2024. március 28., csütörtök
KALANDTÚRA

Como – Caesartól Clooney-ig

Hol máshol, mint Olaszországban van egy hely, ahol a helyi halászok száma megegyezik a városkát felkereső milliomosok mennyiségével. Hajnalhasadtával jó üzleteket kötnek az aranyfogú halászok a Michelin-csillagos éttermek mesterszakácsaival, akik a tóparti luxusszállodák luxusvendégei számára vásárolnak közönséges halakat. Aztán megjelennek az első reggeli vonattal érkező hátizsákos turisták is, kinyitnak a trattoriák és kezdődik az új nap, amely ugyanolyan lesz, mint az előző, meg az azt megelőző, egészen 2002-ig visszamenőleg.

A jellegzetes olasz kisvendéglők előtt már korán reggel ásítoznak az éjszakát átbulizó borostás pincérek. A vendég még fel sem teszi a kérdést, ők már unottan bólintanak, hogy merre kell menni a 15 km-re fekvő Laglióba induló vízibuszok kikötőjéhez. Mert aki Comóba jön, az legelőször elhajózik Laglióba. Húsz éve egy hirtelen ötlettől vezérelve George Clooney megvette a Laglio falucskában álló XVIII. századi Villa L’Oleandrát és a mellette lévő Villa Margheritát. Utóbbi azonnal beköltözhető volt, előbbi pedig jobban tetszett neki. Azóta nincs olyan nyár, hogy a helyiek és a sztárok miatt idezarándokolók ne találkoznának Antonio Banderasszal, Brad Pittel, Madonnával vagy valamelyik James Bondot alakító színésszel.

Como és a tőle északra 50 kilométerre nyúló gleccsertó romantikus hangulatát természetesen nem a hollywoodiak fedezték fel. Már a rómaiak idejében is a felső ezer kedvenc üdülőhelye volt, de minden békésebb időszakban építettek errefelé utakat, kikötőket, villákat és palotákat. Az első komolyabb építkezési hullám 6-700 éve volt. Ekkor épült a Dóm, a Broletto (évszázadokon át volt a városháza épülete), a Torre de Commune harangtorony, több bazilika és még több villa, ekkor létesült a piactér és a városi parkok. A máig megőrzött városkép 1500 körül vált véglegessé.

Azóta nem sok minden változott. Évszázados hagyománya van a városban a lovas sportoknak, a vitorlás versenyeknek, a hajós felvonulásoknak, a fesztiváloknak és a vásároknak. Népszerű comói tevékenységek lettek a közelmúltban a siklóernyőzés, a szörfözés, a hegyi kerékpározás, a sétahajózás és a túrázás. Ilyen kínálattal Como az egyik legkedveltebb belföldi üdülőhellyé vált az olaszok körében.

Mr. Clooneyn és vendégein kívül más hírességek is kötődnek a tóparti csendes kisvároshoz. Itt született XI. Ince pápa, Cosima de Flavigny – Liszt Ferenc lánya, Richard Wagner felesége – és itt élt Alessandro Volta fizikus-feltaláló (a volt mértékegység róla kapta a nevét). A város határában fogták el a partizánok a menekülő Mussolinit és szeretőjét.

Földrajzi fekvésének köszönhetően Como kilátópontja nem feltétlenül a katedrális tornyában kell, hogy legyen. Nyílik ettől szebb panoráma is a városra! A 125 éve üzembe helyezett sikló köti össze a központot a város fölé magasodó Brunate csúccsal. A vonal 1084 méter hosszú, amelyből az alsó 130 méter alagútban fut. A nagyon meredek pályán alig 7 perc alatt 700 méteres magasságba jutunk.

A sikló 30 percenként indul, és 5 euró egy oda-vissza jegy. 1911-ig gőz üzemű volt, akkor váltotta le az elektromos rendszer. Azóta többször felújították és modernizálták. Ma egymillió eurós gondolák emelik a magasba az utasokat. A Brunatéről pazar kilátás nyílik Comóra, a tóra, a Monte Rosára, és számos ösvény kiinduló pontja a környező dombokra és villákhoz.