont egyetért abban, hogy az árak emelkedése és az életszínvonal további romlása esetén szertefoszlik az Ukrajnával kapcsolatos lelkesedésük és szolidaritásuk.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov felmérése is szolgál több nyugtalanító, meghökkentő adattal. A szeptember elején ismertetett eredményekből kiderült, hogy az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban és Németországban a megkérdezettek többsége társadalmi nyugtalanságra és utcai tiltakozásokra számít a következő hónapokban a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlása miatt.

A rendőrségnek alighanem bőven lesz munkája sok országban (Fotó: CNN)
A rendőrségnek alighanem bőven lesz munkája sok országban (Fotó: CNN)


A tüntetésektől és zavargásoktól leginkább a lengyelek tartanak (75 százalékuk), a legkevésbé pedig az Egyesült Királyság polgárai (57 százalékuk).
A reprezentatív felmérés azt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban és Lengyelországban a válaszadók több mint 70 százaléka tartja a legnagyobb országos problémának a magas megélhetési költségeket. A megkérdezettek szerint a kormányoknak az energiahordozók árának korlátozásával, áfacsökkentéssel és az ingyenes tömegközlekedés bevezetésével, de legalábbis az utazási költségek mérséklésével kellene könnyíteni a lakosság terhein.
A kutatásból az is kiderült, hogy az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban minden ötödik ember a megtakarításaiból fizeti ki a számláit. Tíz franciából pedig négy azt sem bánná, ha kiújulna a sárgamellényesek mozgalmának tiltakozása. (A csoport tagjai 2018. november közepétől hónapokig tüntettek a kormányzati politika több eleme ellen, s követelték Emmanuel Macron államfő lemondását. A sárga láthatósági mellényt viselő demonstrálók a romló életszínvonal és a kilátásba helyezett üzemanyag-áremelés miatt vonultak utcára országszerte. A kormányzat végül lemondott a tervről, sőt 2018 decemberében – figyelembe véve a népi elégedetlenséget – több intézkedést is bejelentett a szegényebbek helyzetének javítása érdekében.)
Nem tudni, hogy az ősz és a tél folyamán mekkorára duzzad a franciák és mások elégedetlensége. Ám az jól látszik, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta a világ, így Európa is egyik gödörből a másikba lép. Az ókontinensen jelenleg talán senki sem tudja megjósolni, hogy mikor rendeződik a helyzet, sem azt, hogy erre belátható időn belül sor kerül-e.
A német titkosszolgálat ráadásul attól tart, hogy – a koronavírus-járvány okozta megrázkódtatások és az estleges újabb szigorítások, valamint az Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók (illetve az erre adott viszontválasz okozta bajok) miatt – már az ősszel tüntetéshullám söpörhet végig az egész országon. Az illetékesek szerint fennáll annak a veszélye is, hogy néhol szélsőséges csoportok csatlakoznak a tiltakozókhoz, aminek következtében elszabadulhat az utcai erőszak az EU főhatalmának számító Németországban.
A rendőrségnek alighanem bőven lesz munkája sok országban, ha a következő hónapokban fenn akarja tartani a rendet. És meg akarja óvni a politikusokat a népharagtól, esetleges merénylőktől. Merthogy nem kizárt: Európában politikai gyilkosságok hulláma következhet. Már a koronavírus-járvány kezdetén számtalan (életveszélyes) fenyegetést kaptak a politikai döntéshozók a korlátozások, szigorítások, lezárások és a karantén bevezetése miatt. A jelenlegi válság csak olaj a tűzre, hiszen a hatalom intézkedéseit sokan immár egzisztenciális fenyegetésként értékelik, élik meg, s ezért valakiken (történetesen a vétkesnek tartott politikai elit egyik-másik képviselőjén) valószínűleg megpróbálnak bosszút állni.