2024. április 19., péntek

Ellentétes álláspontok a tárgyalóasztalon

A béke veszélyeztetése esetén a KFOR bármikor kész beavatkozni

Megkezdte kétnapos, a koszovói kérdés témájára összpontosító brüsszeli látogatását, illetve a tervezett tárgyalássorozatokat Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Koszovót a szerdán kezdődött egyeztetéseken Albin Kurti miniszterelnök képviseli. Vučić szerdán délután Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával találkozott, aki ezt követően Kurtival tárgyalt.

A négyszemközti beszélgetés folytatásában megtartott sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: elengedhetetlen, hogy a július végén újfent fellángoló konfliktus után a felek egyeztessenek egymással. Ahhoz, hogy a terepen stabilabbá és jobbá váljanak a körülmények, mindkét félnek felelősségteljesen és megfontoltan kell eljárnia, illetve hozzájárulnia ahhoz, hogy a helyzet ne fokozódjon – emelte ki. Mint arra rámutatott, a semleges KFOR elsődleges feladata szavatolni a biztonságot Koszovóban, így amennyiben az veszélybe kerül, bármikor kész interveniálni, azaz gondoskodni arról, hogy például minden polgár vonatkozásában megvalósuljon a mozgásszabadság joga. Ha az szükséges, a KFOR rendkívül rövid idő alatt képes eljárni – hangsúlyozta Stoltenberg.

Kiderült, hogy a KFOR jelenleg valamivel kevesebb mint 4 ezer katonával van jelen Koszovóban, ám Stoltenberg szavai szerint amennyiben esetleg a jövőben szükség lesz rá, a békefenntartó erő kész fokozni jelenlétét. Észak-Koszovóban ezt már megtette. Hozzáfűzte, hogy a KFOR vezetése folyamatosan kapcsolatban áll a Szerbiai Katonaság illetékeseivel, ugyanúgy, mint a pristinai döntéshozókkal.

A Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd vonatkozásában a NATO-főtitkár abbéli örömének adott hangot, hogy a felek ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, mivel szerinte a nyitott kérdésekre kizárólag a diplomácia eszközeivel lehet megoldást találni.

Jens Stoltenberg reméli, hogy a felek konstruktívan állnak hozzá a tárgyaláshoz. Ugyancsak szó volt Oroszország ukrajnai agressziójáról, ezzel kapcsolatban az álláspont változatlan, azaz a nemzetközi közösség egysége szükségszerű – mondta a folytatásban Stoltenberg.

A továbbiakban nyilatkozó Vučić köszönetet mondott Stoltenbergnek, amiért hajlandó volt meghallgatni Szerbia álláspontját. Mint hozzátette, körbejárták a július utolsó napján történteket.

Fotó: Beta/AP

Fotó: Beta/AP

– Szerbia számára fontos a NATO, azaz a KFOR jelenléte Koszovóban, július utolsó napján is utóbbi járult hozzá a feszültségek enyhítéséhez. Szerbia tiszteletben tartja a KFOR mandátumát és abban bízik, hogy a jövőben is megértést tapasztal a részéről. Szerbia számára a béke és a stabilitás megőrzése a legfontosabb. Holnap biztosan nehéz tárgyalások várnak ránk, jelenleg úgy tűnik, hogy egyik nyitott kérdés tekintetében sem értünk egyet. Szerbia számára a nemzetközi közjog, és ezen belül mindenekelőtt az ENSZ 1244-es határozata, valamint a brüsszeli megállapodás tiszteletben tartása az elsődleges szempont. Arra is rámutatott a beszélgetés során, hogy habár Szerbia bármikor kész együttműködni a NATO-val és a KFOR-ral, a NATO-csatlakozás kizárt országunk számára. Mindemellett felsoroltam Stoltenbergnek a koszovói fegyveres erők Észak-Koszovóba való illegális, a korábbi megállapodásokkal ellenben álló összes bevonulását – taglalta Vučić.

A szerb köztársasági elnök újságírói kérdésre válaszolva megcáfolta a pristinai fél azon állításait, hogy július utolsó napján a szerb fegyveres erők átléptek a Szerbia és a Koszovó közötti adminisztratív vonalon. Egy másik újságírói kérdésre válaszolva Vučić Szerbia kompromisszumkészségét hangsúlyozta.

Fotó: Beta/AP

Fotó: Beta/AP

A későbbiekben megtartott második sajtótájékoztatón elsősorban a NATO és a Koszovó közötti együttműködésről volt szó. Kurti köszönetet mondott Stoltenbergnek a KFOR küldetéséért és eddigi tevékenységéért. Szavai szerint ennek a tevékenységnek köszönhető egyebek mellett a koszovói fegyveres és biztonsági alakulatok kialakítása. Kurti, elemezvén a Koszovó és a NATO közötti eddigi együttműködés legfontosabb állomásait, kiemelte, hogy Koszovó célja a NATO-tagság. Koszovó már bizonyította, hogy a közös értékek elkötelezettje – tette hozzá.

Kurti a továbbiakban Oroszországnak a térségben jellemző káros tevékenységét hangsúlyozta, szerinte az ország Szerbia révén próbálja erősíteni befolyását a Balkánon. Kurti ugyancsak hangot adott abbéli véleményének, hogy az illegális koszovói szerb struktúrák egyre jobban összefonódnak a bűnözői csoportokkal, azzal, „hogy ezzel a tevékenységgel nemcsak szerbek, hanem albánok is összefüggésbe hozhatók”. Újságírói kérdésre válaszolva Kurti közölte, hogy a korábbi megállapodásokkal, valamint a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel összhangban Koszovó ragaszkodik a koszovói települések elnevezését tartalmazó szerbiai rendszámtáblák lecseréléséhez, és „ebben a folyamatban anyagilag is támogatják az érintett szerb polgárokat”.

A tervek szerint a brüsszeli párbeszéd keretében Vučić és Kurti csütörtök délelőtt Josep Borrellel tárgyal – az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője –, valamint Miroslav Lajčak – az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője – közvetítésével. A hivatalos uniós bejelentő értelmében a felek az egyeztetés során a párbeszéd jövőjére, valamint a Szerbia és a Koszovó kapcsolatait rendező átfogó megállapodásra összpontosítanak. Mindemellett szó lesz a felek közötti aktuális feszültségekről is. Vučić és Kurti először külön-külön ül tárgyalóasztalhoz Lajčakkal, és ha minden a tervek szerint alakul, ezt követően egyeztetnek együtt a felek – egyes becslések szerint egyáltalán nem biztos, hogy utóbbi találkozóra valóban sor kerül. Az uniós bejelentő szerint a tárgyalás után csak Borrell nyilatkozik a sajtónak.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint Vučićnak és Kurtinak minden nyitott kérdésről tárgyalnia kellene – közölte kedden Nabila Massrali, az EB sajtószóvivője. Mint hozzátette, az EU számára az a legfontosabb, hogy megszűnjenek a Szerbia és Koszovó közötti feszültségek, beleértve az uszító jellegű nyilatkozatokat is.

Az N1 tv összeállítása szerint Kurti a találkozó kapcsán korábban kifejtette: „A tárgyalás során az államiság kölcsönös elismerésére kellene összpontosítani. Nem óhajtok a szerbiai rendszámtáblákról és a személyes okmányokról eszmecserét folytatni.” Másrészről Vučić közölte, hogy számára a béke megőrzése a legfontosabb, továbbá ragaszkodik a koszovói szerb községek közössége megalakítása témájának a napirendre tűzéséhez, a szerbiai rendszámtáblákkal és a személyes okmányokkal kapcsolatos pristinai döntés végrehajtásának a megkönnyítésében azonban Szerbia nem kíván részt venni. Vučić és Kurti tavaly nyár óta nem ült tárgyalóasztalhoz egymással.