Észak-Korea két robotrepülőgépet lőtt ki tegnap a Sárga-tengerbe. Feltételezhetően ezzel válaszolt az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea közös rakétavédelmi hadgyakorlatára, amelyet a múlt héten rendeztek a Hawaii-szigetek közelében. És arra, hogy az USA és Dél-Korea bejelentett egy újabb közös katonai gyakorlatot, amely augusztus 22-én kezdődik és a hónap végéig tart. Észak-Korea ezt az ellene irányuló lehetséges invázió próbájának tekinti.
Legutóbb július 10-én demonstrálta, hogy szembeszáll a támadókkal. Akkor több rakétát lőtt ki; robotrepülőgépeket pedig januárban tesztelt, ami engedélyezett. A nemzetközi szankciók miatt sok másik fegyvertípust azonban nem próbálhatna ki. Ennek ellenére nem tartja magát a tiltásokhoz.
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök nem tett szemrehányást Phenjannak emiatt. Pedig tegnap jó alkalma lett volna rá, hiszen hivatalba lépésének századik napja alkalmából sajtótájékoztatót tartott Szöulban.
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök hivatalba lépésének századik napja alkalmából tartott sajtótájékoztatót (Fotó: AP via Beta)
Ezúttal inkább azt hangsúlyozta, hogy hajlandó fokozatos, ám jelentős gazdasági támogatást, segítséget nyújtani Észak-Koreának, ha az befejezi atomarzenálja fejlesztését és megkezdi a nukleáris fegyverei felszámolását. Ha Phenjan hajlandó leállítani nukleáris programját, számíthat Szöul segítségére – üzente Jun, egyúttal indítványozta a két Korea vezetői közötti érdemi tárgyalások felújítását a félsziget békéjének biztosítása érdekében.
Javaslata gesztusként is értékelhető, hiszen májusi hivatalba lépése óta főként az Egyesült Államokkal és Japánnal erősítette a kétoldalú kapcsolatokat. Részben emiatt ki is újultak az ellentétek Phenjan és Szöul között.
Jun ezúttal arról is beszélt, hogy bár nem tudja szavatolni Észak-Korea biztonságát (ha az megszabadul nukleáris fegyvereitől), de azt megígérheti, hogy Dél-Korea nem indít katonai akciót szomszédja ellen. Elmondta, hogy elkötelezett az atomfegyverek korlátozásáról és tiltásáról rendelkező nemzetközi szerződések mellett. Annak ellenére is, hogy hazájában az utóbbi időben sokan pártolják a saját atombomba előállítását. A támogatók azzal érvelnek, hogy Phenjant csakis így lehetne elrettenteni egy esetleges támadástól.
A Kína által támogatott Észak-Korea 2006-ban hajtott végre először kísérleti atomrobbantást, majd azóta még ötször. Az ENSZ és a nemzetközi község ezért szankciókkal sújtotta.
Phenjan szerint nukleáris fegyverekre azért van szüksége, hogy megvédhesse magát az Egyesült Államokkal és a többi ellenséges hatalommal szemben. Vitatott atomprogramja leállításáról évekkel ezelőtt látszategyezkedésbe kezdett Washingtonnal, ám a tárgyalások 2019-ben megrekedtek.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nemrég azzal fenyegetőzött, hogy akár a tiltott fegyvert is beveti az országa elleni támadás esetén. Az üzenet megfogalmazása a Dél-Koreával kötött fegyverszünet július végi 69. évfordulója alkalmából jutott eszébe.
