2022. december 1., csütörtök

Miként lehet sikeresebb a tanulás?

A Howard Gardner-féle módszer hasznossága az iskolákban

A múlt hónapban megtartott Szabadkai Nyári Akadémia részvevői hasznos tanulásmódszertani tanácsokat kaphattak Mandák Csabától, a pécsi Innovatív Pedagógiai Műhely szakmai vezetőjétől, akinek előadása A tanulók megismerésének lehetőségei az egyéni tanulási utak támogatásához címet kapta. Az előadás kiindulópontja Howard Gardner amerikai pszichológus 1983-ban kidolgozott többszörösintelligencia-elmélete volt, mely óriási hatást gyakorolt a pedagógiára, módszereit pedig a világ minden táján használják. Ez az elmélet azt állítja, hogy minden embernek más-más tanulási módja és más-más intelligenciája van, amelyet a mindennapi életében használ.

–Ez egy olyan módszer, amit tizenöt éve tanultam meg, és azóta is alkalmazom a kollégáimmal együtt. Az első húsz év pedagógusi pálya után rá kellett jönnöm, hogy nem a tanításon van a hangsúly, hanem a tanuláson. Az a legfontosabb dolgunk, hogy meg tudjuk tanítani a gyerekeinket arra, hogyan szerezzenek a világból információt, hogyan tanuljanak, hogyan jegyezzenek meg dolgokat, és azokat hogyan dolgozzák fel. Nem az ismeretátadás a fő dolgunk, hanem az, hogy megtanítsuk őket arra, hogyan boldoguljanak a világban. Az elmúlt pár száz évben azt az iskolát építettük, amelyben tudást adunk át, most meg afelé kellene haladnunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket megszerezni a tudást, és ez a kettő nem ugyanaz. Meg kell figyelni, hogy a diákok egyesével hogyan tanulnak a legjobban, és mit kell ahhoz tenni, hogy a hozzájuk mérhető legjobb utat be tudják járni. Ebben az első lépés az, hogy meg kellene ismerni őket, hogy miben különböznek egymástól, hogy mi az a mód, amiben ők másképp látják a világot, másképp szerzik meg az információt, vagy másképp jegyzik meg a dolgokat – fogalmazott Mandák Csaba.

Mandák Csaba
Mandák Csaba

Mindenki meglelheti a számára megfelelő tanulási módot

–A Gardner-féle módszer olyan mérés, amivel meg tudunk mutatni bizonyos típusú tanulási módokat a gyerekeknek, hogy megtanulják, hogy hogyan tudnának jól és eredményesen tanulni. Ez nagyon egyszerű mérőeszköz, egy 50 állításból álló teszt. Megkérdezzük a gyerekeket, külön kitöltetjük az anyukával, külön az apukával, és akkor lesz egy valamiféle elegy, amiből következtetéseket lehet levonni: hogy a kisgyerek hogyan érzékeli a világot, miként tájékozódik a világban. A módszert már ö-hat éves gyerekekkel is lehet alkalmazni, egészen felnőttkorig. A tesztek tipizálnak, tehát nem azt fogják megmutatni, hogy egy tanuló milyen, hanem abban segítenek, hogy a diák is el tudjon azon gondolkodni, hogy abból, amit ez a teszt mutat, mi az, amit ő fel tudna használni ahhoz, hogy jobban boldoguljon az iskolában. Gardner többszörösintelligencia-elmélete segít, hogy a diákok képesek legyenek azonosítani, hogy milyen típusú intelligenciát használnak az anyagok elsajátításához, így sikeresebbek lesznek a tanulásban. A hosszú távú cél az lenne, hogy a gyerekeknél, amikor eljutnak tizenéves korukig, kialakuljon az önálló felelősségvállalás, megismerjék önmagukat. A tanárnak pedig az a feladata, hogy olyan környezetet rendezzen be, ahol mindenki megtalálja a magának megfelelő tanulási módot. Ilyen környezetet kellene kialakítani, amelyben mindenki a saját jól bevált módszerével elsajátíthatja a tudást és megértheti a világot – hangsúlyozta a szakember.

A tananyag sokszínű oktatása számos lehetőséget rejt

Howard Gardner amerikai pszichológus tehát nyolc intelligenciát azonosított, amelyek mindegyike független a többitől. Ezek a logikai-matematikai intelligencia, a nyelvi-verbális, a térbeli-vizuális, a zenei, a testi-mozgásos, a személyes-intraperszonális, a társas-interperszonális és a természeti intelligencia.

Akiemelkedő logikai-matematikai intelligenciával rendelkező diák számokban, logikai összefüggésekben, valamint elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen oldja meg a problémát, és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket, meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok. Általában erőssége a matematika, a fizika és a többi természettudományos tantárgy.

A többszörös intelligencia elmélete révén kideríthető, hogy a diákok milyen típusú intelligenciát használnak az anyagok elsajátításához, így sikeresebbek lesznek a tanulásban (Dávid Csilla felvétele)
A többszörös intelligencia elmélete révén kideríthető, hogy a diákok milyen típusú intelligenciát használnak az anyagok elsajátításához, így sikeresebbek lesznek a tanulásban (Dávid Csilla felvétele)

Az a diák, akinek magas a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.

Az erős térbeli-vizuális intelligenciájúgyerek színekben, képekben és a tér formáiban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat. Kitűnő a belső látása, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában erőssége lehet a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria.

A zenei intelligenciábanerős tanuló hangban, dallamban, ritmusban gondolkozik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenét. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszertanulásban tűnik ki a leginkább.

A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező tanuló elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként testi érzeteken át dolgozza föl a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Sokféle sport és testi ügyességet kívánó játék érdekli, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, a színjátszásban sikeres az iskolában.

A magas személyes intelligenciájútanuló saját igényeihez, érzelmeihez és céljaihoz viszonyítja a világot. Jól ismeri önmagát, képességeit és korlátait. Céljait meg tudja határozni, képes tanulni saját kudarcaiból. Szívesen dolgozik egyedül, saját ütemében, saját magának kialakított körülmények között. Az önkifejezést, elmélkedést, önálló munkát igénylő feladatokban, a fogalmazás-, a magyar-, az ének-, a rajz- vagy a filozófiaórán és a színjátszás során érheti el a legtöbb sikert.

A kiemelkedő társas intelligenciávalrendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, szívesen korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.

A kiemelkedő természeti intelligenciájúgyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, állatfajták és ásványok világában. Az iskolában a környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.

Az előadás kiindulópontja Howard Gardner amerikai pszichológus többszörösintelligencia-elmélete volt (Dér Dianna felvétele)
Az előadás kiindulópontja Howard Gardner amerikai pszichológus többszörösintelligencia-elmélete volt (Dér Dianna felvétele)

A tanárok számára nehéz feladatot jelent, hogy a tananyagot minél több diák számára tegyék vonzóvá, fontossá és érthetővé. Többnyire az általános iskolai tanítónak van a legtöbb alkalma arra, hogy megfigyelje és megismerje a tanítványait, kitapasztalja, hogyan tudnak a legkönnyebben tanulni, mi az erősségük, miben szorulnak segítségre. Az együtt töltött tanórák, osztályprogramok, szabadidős tevékenységek, valamint a tanárkollégák visszajelzései, a szülők véleménye, a gyerek önjellemzése, magatartása irányt mutat abban, hogy mely intelligenciák felől célszerű közelíteni hozzá. Gardner szerint a különféle információk hosszas gyűjtögetése alapján lehet a legsikeresebben meghatározni a gyerekek intelligenciaprofilját, így lehet a legbiztosabban megtalálni a sajátos gondolkodásukhoz vezető utat. A tananyag sokszínű oktatásának egyik előnye, hogy többféle diák érti meg ugyanazt a tartalmat. A felkészülés során a tanárnak szem előtt kell tartania a különféle intelligenciájú diákjait, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy mind a nyolcféle gondolkodásmód számára megközelíthető, feldolgozható legyen az adott tananyag. A többszörös intelligencia módszerét követő alternatív iskolák intelligencia-központokat alakítanak ki az osztályteremben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például tantermi sarkokat szerelnek föl megfelelő bútorral, könyvekkel, tárgyakkal vagy akár minilaboratóriummal, hangszerekkel, akváriummal, ahol a hasonló módon tanuló gyerekek összegyűlhetnek, és igényeik szerint tevékenykedhetnek. A hagyományos oktatás keretei között elsősorban a feladatok sokszínűsége biztosíthatja ugyanannak a tartalomnak a többféle megközelítését. A többszörös intelligencia elméletét követő iskolák belső értékelése éppoly változatos, mint tanítási módszereik. A kötelező olvasmány megértését például többféleképpen, nyelvi, társas, mozgásos, természeti intelligenciájuk bevonásával bizonyíthatják a tanulók. A hős jellemfejlődését bemutathatják a szereplők szóbeli jellemzésével, fogalmazásírással, egy-egy jelenet színpadra állításával, a témát feldolgozó dal szerzésével vagy akár azzal, hogy a főszereplő jellemfejlődését az evolúció fogalmaival írják le.

Kétségtelen, hogy a pedagógia, amely az elméletet gyakorlatra fordítja, komoly sikereket érhet el a többszörös intelligencia elméletének alkalmazásával. Gardner elméletének a helyességét elsősorban a diákok sikere és a tanárok tapasztalata igazolhatja. Alkalmazása felkelti az egyébként közönyös gyerekek érdeklődését egyes tárgyak iránt, személyessé és örömtelivé teszi a tanulást, ugyanakkor tágabb tudást, mélyebb megértést és sikeres vizsgázást biztosít.