2024. április 25., csütörtök

Új alapokra helyezett patália

Ahogyan az várható is volt, a koszovói kérdésről esett szó a Nemzetbiztonsági Tanács szombati ülésén, melyen tájékoztatták a kormány, az államvezetőség, a biztonsági szolgálatok tagjait arról, milyen új momentumai vannak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásoknak. Nem sok mindent tudni arról, hogy egészen pontosan mit fednek a tanács ülése előtti és utáni kijelentések. Egy valami biztos, nem hiába érkezett a múlt héten Belgrádba és Pristinába is olyan fontos küldöttség, amelyik missziójának még ugyan csak az elején tart, eredményeket azonban – minden jel erre mutat – azonnal akar.
Péntek délután ugyanis Pristinában, majd az esti órákban Belgrádban tárgyalt a dialógus folytatásának részleteiről Miroslav Lajčák, az Európai Unió párbeszéddel foglalkozó különmegbízottja, Jens Plötner német és Emmanuel Bonne, francia Koszovó-ügyi különmegbízott. Azt tudni lehet, hogy a pristinai tárgyalások két órán át tartottak, s meglehetősen kevés információt közöltek azokat követően a sajtó képviselőivel. Albin Kurti koszovói kormányfő például elmondta, hogy a megbeszélésen arról biztosította az európai diplomatákat, hogy Pristina készen áll részt venni egy dinamikusabb, jó tárgyalási platformra alapozott dialógusnak a folytatásában, melynek kötelező érvényű jogi dokumentumok születése kellene legyen a célja, melyek elvezetnek Koszovó és Szerbia függetlenségének kölcsönös elismeréséhez. A kijelentés szerint Koszovó érdekelt a párbeszéd folytatásában, de csak akkor, ha az gyorsabb és a fent említetteknek megfelelő konkrét eredményeket hoz majd. Ez semmiben sem tér el a korábbi Kurti által mondott kijelentésektől, ami tehát az egyik felet illeti, máris borítékolható, hogy olyan nagy hajlandóság nincs a nézőpontok változtatására az európai küldöttség fogadása után sem, legalábbis annak alapján, amit a sajtó képviselőivel közöltek. S, ahogyan azt hallhattuk, nem közöltek túl sokat, mindössze néhány mondatot fogalmazott meg maga Lajčák is, rámutatott arra, hogy a párbeszéd folytatásáról volt szó, annak előbbre vitelét, felélénkítését tárgyalták meg, sorra vették a különböző lehetőségeket és tárgyalási módokat. Majd nyomatékosította, hogy több információt a megbeszéléssel kapcsolatban már tényleg nem árulhat el.
A belgrádi kijelentések a megbeszéléseket követően, valamint a nemzetbiztonsági tanácsi ülést követően már kissé világosabbak voltak, túl sok részlet azonban nem derült ki. Vučić ismertette, hogy teljesen új alapokra helyezett tárgyalási keretet kínáltak fel Szerbiának a közvetítők, s ennek a keretnek sebesen kellene megoldania az összes felgyülemlett problémát a déli tartomány kapcsán. Az államfő sietett megjegyezni azt is, hogy Szerbia nem változtat korábbi álláspontján, vagyis nem ismeri el Koszovó függetlenségét, s továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát tartja kiindulópontnak és meghatározónak, amikor Koszovó kapcsán folytat tárgyalásokat. Ez viszont megint csak azt jelenti, hogy a másik fél sem hajlandó változtatni gondolkodásmódján, így kérdés marad, milyen újdonságot és hirtelen megoldást jelenthet ez a bizonyos új tárgyalási alap, melyről mást nem is lehet tudni, csak annyit, hogy valamiért újnak számít.
Mindössze a dinamika fog változni? Ezentúl az évi egy-két találkozó helyett havi egy-két brüsszeli megbeszélést tartanak? Vagy vannak olyan konkrét javaslatok, amelyek tényleg elfogadhatók mind a két fél számára? Az „apróbb” kérdésekkel indítanak és így jutnak majd lassan sorozatos konszenzushoz? Megoldják a koszovói szerbek gépkocsijainak rendszámozási problémáját, ami hamarosan égető gondot jelent? S ha igen, nem vagyunk továbbra is fényévekre a végleges megoldástól? Ezekre a kérdésekre alighanem csak a következő hónapokban kapunk konkrét válaszokat. Addig is meg kell elégednünk egy sejtető kijelentéssel, melyet szintén a köztársasági elnök mondott ki: Szerbia a nyugati nagyhatalmak elvtelen politikája járulékos veszteségének számít. Nem lesznek hát túl kedvezőek a fejlemények a szerb közvélemény számára.