2022. november 29., kedd
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Pepi gróf varázstanyája

Azt még csak könnyű elképzelni, milyen lehet egy varázstanya, ám hogy ki volt a címben szereplő Pepi gróf, azt csak azok tudhatják, akik jártak Szarvason, netán olvasták Fekete István nem egészen ismert művét, a Pepi-kertet. Az egykori, történelminek is nevezett Magyarország mértani középpontjának közelében, a Szegedtől mintegy nyolcvan kilométerre kissé északkeletre fekvő Szarvason azonban a Pepi név nemcsak ismert, hanem a település alapvető arculata fűződik hozzá.

Mocsári ciprusok a Holt-Körösben (Törőcsik László felvétele)
Mocsári ciprusok a Holt-Körösben (Törőcsik László felvétele)

A Pepi-kert, azaz a messze földön neves Arborétum az olasz eredetű Bolza családhoz köthető. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, majd fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását – áll többek között a település történetében. Magyarán: a különleges növényekkel, elsősorban fákkal ékeskedő hatalmas parknak több mint kétszáz éves története van.

Hegyi mamutfenyő – fele, vagy még annyi sem látszik a felvételen az Arborétum kiemelkedő példányából (Törőcsik László felvétele)
Hegyi mamutfenyő – fele, vagy még annyi sem látszik a felvételen az Arborétum kiemelkedő példányából (Törőcsik László felvétele)

Ez igazán tekintélyes kor. Különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a település idén ünnepli fennállásának háromszázadik évfordulóját. A nagy kiterjedésű kert az ifjú Bolza Józseffel kezdődött tehát igazán, őt pedig Pepinek hívták. Feljegyzések szerint a mai arborétum magasabban fekvő részein ültette el az első fákat.

Festő sem tudná arányosabban megfesteni a tölgyet (Törőcsik László felvétele)
Festő sem tudná arányosabban megfesteni a tölgyet (Törőcsik László felvétele)

Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál, Pepi unokaöccse örökölte, aki a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú növénytelepítést a mind nagyobb kiterjedésű területen. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Persze, Magyarországon több tíz arborétum vagy botanikus kert található, nem oly ritka jelenség, mint mifelénk, ám ez nem csorbítja azt az élményt, amit a látogató megélhet.

Az olasz származású Bolzák szarvasi hagyatéka Magyarország legnagyobb arborétuma (Törőcsik László felvétele)
Az olasz származású Bolzák szarvasi hagyatéka Magyarország legnagyobb arborétuma (Törőcsik László felvétele)

A szarvasi Arborétum nem kevesebb, mint 82 hektáron terül el 1600 fa- és cserjefajjal, mintegy másfél száz madárfajjal, 200 féle kalapos gombával, 300 fenyőfajtával, 440 rovarfajjal, 2500 méteres sétánnyal, 200 éves tölggyel, 150 éves mamutfenyővel, ki tudja hányféle gyógynövénnyel és sok egyébbel büszkélkedhet.

A számokon túl meséljenek inkább a fotók! Talán elmondják, hogy vannak a világon jó helyek is. Én nyári hőségben jártam ott, de hiszem, a tavaszi, az őszi vagy a téli séta sem lehet élménytelen. Aki kedveli a természetjárást, bátran ajánlom a helyet!

Az arborétumban található a Mini Magyarország makettpark (Törőcsik László felvétele)
Az arborétumban található a Mini Magyarország makettpark (Törőcsik László felvétele)

Nem hagyhatom szó nélkül, hogy az arborétumban található a cseppet sem kicsiny Mini Magyarország makettpark, mintegy hetven épület, híd, szobor, vasútállomás... kicsinyített másával. Emellett a Szarvast átszelő, üdülésre kiválóan alkalmas Holt-Körös túloldalán okvetlenül fel kell keresni a már emlegetett történelmi Magyarország emlékművet, ahova egy töltésen át sajátos történelmi emlékút vezet. Ha pedig nyári estéken sikerül kifogni egy-két izgalmas produkciót a szabadtéri vízi színházban – nem kellene nehéz legyen, hiszen csaknem minden estére jut valami –, valósággal elvarázsol bennünket ez a kis település.