2022. november 29., kedd
ROMOS TEMPLOMOK VAJDASÁGBAN (2)

Arkan katonái felrobbantották a templomot

A kegytárgyak egy részét az utolsó pillanatban mentették ki – A bácsszentiváni barokk épület belsejében már fák nőnek
A romos templomok jövője – ez volt a témája a 2022 májusában Nagybecskereken megtartott konferenciának, amelyet a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia keretében működő Katolikus Egyház Szerbiában szervezett. Az összejövetelre egy lista készült az elhagyatott templomokról. Ezek szerint Bácskában (főleg a Duna mentén) összesen 14 omladozó templom van, Bánátban 7 olyan szakrális épületet emeltek ki, amely felújításért kiált, Szerémségben pedig hármat. Sorozatunk célja bemutatni ezeknek a templomoknak a sorsát, egy látleletet készíteni, hogy most milyen állapotban vannak és hogyan jutottak ide.

Bácsszentivánt már az 1361-es dokumentumok is emlegetik, mint lakott települést. Az 1700-as évek elején jobbára szerbek lakták, de a század közepére ezek a családok átköltöztek a közeli falvakba, és 1763-ban németeket illetve germanizált franciákat telepítettek ide. A német lakosság egy éven belül épített magának egy kis templomot. A ma is látható hatalmas barokk szakrális épület 1788-ban épült fel. Bácsszentivánnak (Prigrevica) 1900-ban 5219 lakosa volt, ebből 5158 katolikus. A 2011-es népszámlálás szerint a falut 4016-an lakták, de csupán 62-en vallották magukat katolikusnak.

Miután a németeket kitelepítették, elüldözték, a faluban megalakult a Nép vagyonának igazgatósága, egy harminctagú testület, amelynek feladata a német vagyon megőrzése és a kolonisták érkezésének előkészítése volt. 1945 végén és 1946 elején a Banija hegység és a Kordun vidékéről érkeztek az új telepesek, s családtagjaik számától függően kaptak házat és földet.

Fák nőnek a templom belterében (Molnár Edvárd felvétele)
Fák nőnek a templom belterében (Molnár Edvárd felvétele)

A Szent János katolikus templomot Bácsszentivánon az udvari kamara építtette. Boris Mašić apatini helytörténész szerint Vajdaságban a legértékesebb berendezéssel és kegytárgyakkal rendelkezett ez a templom. Az itt található barokk szószék állami védelem alatt állt.

Verebélyi Árpád doroszlói esperes plébános elmondta, hogy a kilencvenes éveket megelőzően újították fel a bácsszentiváni templomot. Egy, a faluból elszármazott apáca fedezte a költségeket. Majd a kilencvenes évek legelején felrobbantották. Verebelyi Árpád arról mesélt, hogy a szabadcsapatok célpontnak használták a szakrális épületet. Gyakorlatoztak rajta, majd 1991 decemberében felrobbantották.

Az elmondások szerint, amikor lángolt az épület, még a kiérkező tűzoltóknak is megtiltották, hogy eloltsák a tüzet. Ft. dr.Orcsik Károly adorjáni plébános pedig azt mesélte, hogy amikor felrobbantották a templomot, kiérkezett a rendőrség is a helyszínre, de Arkan emberei nem engedték be őket, sőt autójukat felfordították és felgyújtották, a rendőrök meg gyalog kullogtak vissza Apatinba.

Amikor híre ment a példátlan vandalizmusnak, Mikity Ede, akkori szilágyi plébános vezetésével néhányan elmentek a templomba, hogy kimentsék, ami még menthető.

– A kilencvenes években biciklivel mentem Bácsszentivánra, és amikor megláttam a templomban Szent Donát szobrát a földön heverni, hazamentem az autóért, hogy elvigyem. Mire visszaértem, már az egyik kezét nem találtam meg. Ma ez az értékes barokk szobor az apatini templommúzeumban van. Oda vittem az innen kimentett Szent Flórián- szobrot meg a szószék domborműveinek részét is. Ez egy nagyon értékes barokk szószék volt, amit a németek idetelepülésükkor hoztak magukkal. A kilencvenes években nagyon nehéz idők jártak errefelé. A bácsszsentivániaknak kamionszámra osztották a fegyvereket, a nyári úton 2,5 kilométerre lévő Szilágyin az emberek nem mertek este kimenni a saját udvarukba, mert átlövöldöztek. A bécsszentiváni templom nagyon értékes oltárképét nem találtuk meg, azt darabokra szaggatták. A parókiára meg beköltözött egy menekült család – mondta Ede atya.

A Szentháromság-szobrot a bácskertesiek mentették meg, igaz, átfestették, de még mindig nagyon értékesnek számít (Molnár Edvárd felvétele)
A Szentháromság-szobrot a bácskertesiek mentették meg, igaz, átfestették, de még mindig nagyon értékesnek számít (Molnár Edvárd felvétele)

A mentési akcióban részt vettek a bácskertesiek is, Bunford Vilmos néhai plébános szervezte a mentési akciót. Péter János is köztük volt, aki akkor 29 éves fiatalemberként édesapjával és másokkal együtt többször is megfordult a helyszínen.

– Kamionnal mentünk. Elhoztuk Kupuszinára az orgonasípokat, a Szentháromság-szobrot, meg más szobrokat is, a keresztelőkutat, meg a szenteltvíztartót. Három szombaton meg egy csütörtökön voltunk ott – mesélte János.

Boris Mašić egy héttel a történtek után érkezett a helyszínre. Mint mondta, már ahhoz is bátorság kellett, hogy egyáltalán valaki elmenjen oda, ahol Arkan katonái ilyent tettek, de a helytörténész évtizedek óta foglalkozik az elhagyatott templomokkal és néhány barátjával ide is elment. Mint mondta, már bent voltak, amikor észrevették, hogy a szabadcsapatok katonái éppen akkor a templom tornyában töltötték idejüket. Nem volt mindegy, mondta.

– A kamarai raktárból kerültek ebbe a templomba kegytárgyak, s ezek kivételes művészettörténeti jelentőségűek. A keresztút stációi például flamad festők munkája volt. A rendkívüli szépségű barokk szószék szinte teljesen elégett, annak csak a darabjait találtuk meg, de elhoztuk, és most Apatinban aDuna Menti Német Szakrális Múzeumban vannak. Gyönyörű oltárkép volt a prigrevicai templomban, Pesky József festőművész munkája, de az eltűnt. Többször is elmentem a helyszínre, és a parókián találtam meg a plébánia archívumát meg a könyvtárat, amit szintén ide, Apatinba szállítottunk – idézte fel a történteket a helytörténeti kutató.

Itt múlatták az időt a helybeli fiatalok (Molnár Edvárd felvétele)
Itt múlatták az időt a helybeli fiatalok (Molnár Edvárd felvétele)

A helyi közösség kéréssel fordult a katolikus egyház képviselőjéhez, hogy javíttassák meg a romokban heverő és a falut csúfító templomot. Jakob Pfeiffer hódsági plébános továbbította a kérést a szabadkai püspökséghez. A püspökség válasza az volt, hogy a templom nem csak használható, de teljesen felújított állapotban volt a kilencvenes években, és aki lerombolta, annak a kötelessége felújítani. Pénzt nem tudnak elkülöníteni ennek az épületnek a felújítására. Verebélyi Árpád hozzátette, azt is felkínálták a helybelieknek, megkapják a telket, bontsák le a templomot, ugyanis felújítani már nem lehet. Erre a felajánlásra nem érkezett válasz, pedig ez a templom is, mint a legtöbb szakrális épület, a település központjában áll.

Apatinban a Jézus Szíve-templomban berendezett szakrális múzeumban több tárgyat is őriznek, amelyet a bácsszentiváni templomból mentettek ki. A múzeumot Boris Mašić működteti. Itt vannak például Stefan Augsburger, vagyis Rónay István miseruhái, amelyeket a bácszentiváni templom padlásán talált meg a helytörténész egy dobozban. A gyűjteményben kifogástalan állapotban láthatók a több mint 150 éves textíliák. Ez a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény Vajdaságban. De itt láthatjuk Telcs Ede Piéta-szobrát vagy az egy fatömbből kifaragott 1,5 méter széles Szentháromság-szobrot, amit a kupuszinaiak mentettek ki a felrobbantott templomból, és itt van Szent Flórián meg Szent Donát barokk szobra is.

31 évvel ezelőtt robbantották fel (Molnár Edvárd felvétele)
31 évvel ezelőtt robbantották fel (Molnár Edvárd felvétele)

Évente több százan látogatnak el a romokhoz. Az egykori német lakosok meg hozzátartozóik buszokkal érkeznek Bácsszentivánra meg Apatinba is, ahol a Duna menti svábok vallási életének értékeit őrzik.

A falubeliekkel beszélgetve az érdekelt, mit tudnak, miért van ilyen szörnyű állapotban a templom. Azt mondták, minden akkor kezdődött, amikor a toronyból a harangot elvitték. Jöttek traktorokkal és kiszedték a harangokat, mondták. Mikity Ede plébánostól tudtam meg, hogy az egyház a kérdéses 4 harang közül 3-at eladott, s azok Zenicára kerültek, még a nyolcvanas években, a negyedik harang pedig a doroszlói Szent Imre-templomban van.

Amikor szóvá tettem a helybelieknek, én úgy tudom, felrobbantották, akikkel beszéltem, valamennyien tagadták, azt állítván, hogy a nemtörődömség miatt omlott be a templom teteje.

Mint annyi más telepes faluban, Bácsszentivánon sem volt eddig pravoszláv templom. Idén öntötték ki az alapjait a régi iskola helyén, nem messze a katolikus templomtól.

Telcs Ede Piéta című szoboregyüttese az apatini Templommúzeumban van (Molnár Edvárd felvétele)
Telcs Ede Piéta című szoboregyüttese az apatini Templommúzeumban van (Molnár Edvárd felvétele)