2022. szeptember 29., csütörtök

A koszovói szerbek határozottak

A nyugati államok a valóság elfogadására kérték a politikai vezetőket

Nem hajlandók lecserélni szerbiai rendszámtábláikat, nem fogadják el a koszovói be-, illetve kiutazási dokumentumokat, mindemellett abban reménykednek, hogy a tervek szerint holnap esedékes Aleksandar Vučić–Albin Kurti brüsszeli találkozó eredményes lesz és előbbi a koszovói szerbek számára elfogadható megoldást eszközöl ki, hangzott el tegnap Goran Rakić, a koszovói Szerb Lista vezetőjének, Petar Petkovića szerb kormány Koszovó-ügyi irodája igazgatójának, valamint a 4 észak-koszovói szerb község vezetőjének a sajtótájékoztatóján. Ezt megelőzően a koszovói szerbek politikai vezetői a Quint nem formális döntéshozó csoport államainak a nagyköveteivel tárgyaltak. Rakić elmondása szerint abban állapodtak meg, hogy utóbbi találkozó zártkörű lesz és az elhangzottakról később sem nyilatkoznak a felek, „ám annyira súlyos dolgok hangzottak el, hogy erkölcsi kötelességének érezte tájékoztatni a közvéleményt”.

– A majdnem kétórás egyeztetésen a Quint államok nagykövetei közölték, hogy országaik független államként tekintenek Koszovóra. Azt is kifejtették, hogy támogatják a pristinai vezetés határozatait, beleértve ebbe a rendszámtáblákkal és az úgynevezett be-, illetve kiutazási okmánnyal kapcsolatos döntéseket. A nagykövetek álláspontja szerint utóbbi határozatok összhangban állnak a brüsszeli párbeszéd korábbi megállapodásaival. Ezzel mi nem értünk egyet. A nagykövetek mindemellett arra kértek bennünket, hogy fogadjuk el a valóságot, azaz azt, hogy Koszovó független állam. Közöltük, hogy számunkra nem az. Nekünk jelenleg kizárólag Aleksandar Vučić, továbbá a brüsszeli tárgyalóasztal és a párbeszéd számít. Az úgynevezett törvényeiket csakis erőszakkal hajthatják végre, mi biztosan nem működünk együtt. A be- és kiutazási okmánnyal állítólag 90 napot tartózkodhatnánk Koszovó területén, azt követően ki kellene utaznunk, majd ismét beutaznunk. Nem fogadjuk el, hogy saját szülőföldünkön külföldi állampolgárokká váljunk, sem azt, hogy elüldözzenek bennünket. Abban bízunk, hogy Aleksandar Vučićnak és küldöttségének Brüsszelben sikerül megoldást találnia az aktuális problémákra – taglalta Rakić.

Petar Petković szerint a Quint államok nagyköveteivel való tárgyalás során jellemző hangnem arra utal, hogy a holnapi brüsszeli tárgyalás nem lesz egyszerű. Mint hozzátette, Albin Kurti már egy ideje visszaél az ukrajnai háborúval, megpróbálva elhitetni a nyugati államokkal, hogy Oroszország Szerbia révén erősíti befolyását a Balkánon. Petković szerint felfoghatatlan, hogy a nyugati államok nagykövetei miért nem ragaszkodnak például ahhoz, hogy a korábbi megállapodással összhangban megalakuljon a koszovói szerb községek közössége. A szerbiai küldöttség holnap kitart amellett, hogy ez a kérdés is téma tárgya legyen, tette hozzá Petković, mondván, hogy Szerbia kompromisszumra és a béke megőrzésére törekszik.

Kurti július elején jelentette be, hogy Koszovóban a továbbiakban nem ismerik el a szerbiai személyi igazolványokat és útleveleket, így akik ilyen dokumentummal kívánják átlépni a határt, azaz az adminisztratív átlépési pontokat, azoknak a helyszínen be-, illetve kiutazási okmányt állítanak ki. Mindemellett Kurti közölte, hogy Koszovóban többé nem lehet koszovói települések elnevezését tartalmazó szerbiai rendszámtáblákkal közlekedni, ezeket a pristinai álláspont szerint hivatalosként elfogadottra – az RKS jelzéssel ellátottra – kell lecserélni. Az említett rendelkezéseket augusztus 1-jétől tervezték alkalmazni, ám a koszovói szerbek útlezárások formájában szervezett tiltakozását követően – egyesek szerint az elmúlt években még soha nem fenyegetett annyira a helyzet eszkalálása, mint akkor – szeptember 1-jéig elnapolták.

A pristinai vezetés a Szabad Európa Rádió honlapján is megtalálható tájékoztató kisfilmje szerint a ki- és beutazási dokumentum miatt senkinek nem kell lemondania szerbiai személyes okmányáról. Ebben a kisfilmben, a mozgásszabadságra vonatkozó 2011-es megállapodásra hivatkozva, a kölcsönösséggel indokolják a be- és kiutazási dokumentum alkalmazását, mondván, hogy Szerbia 10 éve alkalmazza a vonatkozó rendelkezést. Az említett megállapodás első, második és harmadik szakasza a következőképpen fogalmaz: mindkét fél lakói számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon utazhassanak a másik fél területén, vagy azon keresztül; mindkét fél a lehető leghamarabb személyi igazolványrendszert alkalmaz a másik fél lakosainak határon/átlépési ponton való be- és kiutazásához; mindkét fél olyan rendszert alkalmazhat, amelyikben a személyi igazolványokhoz írásos be- és kilépési okmányokat csatolnak a másik fél azon lakosai számára, akik harmadik országba kívánnak átutazni.

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök brüsszeli találkozójának időpontját a július 31-ei és augusztus 1-jei feszültségeket követően jelentették be, a felek ezt megelőzően július 19-én terveztek találkozni, erre azonban végül nem került sor. A felek tavaly kétszer egyeztettek, egyik tárgyalás sem hozott érdemi eredményt. Hétfőn Vučić kifejtette, hogy legfőbb célja megőrizni a békét. Hangsúlyozta, hamarosan kiderül, hogy mi értelme van egyeztetni, habár „sajnos attól tart, hogy semmi”.