2024. április 20., szombat

Tízezerrel a létminimum alatt

Mali: Januártól 40 ezer dinár lesz a minimálbér – A szakszervezetek bevásárlókosárral érkeztek a tárgyalásokra

Az eddigi legnagyobbnak nevezte a pénzügyminiszter azt a 14,3 százalékos növelést, amellyel a minimálbért januártól 40.020 dinárra módosítják. Az óránkénti 230 dináros minimális munkabérről a Szociális Gazdasági Tanács tegnapi ülése után tájékoztatta a nyilvánosságot Siniša Mali pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy a legalacsonyabb kereset adómentes részét 20.712 dinárra növeli a kormány, a nyugdíjbiztosítási járulékot viszont egy százalékkal emeli. Ily módon kiegyenlítődik az a különbség, amely a növeléssel terhelné a munkaadókat. Ezzel ugyanis csökkenteni szeretnék annak esélyét, hogy a növelés miatt felmondásokra kerüljön sor – mondta Mali, aki szerint a legkisebb fogyasztói kosár értékének 81 százalékát fedezi a minimálbér, és a jelenlegi gazdasági helyzetben legfeljebb ez engedhető meg.

A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón tényként közölte a jövő évi minimálbér összegét, annak ellenére, hogy tegnap sem született megállapodás a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői között. Utóbbiak ugyanis egy bevásárlókosárral igyekezték meggyőzni a tárgyalófeleiket arról, hogy a törvényileg meghatározott fogyasztói kosár minimális értéke már most meghaladja az 50 ezer dinárt.

OKTATÁSRA MÁSFÉL FÜZET (SE)

A szakszervezetek képviselői a magukkal hozott bevásárlókosárba azokat az árucikkeket pakolták, amelyek a rendelkezések szerint a legalacsonyabb szintű megélhetéshez szükségesek. Már az is vitatható, hogy a létminimum meghatározásakor havi 128 dinárt számolnak el a gyerekek oktatására: ezért ugyanis jelenleg másfél füzetet lehet venni – mondta Ljubisav Orbović, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

– Az általunk vásárolt termékekért hétfőn több mint 50 ezer dinárt fizettünk. Hiába hangsúlyozzák, hogy a 14,3 százalékos emelés az eddigi legnagyobb, amikor a minimálbér és a minimális fogyasztói kosár értéke között egyre nagyobb a különbség – utalt arra a 2017-es megegyezésre a szövetség elnöke, miszerint már tavalyelőtt ki kellett volna egyenlíteni országunkban a legalacsonyabb munkabért a legkisebb fogyasztói kosár értékével.

A szakszervezetek hangsúlyozták: évek óta megismétlődik a forgatókönyv, amely szerint a kormány a Szociális Gazdasági Tanács tárgyalásain figyelmen kívül hagyja az érveléseiket, és így megegyezés híján a saját kezében tartja a döntés jogát. Čedanka Andrić, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet elnöke szerint az idén még azt a kérelmüket sem méltatták, hogy a minimálbér nagyságát évente kétszer határozzák meg.

MEG KELL ŐRIZNI A MUNKAHELYEKET!

Az emelést az idén a munkáltatók is támogatták, és továbbra is egyetértenek azzal, hogy a végső cél kiegyenlíteni a minimális fogyasztói kosár értékét a minimálbérrel. A megegyezésre azonban még a koronavírus-járvány és a globális gazdasági válság előtt került sor – mondta a sajtótájékoztatón Miloš Nenezić, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának elnöke.

Felszólalásában megköszönte a szerb kormány és Aleksandar Vučić államfő támogatását, és azt, hogy megértéssel kezelik a munkáltatók jelenlegi helyzetét. Kiemelte, hogy a vállalkozók és az ipar jelenleg Szerbiában többszörösen kevesebbet fizet az energiáért, mint amennyit fizetnek más európai országokban. Többek között ezt méltányolták a munkáltatók azzal, hogy elfogadták a kormány javaslatát a minimálbérrel kapcsolatban – mondta a munkaadók képviselője. Hozzátette: ezáltal megőrzik a munkahelyeket, közösen erősítik a gazdaságot és segítik a lakosokat.

A legalacsonyabb munkadíj növelése csak egyike azon intézkedéseknek, amit a kormány az életszínvonal emelése érdekében tesz – hangsúlyozta a tárgyalások után Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter. Példaként a múlt évet hozta fel, amikor a minimálbér növelése mellett számos más intézkedéseket is foganatosítottak annak érdekében, hogy a lakosság jólétét biztosítsák – utalt a közszférában dolgozók 7 százalékos és az egészségügyi dolgozók 8 százalékos bérnövelésére, a nyugdíjak 5,5 százalékos emelésére és a polgároknak átutalt egyszeri támogatásokra a miniszter.

Darija Kisić Tepavčević kiemelte, hogy a szerb kormány folyamatosan érvényesít olyan intézkedéseket, melyekkel korlátozza egyes termékek árát, annak érdekében, hogy féken tartsa az inflációt az országban. „Szerbia lakosai sokkal kevésbé érezték meg a világszintű válságot, mint más országok polgárai" – adott hangot álláspontjának a miniszter.
A tegnapi bejelentések azonban addig nem tekinthetők érvényesnek, amíg a szerb kormány nem hoz végleges döntést. Ez azonban a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata alapján már borítékolható, ha ugyanis a reprezentatív szakszervezetek, a kormány és a munkaadók képviselői a szociális-gazdasági tanáccsal nem tudnak megegyezni a minimálbérről, akkor szeptember 15-ig a kormánynak jogában áll meghatározni a munkaóra jövő évi minimális értékét.