2022. december 1., csütörtök

A fehérrépa titkai

A szárazság következtében gyenge lesz a paszternáktermés is – Pósa Zoltán harminc esztendeje termeli a fehér gyökérzöldséget

A törökfalui Pósa Zoltán 30 éve termeszt paszternákot a tanyája közelében Adahatárban. Fiatal kora óta foglalkozik földműveléssel, a gazdaságot édesapjától vette át. Mivel földműves családba született, mindig is természetes volt számára ez a szakma. Világ életében törökfalui tanyáján élt, amelyet mára már korszerűvé tett. A gazda elmondta, hogy jelenleg 10 hektáron termeli a fűszernövényt, de volt olyan év is, amikor 20 hektáron vetette el. Hozzátette, hogy egykoron jószágtenyésztéssel is foglalkoztak, de felhagytak vele, mert nem volt kifizetődő.

– Nagyjából harminc éve termeljük a paszternákot kisebb nagyobb sikerrel. Volt, amikor egész szép esztendőket zártunk, sikerült szép termést betakarítanunk. Régen, a békebeli világban úgy alakult az ára, hogy egy kilogramm kukorica ára megegyezett egy 1kilogramm paszternákéval. Ez mostanra teljesen megváltozott. 1 kilogramm kukorica jelenleg 34 dinárba kerül, a paszternák kilója pedig 13 dinár, szóval még a fele sem.

A törökfalui Pósa Zoltán (Fotó: Horváth Attila felvétele)
A törökfalui Pósa Zoltán (Fotó: Horváth Attila felvétele)

Sajnos nem tudta követni az árat, ezért mi, termelők, kicsit nehezebb helyzetbe kerültünk. Szerencsére nem olyan igényes növény, mint például a kukorica, ha egy kicsit késik az eső, akkor az még belefér. Hozzá kell tenni, hogy az idei szárazság azért már neki is sok, félek, hogy nem fognak megnőni időben. Amennyiben nem kap elég nedvességet, és nem kap erőre a növény, akkor nem tudjuk majd rendesen betakarítani. Régóta nem esett az eső, nagyon kellene már a csapadék – fogalmazott Pósa Zoltán.

A termelő hozzátette, hogy a paszternákot kora tavasszal már elvetik, amint az idő engedi. Azok közé a növények közé tartozik, amely a korai ültetést kibírja, a tavaszi fagyok nem ártanak neki, szinte az egész évet a földben tölti. Hasonló tápanyagokra van szüksége, mint a répának, vetés előtt egy adag műtrágyával segítik a kifejlődését.

Jelenleg kilogrammonkénti ára 13 dinár (Fotó: Horváth Attila felvétele)
Jelenleg kilogrammonkénti ára 13 dinár (Fotó: Horváth Attila felvétele)

– Pár éve új magok jelentek meg a piacon, és hagyományos ültetőgéppel nagyon szépen, szemenként el lehet vetni. Fiatal korában nem igényli még az öntözést, majd most augusztusban fogjuk elkezdeni locsolni, ilyenkor tud szépen fejlődni. Összesen 4 hektárt tudok a 10-ből öntözni, mert azok a földek vannak a kanális közelében. Van elegendő víz benne, mert a Tiszából folyamatosan töltik utána. Igaz, elég költséges a locsolás, mivel a traktor egész nap jár a parton, és eszi a naftát, ami nem olcsó mulatság mostanában. Nem sok munka van vele, ránézünk párszor minden hónapban, valamint évközben kiparéztatjuk egyszer, mivel a szemenkénti ültetés miatt nem kell ritkíttatni. A napszámosok elvégzik ezt a munkát, de belőlük is mindig egyre kevesebb van, ami azzal jár, hogy folyamatosan megy felfelé az órabér. Felénk még szerencsére lehet találni munkást, környékbeli falvakban két csoport is dolgozik, de lassan kiöregszenek ők is. Régen, mikor sűrűre vetettük, akkor kötelező volt az egyeltetés-kapáltatás. Most kicsit olcsóbban jön ki a tőszám-beállítás, mivel pontosan helyre van ültetve. Kétszer-háromszor gyomirtózzuk, hogy a gyomnövények ne lepjék el, valamint nyáron egyszer gombák ellen lepermetezem. A kiadós eső után lehet gombaölőzni a növényt. Általában azt meg szokta hálálni – mondta a termelő.

Pósa Zoltán kiemelte, hogy a paszternák levele csípős és sokan allergiások rá. A napszámosoknak hosszú nadrágban és ingben kell dolgozniuk, hogy védjék a vékony bőrfelületeket.

– Olyan anyagokat termel a levele, hogy hólyagos lesz tőle az ember bőre. Nagyjából az emberek fele allergiás is rá. Ahol vastagabb a bőr, ott nem jönnek ki a kiütések, de ahol vékony, ott hólyagos lesz. A vízhólyagok nagyon tudnak fájni, aztán egyszer csak kifakadnak és tovább nehezítik a munkát. Legalább egy hét kell, mire begyógyulnak a sebek, van, amikor több is. Kézzel betakarítani a termést hosszadalmas és nem éri meg. Egyszer kipróbáltuk pár éve, de a napszámosok sokat elhagytak, mert nem vették észre a földben a növényt, ezért maradtunk a gépi szedésnél. Mindig novemberben szedjük fel, a paprika után ez következik, amikor a szárítók már feldolgozták azt. A keresztfiamékkal közösen beszereztünk egy gépet, ami szépen felszedi a paszternákot, majd egy másik gép a kocsira rakja. Hasonlít a régi répaszedőre, csak a fogazatát besűrítettük, hogy fel tudja szedni a növényt. A 10 hektárt nagyjából két hét alatt takarítjuk be. A felszedése nem tart sokáig, hanem az árut elvinni Magyarkanizsára időigényes.

Egy nap csak kétszer tudunk fordulni a traktorral, ezért tart sokáig, de ha esős idő jön közbe, akkor ez tovább is elhúzódhat. A környékben 2–3 helyen veszik át a frissen szedett növényt. A telephelyen mi leöntjük, majd ők végzik a további munkát vele. Ki kell emelni, hogy előbb mintát vesznek a termésből, mivel élelmiszer, ezért nem szabad bármivel permetezni. Amennyiben olyan szert találnak a laborban, ami káros az egészségre, akkor nem veszik át tőlünk az árut. Csakis olyan anyagokat lehet felhasználni a kártevők irtására, ami nem marad meg a gumóban. Eddig mindig sikerült továbbadnunk a paszternákon, megfelelt a követelményeknek, de igazából szerződés nélkül nem is lehet belevágni. Csak azok vásárolják fel, akiknek van megfelelő szárító berendezésük, más nem. Már az ültetés előtt megkötjük a szerződést az átvevő céggel, amiben minden részlet pontosan szerepel. Ők adják a magot és a permetet is, amit később levonnak a beszállított áruból. Amennyiben nem adnak vegyszereket a permetezéshez, úgy pontosan leírják, melyek közül lehet választani. Általában három fajtát szoktak felkínálni, különböző árkategóriában, és mindenki eldöntheti, melyiket használja. Évente párszor kijönnek ellenőrizni a földet, valamint telefonon többször kérnek információt a növény állapotáról. Ez egy kölcsönös együttműködés – tette hozzá a gazda.

A zöldségnövénynek is szüksége volt esőre a fejlődéshez (Fotó: Horváth Attila felvétele)
A zöldségnövénynek is szüksége volt esőre a fejlődéshez (Fotó: Horváth Attila felvétele)

A törökfalui termelő elmondta, hogy az ellenállóképessége volt az egyik ok, amiért tartják a paszternákot, másfelől viszont egy ötéves szerződés köti őket a termesztésére, mivel részt vettek a Prosperitati Alapítvány pályázatán, ahol kapcsolható eszközöket és egy új permetezőt is beszereztek. Elmondása szerint sokkal ellenállóbb, mint például a cukorrépa.

– Mi konyhakerti növényekre pályáztunk, kaporra és paszternákra. Ez az utolsó évünk a szerződésből, a kaprot már le is szállítottuk. Őszintén megmondva a gépparkra ráfért már a fejlesztés és jól jött a támogatás, még így is, hogy éveken keresztül különböző növénykultúrát kell mellé termeszteni. Az elmúlt évtizedek alatt sikerült annyi tapasztalatot szereznem, hogy egyből felismerem a növényen a betegséget. Tudom, mikor kell fejtrágyázni, ránázek a levelére, és tudom, mi baja van. Valamennyi cukorrépát is tettünk, és egyelőre úgy néz ki, hogy ezt az idei nagy szárazságot jobban bírta, mint a paszternák. Mindent egybevéve megéri ezzel foglalkozni, nem véletlenül van már lassan harminc éve nekünk is. Az ára jelenleg nagyon alacsony, 13 dinár, de reméljük, ez változni fog novemberig. Jövőre is szeretnénk ültetni, de azért még gondolkodunk rajta. Nagyban függ attól, hogy a felvásárlási ára mozdulni fog-e pozitív irányba. Kevesebb termés várható, ezért bízok abban, hogy emelni fogják a vételárat. Az árut három részben fizetik ki, az elsőt amikor átadjuk a termést, a többit pedig a következő két hónapban. Egy hektáron 20 ezer kilogramm paszternáknak kellene nagyjából teremnie, nem öntözött területen. Tavaly például csak 8 ezer kilogramm termés volt egy hold földterületen, de idén ez még kevesebb lesz. Szerintem nagyjából 6 ezer kilogramm paszternák várható az egy hold területen, ha sikerülne elérni a tavalyi 8 ezer kilogrammot, akkor összetehetnénk a két kezünket, de ez nem túl valószínű – fogalmazott a termelő.