2022. november 29., kedd
ROMOS TEMPLOMOK VAJDASÁGBAN (4.)

Fallal körbevett templom

Őrszálláson ma is aktív katolikus közösség él – A legsürgősebb az ablakok megjavítása lenne
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, most milyen állapotban vannak és hogyan jutottak ide.

Őrszállás (Stanišić) Zombortól 22 kilométerre fekszik, keletre. A magyar határ a településtől mintegy 5–6 kilométerre húzódik. Meglétét Őrs néven már a 14. században jegyezték a dokumentumok. Fellendülése a 18. században kezdődött, amikor Mária Terézia Redl Imrét bárói ranggal ruházta fel, és ehhez Harasztitól Kelebiáig terjedő birtokot is kapott, azzal a megkötéssel, hogy minden településen köteles templomot építeni a híveknek. Őrszálláson az első vert falú, nádfedeles templomot 1782-ben építették a hívek. A kegyúr a ma is álló Boldogságos Szűz Mária Szent Neve templomot 1815-ben építette. A templom hossza 45 méter, szélessége 20 méter, a hajó belmagassága 17 méter. Négy harangját Ljubljanában öntötték, közülük a legnagyobb 799 kilogramm, a legkisebb 95 kilogramm. Nem csak méreteivel emelkedik ki ez a szakrális épület a korabeli falusi templomok közül, de különleges kiképzésével, rendhagyó, klasszicista stílusú homlokzatával is eltér a barokk templomoktól. Ismeretlen mester építette.

A templom bejáratát királyok őrzik (Fotó: Molnár Edvárd)
A templom bejáratát királyok őrzik (Fotó: Molnár Edvárd)

Már megérkezésünkkor feltűnt, hogy hatalmas téglafal övezi a templomot, mint valami zárt intézetet. A bejárat előtt három, fej nélküli szobor fogadott minket. Pekter Andrea, a helyi művelődési egyesület alelnöke elmondta, hogy a falat 1958-ban építették a templom körül, hogy megvédjék a rongálásoktól. Amikor Andreának elmondtam jövetelünk célját, hogy a romos templomokkal szándékozom foglalkozni, rossz néven vette templomuk minősítését, mondván, ez egy aktív templom, itt még mindig félezer katolikus él. S nemcsak passzív templomba járókról beszélünk, hanem a kisgyermekek ministrálni járnak, gyűjtik a perselypénzt, tehát jövője is van itt a vallásosságnak. Azt elismerte, hogy sok minden javításra szorulna ezen a templomon, de semmiképpen sem tartja elfogadhatónak, hogy romos templomról beszéljek.

S igaza volt, magam is meggyőződtem róla, milyen csodálatos ez a templom, nemcsak nagyságával ejt rabul, hanem az a gondoskodás, ahogyan a hívek iránta viseltetnek. Még mindig a több mint 200 éves, kenderből szőtt szőnyegek borítják belterét, ami arra enged következtetni, hogy az elmúlt évszázadokban rendben tartották, gondját viselték. Csodálatra méltó!

A szarkofág alakú oltár. Ezt a Vatikán a külön kegyelmek oltárává nyilvánította (Fotó: Molnár Edvárd)
A szarkofág alakú oltár. Ezt a Vatikán a külön kegyelmek oltárává nyilvánította (Fotó: Molnár Edvárd)

De térjünk vissza a templom bejáratához. Ez is különleges: két szoborfülke teszi jelentőségteljesebbé a bejáratot. Az egyikben Szent István, a másikban Szent László kapott helyet. Andrea elmeséli, hogy a trianoni békeszerződést követően a hatalom le akarta rombolni a magyar királyok szobrait, ezért Jakob Kopping plébános befalaztatta a szoborfülkéket. Andrea úgy tudja, ehhez meg kellett csonkítani a szobrokat: egyiknek a kezét, a másiknak a kézben tartott rekvizitumát törték le, hogy befalazhassák, s így megmentsék.

A két király szobra felett hatalmas teraszok vannak a templom tetején. A legenda szerint Redl Imre azért építette a környék legmagasabb pontjára a templomot, tetejére pedig a teraszokat, hogy innen beláthassa egész birtokát.
Belépünk a nemrégiben felújított templomajtón. Súlyos, tekintélyt parancsoló, kiváló asztalos munka a bejárati ajtó. A templombelsőn csak ámulok-bámulok. Háromhajós, oszlopokkal tagolt, hatalmas és gyönyörűen festett. Még így is bámulatos, bár a festés igencsak kopott, s eredeti színei nemigen látszanak. Andrea szerint a festés a legutóbbi, 1890-es külső és belső felújítás során került a falakra és a mennyezetre. Ekkor érkezett a templomba az Angster-orgona is. Már a 18. század végén volt itt orgona, azt eladták a bajai reformátusoknak, majd 1819-ben egy újabb érkezett a templomba, az apatini Caspar Fischer munkája. Az orgona sípjait az első világháború idején leszerelték és ágyúgolyót öntöttek belőle. Most is ez az orgona áll a templomban. 2015-ben a templom fennállásának 200. évfordulójára a külföldön élő, de Őrszálláson született Mándity György orgonarestaurátor használt orgonák sípjait szerelte fel az őrszállási orgonára. Az első karácsonyi orgonakoncertet tavaly decemberben tartották.

Az oszloppárokkal tagolt háromhajós templomot 1890-ben festették ki utoljára (Fotó: Molnár Edvárd)
Az oszloppárokkal tagolt háromhajós templomot 1890-ben festették ki utoljára (Fotó: Molnár Edvárd)

Az 1890-es felújítás során a főoltár is megváltozott: lecserélték a főoltárképet. Az eredeti fő- és mellékoltárképeket a bécsi Johann Weller (1785–1817) festő készítette 1816-ban. A főoltárkép helyére Jakobey Károly Szeplőtelen Szűzanya Szent Lajossal, Szent Adalberttel, Páduai Szent Antallal és más szentekkel című monumentális (4x2 méter) alkotása került. A főoltár fekete márványból készült és szarkofág formájú, a Vatikán a főoltárt külön kegyelmek oltárává nyilvánította. Az 1890-es felújítás után a templomot a Kalocsai érsekség harmadik legszebb templomának nyilvánították.

– A kilencvenes években törtek be a templomba és akkor elvitték a szentségtartót, kelyheket és miseruhákat is elvittek, olyanokat is, amit a bárónő hímzett. Az eredeti stációképekből csak hat maradt meg a templom kifosztása után. Ezekről a képekről azt tudjuk, hogy kicsempészték az országból, de a határ magyar oldalán lebukott a csempész. A stációképek Budapesten vannak. Több évig próbáltuk visszaszerezni őket, de nem sikerült – mondja Andrea.

A templom főhajóját négy masszív oszloppár tagolja, választja el a mellékhajóktól, amelyen kivételesen értékes festett üvegablakok vannak. A vitrázsok Kratzmann Ede budapesti műhelyében készültek. Az ablakok egy része ki van törve, vihar idején beesik az eső és potyog a vakolat. Andrea szerint ez lenne a legsürgősebb javítani való. Egedi Antal nemesmiliticsi plébános minden vasárnap tart itt misét. A helybeli asszonyok a mise előtt kitakarítanak, mert a betört ablakok miatt por van és vakolatdarabok a padlón.

A templom alatt van a Redl család temetkezési helye (Fotó: Molnár Edvárd)
A templom alatt van a Redl család temetkezési helye (Fotó: Molnár Edvárd)

A Redl család a templomot temetkezési helyül használta. Nemcsak azoknak a családtagoknak a földi maradványai kerültek ide, akik Őrszálláson éltek vagy haltak meg, hanem akár a Bécsben elhunytakat is itt helyezték örök nyugalomra. Lemegyünk az oltár alatti családi kriptába. Kint 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet volt, lent fáztunk a lenge nyári öltözetben.

Andrea megmutatja a szarkofágokat. Két vörösmárvány szarkofág, amelyekben a báró és a báróné nyugszik. Egy hatalmas fekete, egy vörös fedeles, de az alsó része nemrégiben új téglákból felfalazva, az oltár mögött pedig két gyermekszakofág. A kisebb teremben csak márványdarabokat látunk.

– Negyven évvel ezelőtt törtek be ide. Aranyat kerestek és feldúlták a szarkofágokat, sokat el is törtek. Amit lehetett, megjavíttattunk, de két szarkofág annyira összetört, hogy azokat darabokban őrizzük. Itt, a kis terem bejárata felett van egy urna, van, aki azt mondja, hogy a báró, mások szerint meg a báróné szíve van benne. Tiszteletből ezt sohasem bántottuk – meséli Andrea.

Az őrszállási templom műemlék. Ezért felújítását törvény szabályozza.

Harangjait Ljubljanában öntötték. A legnagyobb közülük 799 kilogramm (Fotó: Molnár Edvárd)
Harangjait Ljubljanában öntötték. A legnagyobb közülük 799 kilogramm (Fotó: Molnár Edvárd)

Őrszállásnak 1900-ban 6764 lakosa volt, 2011-ben a népszámlálási adatok szerint már csak 3987-en lakták. A katolikusok száma a huszadik század fordulóján 6200 volt, 2011-ben pedig 5280.

A második világháború után a németeket kitelepítették, s helyükbe 5430 dalmát és macedón telepes költözött. A magyarok száma a faluban a 2002-es népszámlálás szerint 363. Németnek 16-an vallották magukat és sok más nemzetiségű mellett él itt még 367 horvát és 24 bunyevác.

Ottjártunkkor Oláh Mária, a sekrestyés, arról mesélt, hogy az ötvenes években a telepesek megdobálták a katolikusokat, amikor a templomba mentek. Volt, aki gyümölccsel, más meg záptojással. Andrea hozzáteszi, hogy Őrszálláson nagyon sok köztéri szobor van, s nem csak a templom előttieket „fejezték le”, de a 99 százalékukat megcsonkították. Szerencsére ez az idő már elmúlt. Most itt békében élnek egymás mellett a katolikusok és pravoszlávok, a hívők és az ateisták.