A szenttamási Gion Nándor Emlékházban vasárnap 11. alkalommal tartották meg a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázat díjkiosztó ünnepségét. A február 1-jén meghirdetett pályázatok célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése és a vajdasági magyar prózairodalom fellendítése. A megadott határidőkig 5 regény és 31 novella érkezett be.
Németh Dezső, a Gion Nándor Kulturális Központ elnöke és a pályázat koordinátora elmondta, a szépirodalmi pályázat újra megszólította a Kárpát-medence alkotóit, a siker bizonyítéka pedig az, hogy egyre több a kiadásra javasolt mű. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy az emlékház napra pontosan, azaz 2010. augusztus 14-én nyílt meg, és azóta folyamatosan fogadja a látogatókat. A fő cél az író életének és munkásságának bemutatása mellett a különböző irodalmi programok, elképzelések meghirdetése és megvalósítása:
−Az elmúlt 12 évben kilenc novelláskötetet, két regényt, két ifjúsági regényt, valamint tizenhárom fordításkötetet jelentettünk meg. 2016-ban elnyertük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség gyermek- és ifjúsági kiadványok kategóriájában a Legszebb Könyv Díjat, majd 2018-ban a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Legszebb Könyvsorozat Díját. Ezekre a díjakra is büszkék vagyunk. Fontos megemlíteni, hogy kiadványainkat illusztrációkkal is gazdagítjuk, vajdasági művészeket kapcsolunk be a munkába. Évente díjkiosztó ünnepségeket szerveztünk az emlékház udvarában, valamint alkalmi műsorokat, filmvetítéseket, irodalmi esteket, ifjúsági táborokat, előadásokat stb.
Németh Dezső, a Gion Nándor Szépirodalmi pályázatok koordinátora: a megadott határidőig 5 regény és 31 novella érkezett be (Fotó: Ótos András)
A 2021-es évi Gion Nándor Regénypályázat bírálóbizottsága, Radics Viktória író, kritikus, Szögi Csaba költő, író, valamint Tari István író, költő a beérkezett öt pályamű közül a Szakadék című kézirat szerzőjét, Tátrai S. Miklóst díjazta, pályaművét kiadásra javasolva. Tari István, a zsűri elnöke elmondta, az értékelt öt pályamű szerzői az ezredforduló létélményeiből, közelmúltunk igen változatos anyagából merítve hozták létre alkotásaikat: − A beérkezett pályaművek közül professzionalizmusával, fondorlatos cselekményvezetésével, a krimi poétikájának alkalmazásával egyértelműen kiemelkedik a díjnyertesnek ítélt alkotás, bár a szabadság dícsérete is figyelemre méltó, aktuális szöveg. Még egy kéziratot szeretnék kiemelni, ez pedig a Kék híd című regény, amely A változások kora jelszóval érkezett – fogalmazott az óbecsei író.
A Budapestről érkezett Tátrai S. Miklós rendszeresen részt vesz a Gion-pályázatokon, volt már második és harmadik helyezése is. A Szakadék című kisregény részben Magyarországon, részben Kenyában játszódik: − Az alap egy fiatal magyar diáklány és egy kenyai diplomata ismerkedése, a regény pedig az ő kalandos történetüket eleveníti meg izgalmas fordulatokkal. A fiatal lány tanárnőként Kenyába kerül, ahol sok meglepő dolog történik vele. Hozzátenném, nagyon büszke vagyok, hogy első lettem, hiszen ez egy magamfajta amatőr írónak hatalmas elismerés.
Az idei novellapályázatra 31 pályamű érkezett. A novellákat háromtagú birálóbizottság értékelte: Balázs Attila író, műfordító, újságíró, Oláh K. Tamás költő, teatrológus, dramaturg és Molnár Róbert színész. A bírálóbizottság tagjainak döntése alapján az első díjat Riegel Zoltán (Magyarország) Cseresznyeszedés, a másodikat Harmat Dávid Elmevizsgálat, a harmadikat pedig Romoda Ferenc Birgés című munkája érdemelte ki.
Balázs Attila nem tudott eljönni a vasárnapi díjkiosztóra, így szakmai értékelését levélben közölte: „Gion Nándor szerencsére ma is élő, ihlető figura a mi kis Vajdaságunkban, meg azon is túl. Ugyanúgy ékes bizonyítéka annak, hogy a jelenbe torkolló múlt még létező, élénken továbbmunkáló valami”. Értékelésében kiemelte, hogy a beérkezett pályaművek minőségét, milyenségét illetően meglehetősen széles a spektrum: „Sok köztük a valós történet, sok a kitalált, nem utolsósorban a hibrid. Tematikáját nézve eléggé tág a dolog, súlyos a paksamét’. Akad benne a pusztuló tanyavilágot és a Tisza szabad folyásának tragikus végét sirató írás, bírósági tematika, raboskodás, szerelmi botrány, válás, örökbefogadás, tehercipelés, gyümölcsszedés, kőgörgetés, szemműtét, mazsola és mézes kenyér, nehéz lenne mind felsorolni. Bennük egyebek mellett hangsúlyt kapnak – többféleképp is – az együttélés problémái, jelen és múlt nyomasztó érintkezési pontjai, nyelvkeveredéssel egyaránt. Akadnak nagyon jó stílusérzékkel megírt munkák, sajnos azonban olyanok is, amelyeknek kedves szerzői mintha konokul nem vennék tudomásul, hogy irodalmi mű megírásához elengedhetetlen lenne a mondatszerkesztés, a nyelvtan és helyesírás kissé jobb ismerete. Ugyanúgy az irodalmi műfajok formagazdag világában való némi tájékozottság.”
A novellapályázat idei győztese, Riegel Zoltán átveszi a díjat Molnár Róberttől, a zsűri tagjától
A novellapályázat első díjasa, a Piliscsabáról érkezett Riegel Zoltán elmondta, tavaly vett részt először a pályázaton, és az akkor írt Birkapörkölt című novellája pedig bekerült az antológiába: − Idén három pályamunkát küldtem be, és szerintem a Cseresznyeszedés című győztes novella mellett A kő című írásom is sikeres lett, hiszen kiadásra javasolta a zsűri. A Cseresznyeszedés egy nagypapa meg egy unoka beszélgetése. A történet kisgyerekkorban indul, később ugyanez a történet a kisfiú kamaszkorával folytatódik. A végén van egy utalás arra, hogy a fiú felnő, gyerekei vannak, és a lánya kerül a képbe, aki nagyon szépen rajzol, és apja ezt a képet szeretné látni. Kiemelte, számára fontosak Gion Nándor művei és az ezekhez fűződő érzelmi kötődés, mert életében voltak nehéz időszakok, amit a szenttamási író könyveit olvasva sikerült maga mögött hagynia. Egyébként az összes Gion-regényt és novellát elolvasta.
A vasárnapi ünnepség második részében a muzslyai Lele József citerajátékának kíséretében az emlékház munkatársai felavatták Gion Nándor mellszobrát.
A bronzból készült, márványtalapzaton álló alkotás Szilágyi László szobrászművész munkája, aki lapunknak elmondta, a mellszobor elkészítésére a felkérés még a múlt év derekán történt, és számára külön megtiszteltetést jelentett:
− Megboldogult édesapám rendezőként sokat dolgozott a Gion-szövegekkel, így elég sokat tudtam Nándorról. Sok mindent elolvastam róla és tőle, meghallgattam a vele készült interjúkat, és nagyon tetszett, ahogyan beszél, az egyszerűsége. Az alkotással megpróbáltam kifejezni az író nagyságát és egyszerűségét, a zöld szín a magyarsága jelképe, így az egész szobor felülete le van fecskendezve zöld cseppekkel. Ezzel egyúttal arra is utaltam, hogy az ő élete teljes egészében a tintához, azaz az íráshoz volt fűzve.
Az első vajdasági Gion-szobor jelentőségéről szólva Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, az itteni magyar közösség számára fontos jelképről van szó, hiszen annak a háznak az udvarán van, ahol őrzik emlékét: − Gion nagyon kötődött Szenttamáshoz. Amikor az ember itt kilép az utcára, a temetőkkel találja magát szembe, és ha elmegy azok mellett, akkor kirajzolódnak a jól ismert helyszínek, ahol azt látja, hogy szebb és alkalmasabb helyet az ember nem is tud kialakítani a Gion-kultusz erősítésére. Azt látjuk, hogy az író mind népszerűbb, nem csak tájainkon, hanem mindenütt, ahol magyarul olvasnak, de annak köszönhetően is, hogy sok művét lefordították, és más nyelven is lehet olvasni. S azok a művei, amelyek megjelentek, szerintem nemcsak Szenttamást, hanem ennek a tájnak a sajátosságát, értékét úgy örökítik meg, amelyre nyíltan lehetünk büszkék, és örülhetünk, hogy ez a táj ilyen jeles, rangos írót, közéleti személyiséget szült.
