Az európaiak alacsony szobahőmérsékleten fagyoskodhatnak a télen az orosz gáz hiánya miatt: vastag gyapjúzoknikban várhatják az első havat – írja gazdasági elemzésében a B92.
Az első csapás a letteket érte, akik már júliusban orosz gáz nélkül maradtak. Ennek ellenére bizakodóak, a lakosság már javában készül a télre. Sokak szerint az energiaárak megfizethetetlenek, így amellett döntöttek, hogy lekapcsoltatják a lakásukat a városi fűtésről, és önerőből oldják meg a fűtést.
Lettország mellett az oroszok elzárták a csapokat Bulgária, Dánia, Finnország, Hollandia és Lengyelország felé is. Egyre kevesebb orosz gáz érkezik Európa több országaiba is: júliusban 70 százalékkal alulmaradt a leszállított mennyiség a tavalyi adatokhoz képest. A csökkentett mennyiségek egekbe emelték a gázárakat, amit a villanyáram drágulása követett, hisz sok erőmű gázzal működik. Egy időre pedig jelentősen megdrágult a kőolaj is. A hideg fűtőtestek és a bezárt gyárak képeivel kénytelenek szembenézni az európai államok, miközben jól tudják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai céllal használja az energetika fegyverét – vélik az elemzők.
EURÓPA A KRÍZIS MAGJA
Az orosz–ukrán háború kiváltotta a történelem első valódi energiakrízisét, melynek epicentruma Európa – mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója.
Minimálisra csökkentették ugyanis az egyik legfontosabb gázvezeték, az Északi Áramlat kapacitását is. Az Oroszországot és Németországot összekötő vezeték teljesítőképességének 0–20 százalékát használják jelenleg. Ez pedig a tél folyamán komoly korlátozások bevezetését követeli majd meg – figyelmeztetett Matthew Oxenford, az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdasági és kutatási részlegének szakembere.
Az elemzőket ezúttal komolyan veszik az európai államok vezetői is. Németországban és Franciaországban éppen arról döntenek, hogy hiány esetén mely gyárakat kapcsolják le először a hálózatokról. De nem csak a nagyfogyasztók eshetnek áldozatul: az említett országokban azokat a lakosokat is takarékosságra kötelezték, akik gázzal főznek vagy vele melegszenek. Brüsszel pedig azt kérte a tagállamoktól, hogy 15 százalékkal csökkentsék a gázfogyasztást a területeiken.
Olaszországban például már érvényesítették az úgynevezett „termosztát hadműveletet”. Ennek értelmében jelentősen csökkentik a fűtést és a hűtést az iskolákban és más közintézményekben is. Ugyanezt tervezik a spanyolok és a németek is. Utóbbiak nemcsak, kampányt indítottak a klímaberendezések működésének korlátozására, de a tömegszállító eszközök használata mellett a takarékos zuhanyfejek beszerzését is szorgalmazzák. Sok német városban csökkentették le a medencék hőmérsékletét, és a közvilágításon is spórolnak.
ALTERNATÍV MEGOLDÁSOKAT KERESNEK
Franciaországban már befagyasztották a gáz árát, de a németek számlái éves szinten több száz euróval is növekedhetnek – írja a nemzetközi sajtó, és hozzáteszi, hogy sok háztartás nem tudja majd kifizetni a rá rótt terhet.
Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fogyasztóvédelmi központja szerint sokan érdeklődnek a napelemek felszerelésének feltételei iránt, de a szénvásárlás is jelentősen megnövekedett. Az illetékesek intenzíven keresik az alternatív energiaforrások biztosításának lehetőségét: épp úgy szorgalmazzák a cseppfolyósított gáz, mint a szén használatát. Annak ellenére is, hogy ez ellent mond az elmúlt évek környezetvédelmi intézkedéseinek.
Franciaországban például elálltak egy szénnel működtetett hőerőmű ideiglenes bezárásától és új terminált terveznek építeni a cseppfolyósított gáz fogadására. A normandiai fogadópont azonban leghamarabb 2023 szeptemberétől kezdheti meg működését.
