2024. április 19., péntek

Aki megette a cipőjét

Nyolcvanéves Werner Herzog

A rendezők közt szép számmal akadnak úgynevezett őrült zsenik, akik különcködő, gyakran botrányos viselkedésükkel, polgárpukkasztó, vérlázító filmjeikkel, vagy épp megkérdőjelezhető forgatási módszereikkel hívják fel magukra a figyelmet. Werner Herzog közülük is kiemelkedik, vele mindig történik valami, mintha egyszerűen nem bírna magával. Nem is csoda, hogy a filmvilág fenegyerekének is nevezik. A kompromisszumok nélküli alkotó ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

Werner Herzog 1942. szeptember 5-én született Münchenben, horvát édesanyja után a nevéhez a Stipetić vezetéknév is hozzátartozik. Egy hónapos sem volt, amikor a bombázások elől egy bajor faluba költöztek. Úgy tudni, nagyon szegényes körülmények közt éltek, nem volt folyóvizük és telefonjuk sem. Egy interjúban Herzog arról beszélt, hogy a gyerekkorában játékai sem voltak, nem látott egy filmet sem, azt sem tudta, hogy léteznek mozik. Tízéves elmúlt, amikor visszaköltöztek Münchenbe, a következő évek pedig a problémás tanulóévekről szóltak. Egy sztori szerint a zenetanára megalázta őt, aminek következményeként évekig nem hallgatott zenét, nem énekelt egy dalt sem, a hangszerekre pedig rá sem nézett. A későbbiekben ez megváltozott, mivel operákat is rendezett.

Ami viszont Herzogot egyre jobban érdekelte, az a film volt. Tizenéves korában már eldöntötte, hogy filmkészítő lesz. Autodidakta módon, enciklopédiákból kezdte el tanulni a szakma alapjait, azután ellopott egy 35 mm-es kamerát a müncheni filmes iskolából és hozzáfogott a forgatáshoz. Amikor később erről az esetről kérdezték, azt felelte, hogy szerinte ez nem is számít lopásnak, úgy érezte, jár neki a kamera, szükséges eszköznek tekintette a munkájához. Első műve az 1962-es Herakles című rövidfilm volt, az első játékfilmjét, az Életjelet pedig 1968-ban készítette el. Herzogot érdekelte a tanulás, de jobban vonzotta az utazás, a messzi helyek felkutatása, és persze a filmkészítés. Kezdetben nem volt rest hegesztőnek se beállni egy gyárba, hogy finanszírozhassa a filmjeit. A debütálás jól sikerült, az Életjelet dicsérték a kritikusok, és díjat is kapott, méghozzá azonnal egy Ezüst Medvét a Berlinálén.

Werner Herzogot a film teljes egészében érdekelte, ez beigazolódott a pályája során is. Igazán termékeny alkotóvá vált, sok mindent letett az asztalra. Filmrendezőként, forgatókönyvíróként, producerként, vágóként, színházi rendezőként és színészként is bizonyított. Rövidfilmeket, játékfilmeket, dokumentumfilmeket rendezett, tévésorozatot is készített. Ha kellett, beállt narrátornak, vagy a hangját adta egy-egy karakternek.

Amikor Werner Herzogról beszélünk, azonnal beugorhat Klaus Kinski neve is. A népszerű színészt állítólag már tini kora óta ismerte, az ínséges időkben egy ideig együtt laktak. A későbbiekben a filmezés összehozta őket. Nagyon furcsa kapcsolat volt az övéké. Elsősorban gyümölcsöző, hiszen Klaus Kinski öt Herzog-filmben is főszerepet játszott, ezek az Aguirre, Isten haragja (1972), a Nosferatu: Az éjszaka fantomja (1978), a Woyzeck (1979), a Fitzcarraldo (1982) és a Cobra Verde (1987). Elvileg nagy barátok voltak, de folyton összebalhéztak. Már az első filmnél összevitatkoztak Kinski karakteréről. Ezt követően pedig állítólag az történt, hogy a színész ott akarta hagyni a forgatást, mire Herzog megfenyegette, hogy lelövi őt is, meg saját magát is. A rendező később az interjúkban azt mondta, hogy valóban megfenyegette, de az állításokkal ellentétben nem fegyverrel. A csónakjában viszont ott volt a puskája és az elég nyomatékot adhatott. Bárhogyan is történt, ezek után még négyszer dolgoztak együtt, harmonikus egyet nem értésben. Mind az öt filmjük sikert ért el, a Fitzcarraldo az egyik legismertebb Herzog-film lett, számos rangos díjat kapott, és ha ez sem lenne elég, Akira Kurosawa az egyik kedvenc filmjének jelölte meg, az pedig már magában nagy elismerést jelent. Klaus Kinski 1991-ben hunyt el, Werner Herzog pedig 1999-ben a My Best Friend, illetve A legjobb barátom című dokumentumfilmmel emlékezett meg róla, amely a viharos barátságukat eleveníti fel.

Werner Herzog attól is hírhedt, hogy szinte minden forgatásán történt valami botrányos, veszekedésekről, balesetekről, sok-sok sérülésről, sőt halálesetről is beszámolt már a sajtó. Több színész és stábtag is arra panaszkodott, hogy a rendező nem kímélte őket, a Fitzcarraldo film kedvéért egy hajót építtetett, amit cseppet sem veszélytelenül áthúzatott egy hegyen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy önmagát sem kímélte, például kitörő vulkánhoz ment forgatni, A grizzlyember forgatásánál egészen közel merészkedett a medvékhez, nem beszélve arról, hányszor sérült meg ő is, sőt még börtönbe is csukták. Az interjúkban azt mondta, szerinte ez természetes, a veszély a munkája velejárója.

Rengeteg sztori kering róla, ahogyan azt fentebb írtuk, vele mindig történik valami, szinte listát lehetne összeállítani az őrültségeiről. Az egyik legismertebb az, amikor fogadásból megette a cipőjét, és erről 1980-ban film is készült. Azután egyszer egy interjú közben valaki hasba lőtte egy légpuskával és ez is meg lett örökítve. Amikor pedig Joaquin Phoenix felborult az autójával, vajon ki hajtott véletlenül épp arrafelé és nyújtott neki segítséget? Bizony Werner Herzog volt az. A magánéletében is nyughatatlan, úgy tudni háromszor nősült és három gyereke van.

Az elmúlt tíz évben azt is bebizonyította, hogy túl a hetvenen is nagyon aktív. Ebben az időszakban több játékfilmet és dokumentumfilmet is készített, többek között Halálsoron címmel egy rövid sorozatot forgatott halálra ítélt rabokról. Nyolc részből áll és lett volna iránta még kereslet, de ez már Herzognak is sok volt, álmatlan éjszakákat okozott neki a munka, például az, amikor az egyik elítéltet napokkal az interjú után kivégezték.

Werner Herzog tud haladni a korral, és érdeklik a populáris alkotások is. Nemrég a Csillagok háborúja univerzumához tartozó A Mandalóri sorozatban játszott, azelőtt pedig hangját adta A Simpson család, a Metalocalypse, az Amerikai fater, a Rick és Morty egyes karakterjeihez, de hallható Mijazaki Hajao Szél támad című animációs filmjének angol nyelvű verziójában és A Madagaszkár pingvinjeiben is.

A dokumentumfilmjeiben komoly témákat feszeget, háborúkkal, környezetvédelmi problémákkal, politikai kérdésekkel foglalkozik. A napokban elhunyt Mihail Gorbacsov, egykori szovjet elnökkel 2018-ban készített életrajzi dokumentumfilmet.