2022. december 1., csütörtök

Feleannyi napraforgó, mint tavaly

A jövő évi hozamok is bizonytalanok lehetnek az aszályos év után

Az idei év az eddigiekhez képest extrém száraznak bizonyult, megnehezítve ezzel a gazdák mindennapjait. Térségünk csapadékigénye éves szinten 580–600 mm-t tesz ki, most pedig augusztus 1-jéig mindössze 173,4 mm eső esett. Ezen adatok alapján egyértelműen óriási szárazságról beszélhetünk, amely a gazdák jövő évi beruházásaira is lényegesen kihat. A következő év vetésszerkezetét is befolyásolják a jelenlegi hozamok. Várhatóan megnövekszik az árpa vetésterülete, hiszen olcsóbban termeszthető, mint a kenyérgabona, és takarmányozási célokra is alkalmas. Az sem mellékes, hogy kevesebb vízre van szüksége egy kiló szárazanyag előállításához.

A határban – ha az időjárás megengedi – a napraforgó betakarítása zajlik, jelenleg 60 dináros felvásárlási áron veszik át a termelőktől. A betakarított napraforgó hozama holdanként 700–1000 kilogramm, és ez a mennyiség harmadát, esetleg felét teszi ki az előző évi termésnek. Vajda Bernárd, az oromi ST. MARK Kft. takarmányátvevő cég tulajdonosa elmondta, hogy folyamatos a termények külföldre szállítása, de a Duna kiszáradása miatt megállt az uszályforgalom, a kamionnal való szállítás pedig lényegesen kisebb.

A határban a napraforgó betakarítása csaknem a felénél jár (Fotó: Gulyás Réka)
A határban a napraforgó betakarítása csaknem a felénél jár (Fotó: Gulyás Réka)

A napraforgó tárolása külön feltételeket igényel, így azon továbbadnak a gazdák, a búzát, az árpát és a kukoricát pedig minden további nélkül tárolják. Jelenleg is tele vannak a silók, mindössze egy cellájuk szabad, abba rakják a napraforgót. Napraforgóból 1000–1200 tonnát szoktak átvenni, jelenleg 500–600 tonnánál járnak, de a betakarítás még nem ért véget. A napraforgó vetésterülete lényegesen több, mint tavaly, viszont a hozam körülbelül fele a múlt évinek.

Mivel gyenge a hozam, Vajda Bernárd, az oromi átvevőhely tulajdonosa mintegy 800-900 tonna napraforgóra számít az idén.

– Ezúttal valószínűleg a kukoricatermés is hasonlóan alakul, mint a napraforgótermés. Természetesen vannak jobb és rosszabb parcellák, ez függ az agrotechnikától is, attól, hogy ki hogyan őrizte meg a nedvességet a talajban az előző években, vagy hogy mit termelt, hiszen a napraforgó és a cukorrépa a korábbi évek nedvességét is kiszipolyozta a földből, és ennek a következményei ebben az aszályos évben igencsak érezhetőek. Az árakat sajnos nem mi diktáljuk, régen, amikor kevesebb termett, magasabb volt az ára, így kompenzálta a kettő egymást, de ez jelenleg nem működik, mivel elenyésző idehaza a belpiac és mindent a külföldi piac diktál – tette hozzá a tulajdonos.

(Fotó: Gulyás Réka)
(Fotó: Gulyás Réka)

Zsoldos Adolf oromi termelőnek 4 holdon volt napraforgója, és már be is takarította.

– Az időjárási körülményekhez képest én elégedett lehetek, ugyanis nekem 10 mázsa termett holdanként, de ennél lényegesen rosszabb hozamokról is hallottam. Jövőre csak ahová nagyon muszáj, oda fogunk műtrágyát szórni, hiszen kétszer is át kell gondolni, mire költünk – magyarázta a termelő.

Madár Józsefék családi gazdaságában 14 hold napraforgó volt az idén, ők is holdanként átlagban 1000 kg hozamról számoltak be.

– Ötven hold kukoricánk van, annak körülbelül a felét besilóztuk, ugyanis a termés a nullával volt egyenlő, kései fajták voltak. A többi húsz holdon más fajtákat vetettünk, azokon még bízunk valamennyi termésben. Őszintén szólva sötétnek látom a jövőt, a fiammal olyan elhatározásra jutottunk, hogy nem szórunk műtrágyát, és majd amit az Isten áld. Az idén szórtunk, de a növények azt sem tudták felhasználni. A repcét még ki sem fizették, nincs miből befektetni. Ha nem kapnak reálisabb áron műtrágyát, akkor ezt már nem tudják a termelők kigazdálkodni maguknak – panaszolta a gazda.

Az inputárak az egekbe szöktek az elmúlt időszakban, 100 eurót kérnek a műtrágya mázsájáért, s ez az idei hozamokra levetítve valóban megfizethetetlen a termelők számára. A népi hiedelem szerint Nagyboldogasszony napján, ha nem felhőkben jön fel a nap, akkor nem lesz jó búzatermés, és ez sajnos ezúttal beigazolódott. Az aszály nem csak az idei év termésére nyomta rá a bélyegét, ugyanis a talajból már minden tartalék vízmennyiség elfogyott, így elsősorban azt kell majd pótolnia a természetnek az őszi és a téli hónapok során. A jövő évi terméshozamokon is biztosan érezhető lesz  a mostani szárazság, ezért is olyan nehéz a gazdák helyzete. Alaposan meg kell fontolniuk, mit lesz érdemes vetni a következő évre, hiszen ilyen feltételek mellett még a befektetés költségeit sem tudják kigazdálkodni, profitról pedig álmodni sem mernek.