2022. december 6., kedd

Járjuk a szeretet, az alázat útját!

Hálaadó, kenyérszentelő szentmise a Mária neve templomban

„Az én szokásaimat, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. (…) uralkodj harag, gőg, gyűlöltség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden: tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és gyűlöltség.” – államalapító királyunknak, Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt Intelmeiből hangzottak el idézetek 20-án székvárosunkban, a Mária neve templomban a hálaadó, kenyérszentelő szentmise kezdetén Horváth-Militicsi Attila cserkész tolmácsolásában.

Szabó Szepesi Attila megszenteli az új kenyeret (Fotó: Stanyó Tóth Gizella felvétele)
Szabó Szepesi Attila megszenteli az új kenyeret (Fotó: Stanyó Tóth Gizella felvétele)

A Példabeszédek könyve  (4,10-15: 18,27) olvasmányaira, Pál apostolnak az efezusiakhoz írt levele (4. fejezetének) és Máté evangéliumának (7,24-27) verseire alapozta Szabó Szepesi Attila káplán a Magyarország fővédőszentjének, Szent Istvánnak, valamint a kenyérszentelés tiszteletére bemutatott miséjét. Hangsúlyozva: „minden, ami jó megmarad, a rossz tűzben vész el. A vágyak gyökértelenek. Ezért járjuk a szeretet, az alázat útját! Biztos alapokra: a hitre, a kősziklára építsük otthonaikat, hazánkat! Áldja meg a Jóisten nemzetünket, népünk vezetőit, az állam és az egyház együttdolgozását, gyermekeinket, családunkat – a jövőnek! Az élet kenyerét, az üdvösség kelyhét ajánljuk fel fiad emlékére.” – mondta befejezésként Attila káplán, majd megszentelte az új kenyeret és a vidékünk különböző régióiból hozott földet.

Agapé a megszentelt, megszegett, új kenyérből (Fotó: Stanyó Tóth Gizella felvétele)
Agapé a megszentelt, megszegett, új kenyérből (Fotó: Stanyó Tóth Gizella felvétele)

Az államalapítás, a kenyérszentelés jelentőségéről dr. Horváth-Militicsi Szabolcs cserkésztiszt beszélt: – Mi, cserkészek örömmel ragaszkodunk hitünkhöz, magyarságunkhoz, igyekszünk minél jobban megismerni kissé elfeledett szentjeinket, királyainkat, köztük elsősorban Szent István királyt. Ez a nemes ragaszkodás formát öntött történelmi koronázási jelvényeink másolataiban: a Szent Koronában, a jogarban és az országalmában. Ezek a magyarkanizsai Remete Csaba díszkovács munkáját dicsérik. Mi jól ismerjük Újvidék ősiségét, hiszen az Anjou-királyaink és a hunyadiak Vásárosváradként emlegették. Csapatzászlóink is fontos üzenetek hordozói. A lobogóink ékeként szolgáló festmények, a nemrég elhunyt Németh Mátyás (napilapunk megbecsült fotóművésze) művei és a magyar történelem fontos személyeit ábrázolják. Az oltár elé földmintákat helyeztünk el, amelyeket ismét szűkebb hazánk több helyéről gyűjtöttünk be: Magyarkanizsáról, Bajsáról, Bácsföldvárról, Bácskúláról, a szerémi Dombóról, a zombori Szent István templom tövéből, a topolyai Vajhegyről és az egykori szabadkai piarista gimnázium környékéről. Megszentelésüket követően rákerülnek a Darányitelepi templom előtti Millecentenáriumi emlékhalomra – hallottuk.

A cserkészek emlékműsora Horváth-Militicsi Kinga és Horváth-Militicsi Viola szavalatával zárult. A megszentelt, megszegett új kenyeret együtt fogyasztották el a szentmise résztvevői.