2022. október 1., szombat

Építkezések

Miután leállt a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken, igen sok alkalommal volt látható a fotográfia, amin a következő szöveg olvasható:

ДРУЖБА

BARÁTSÁG II. KŐOLAJVEZETÉK

ÉPÜLT KISZ VÉDNÖKSÉGGEL 1970–1972

Még sohasem gondolkodtam el azon, hogy mennyi idő alatt épülhetett meg a kőolajvezeték. Igaz, megvallom, azon sem gondolkodtam el, miképpen épül egy kőolajvezeték. Nekem már az is elég, ha belegondolok, hogy miképpen vezették be hozzánk a vezetékes telefont a nyolcvanas évek elején, hogyan vezették be a gázt a kilencvenes évek elején, hogyan húzták be a kábeltévét, aztán pedig miképpen ásták fel az utcát újra meg újra, hol amiatt, hogy az áramot levezessék a föld alá, hol amiatt, hogy a kábeltévét levezessék a föld alá, hol pedig azért, mert új szolgáltató jelent meg a piacon, és azért, hogy szolgáltatását nyújtani tudja, kábelt kellett lefektetnie. Aztán megint jött egy másik szolgáltató, aki szintén… nem is tudom, hol tartunk éppen. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor három éve a vihar letörte a szomszéd ostorfájának egyik ágát, akkor leszakadt a vezeték, és a vastag fekete kábelből az áram ott szórta a szikráit meg sistergett az utcánk aszfaltján. A szomszédasszonnyal csak néztünk egymásra, hogy mitévők is legyünk, a fekete kábel meg tekergett, hányta a szikrákat. Hát, nem a föld alatt megy az áram?! A szomszédasszony férje észbe kapott, kimasírozott a sarokra, ahol megállította a forgalmat, (azóta megboldogult) János bácsi telefonozott az Elektrovojvodinának, egy-két óra alatt minden elrendeződött, helyreállt az élet, senkit nem ütött agyon az áram. De ez tulajdonképpen mellékszál, csak nekem legfeljebb ilyesmi jut eszembe a különböző vezetékekről.

Tehát két év alatt megépült a fentebb említett kőolajvezeték.

A szabadkai Nemzeti Kaszinó épületét pedig, ami ma a Városi Könyvtár épülete, három hónap alatt építették fel, mások szerint nyolc hónap is megvolt az. Az épület terveit Raichle Ferenc 1895-ben készítette el, az átadásra 1896-ban került sor. Amikor beépítették a liftet, láttam az épület alapját. Amikor beázott a tudományos osztály, láttam a padlást is. Nem csodálkozom azon, hogy jól áll az épület, nem repedeznek a falak, és nem rogyadozik, ahogyan a két év alatt felhúzott szabadkai városháza sem, vagy pedig a Szálloda Pest városához elnevezésű épületnek sem volt semmi baja – ami már abból is látszott, hogy alig lehetett lebontani. Ugye, 1853-ban döntötte el a város, hogy a Rogina barának azt a részét feltölti, és a kornak megfelelő fogadót-szállodát és színházépületet építtet a telekre. Mindössze egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy átadják az épületet. És ebbe beleszámítódik a mocsaras rész feltöltése is.

Nem tudom, manapság mennyi ideig tart egy-egy (köz)épület felépítése, egy-egy (kőolaj/gáz)vezeték kiépítése, de úgy rémlik, nem három hónapig, nem egy évig és nem két évig, hanem tovább. Nem tudom, hogy ez miért van így, nem is értek az építkezéshez, bonyolult számításokhoz, kemény földmunkákhoz. Talán az elszántsághoz van köze? Régebben az emberek gyorsabban ástak, falaztak? Tovább tartott a munkaidő? Több volt a kubikus? Komolyabbak voltak a munkagépek? Rejtély.