2022. október 1., szombat

A Barta-tanya körül fóliasátor-erdő

Ma már családi vállalkozásként funkcionál a tíz éve kezdett konyhakerti növénytermesztés

A tóthfalusi Barta Péter mondhatni feleségével való megismerkedését követően kóstolt bele igazán a kertészkedés világába. Robertina szülei már 2000 óta foglalkoztak zöldségtermesztéssel, amikor a fiatalok megismerték egymást és úgy döntöttek, belevágnak a konyhakerti növénytermesztésbe. Jelenleg 7 holdon gazdálkodnak, szabadföldi és fóliás termesztéssel egyaránt foglalkoznak. Terményeiket a környező piacokon próbálják értékesíteni, azonban a befektetésük nem látszódik megtérülni. Azt mondják, a gazdaságuk gyorsütemű fejlődését a Prosperitati Alapítványnál elnyert összegeknek köszönhetik.

Mikor és hogyan kezdtetek el konyhakertészettel foglalkozni?

– Személy szerint én 2011 óta foglalkozom kertészettel, a párommal 2010 év végén ismerkedtem meg, az ő szülei már 2000 óta foglalkoztak zöldségtermesztéssel. Ennek okán úgy döntöttem, hogy én is szeretnék ebbe belevágni, hozzáteszem, előtte nem foglalkoztam zöldségtermesztéssel. Tóthfalu, mint helyszín, azért fontos az életünkben, mert én kishegyesi születésű vagyok, a nejem pedig csantavéri. A tanya, ahol most élünk, a feleségem nagyszüleié volt, kezdetben három fóliasátra volt itt Robertinának, amit Csantavérről ingázva igyekezett ellátni és felügyelni. Ez azonban gyorsan bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem működik, így hát ide költöztünk és elkezdtük beleásni magunkat a konyhakerti növények termesztésébe. Mindig is vágytam rá, hogy tanyán éljek, vonzott ez a szabad életforma, így egy percig sem bánom, hogy így alakult.

A Barta család: Péter, Robertina és Benett (Fotó: Gulyás Réka felvétele)
A Barta család: Péter, Robertina és Benett (Fotó: Gulyás Réka felvétele)

Hogyan tudtatok megindulni és ilyen nagyra nőni az elmúlt évek során?

– A szülőktől nagyon sok segítséget kaptunk, a tanya körüli földterületeket mind elkaptuk tőlük, ami azért óriási segítség a mai világban. Az indulás szempontjából el sem tudom képzelni, máskülönben hogyan jutottunk volna egyről a kettőre. A 2019-es évben fóliasátrakra pályáztunk a Prosperitati Alapítványnál, amiket sikeresen meg is tudunk vásárolni. Előző években is pályáztunk, permetezőre, mulcsozóra, műtrágyaszóróra valamint pótkocsira. Ezek mind-mind nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a kertészetünk elérje jelenlegi állapotát és kapacitását.

Milyen zöldségek kerülnek ki a fóliáitokból a piacok asztalaira?

– Tíz éve először paprikával és paradicsommal kezdtük, abban volt jobban tapasztalata a nejemnek is és a családjának. Két évre rá kezdtük el bővíteni a területünket, jelenleg 7 holdon termelünk, amelyből 2,5 ezer négyzetméter fóliasátor. Az évek során több konyhakerti növénnyel is elkezdtük foglalkozni, csemegekukoricával, karfiollal, káposztával, mondhatni ezek most a fő terményeink. Mindemellett vannak szezonális zöldségeink is, mint például a retek, a saláta és az újhagyma. Amikor paradicsomszezon van, akkor pedig kifőzött paradicsomlé is rendelhető nálunk.

Kifőzött paradicsomlét is lehet náluk rendelni szezonban (Fotó: Gulyás Réka felvétele)
Kifőzött paradicsomlét is lehet náluk rendelni szezonban (Fotó: Gulyás Réka felvétele)

Hol és hogyan tudják értékesíteni terményeiket?

– A hónapos retket, salátát és az újhagymát legfőképp az újvidéki nagybani piacon értékesítjük, a többit pedig a szabadkai nagybani piacon. Járunk a környék kisebb piacaira is, többek között Kishegyes, Törökfalu, Orom, ez azonban már nagyon fárasztó. Amit csak tudunk, inkább nagybani piacokon értékesítünk, hiszen nem tudunk minden munkát elvégezni és még éjszaka és napközben is a piacokon részt venni. Ezen részét a gazdaságunknak a feleségemmel ketten végezzük és ez már az elmúlt években egyre nehezebbé kezdett válni.

Mennyire okoz gondot a munkaerőhiány a kertészetben?

– Amit csak tudunk, családon belül igyekszünk elintézni, szerencsére mai napig sok segítséget kapunk, azonban a kapálást nekünk is napszámosokkal kell elvégeztetnünk. Volt egy időszak a faluban, amikor alig lehetett embert találni erre a munkára, azonban úgy láttam az elmúlt két-három évben, hogy ez gördülékenyebben működik, és ez a mi vállunkról is óriási terhet vesz le. Kettő személy heti két-három alkalommal rendszeresen jár hozzánk, de talán most úgy vettem észre, hogy egyre több a jelentkező, aki rákérdez, hogy esetleg lenne-e munka nálunk.

A legtöbb munkálatot családon belül igyekeznek megoldani (Fotó: Gulyás Réka felvétele)
A legtöbb munkálatot családon belül igyekeznek megoldani (Fotó: Gulyás Réka felvétele)

Saját palántákat neveltek vagy vásároljátok őket?

– Január végén, február elején elvetjük a magokat, amiket az erre a célra való palántanevelő konténerekben helyezünk el. Több magházból szerezzük be a magokat, minden évben van lehetőség újabbakat kipróbálni, de mi jobb szeretjük, ha valami beválik, akkor azon kár változtatni, hiszen nagyon nagy a rizikó. Általában 3–4 évig termelünk egy fajtát, utána érkeznek mondjuk jobbak, és akkor mi is lecseréljük őket. Március 10-e környékén ültetjük át őket nagyobb poharakba és körülbelül április 10-e körül kezdjük el a palántálást. Minden évben több palántát nevelünk, mint amennyire szükségünk van, és ezeket is értékesítjük a környező piacokon.

Hogyan védekeztek a különböző növényi betegségek ellen?

– Amennyire csak lehet, mellőzük a kémiai összetételű anyagokat, védekezés szempontjából egyre több bioszer érhető el a termelők számára. Általában a vevőimnek azt tanácsolom, hogy aki extra szép árut szeretne, az ne tőlem vásároljon. Pontosan azért, mert amennyire csak lehet, igyekszünk kerülni a vegyszereket, és ennek bizony van néhány hátulütője, mégpedig, hogy sokszor esztétikailag nem lesz a legszebb a termés. Természetesen mi is arra törekszünk, hogy első osztályú áru kerüljön ki a kezeink közül. A szabadföldi termesztés esetében sokkal nehezebb a dolgunk, hiszen ott a növények ki vannak téve az éghajlat viszontagságainak és a károkozóknak is egyaránt. A fóliasátorban lényegesen kevesebbet kell permetezni ehhez képest, hiszen ott mégiscsak zárt térben tartózkodnak a növények.

Zöldségeiket leginkább nagybani piacokon értékesítik (Fotó: Gulyás Réka felvétele)
Zöldségeiket leginkább nagybani piacokon értékesítik (Fotó: Gulyás Réka felvétele)

A ti esetetekben a forróság is nagy károkat okoz ilyenkor nyári időszakban?

– A fóliasátrainkban csepegtetőrendszer van kiépítve, a levegő stimulálására pedig mikroszórókat alkalmazok, amikor ilyen nagy hőség van odakint. A paprikák esetében a 30 Celsius-fokos hőmérséklet már nagy károkat tud okozni. Az idei évben először találkoztam azzal a jelenséggel, hogy a paprikák végei hibásak lesznek, ugyanis a növény kiszívja a kalciumot a paprikából, így védekezik a meleg ellen. Eddig minden évben kétszer, háromszor adtam kalciumot a növényeknek, idén lényegesen többet kellett, hogy adagoljak nekik, és ez igen nagy költségekkel is járt.

Paprikát és paradicsomot termesztenek legrégebb óta (Fotó: Gulyás Réka felvétele)
Paprikát és paradicsomot termesztenek legrégebb óta (Fotó: Gulyás Réka felvétele)

A kiadásokkal arányosan emelkedtek idén az értékesítés árai?

– A befektetési árak az előző évekhez képest már háromszorosak, ha nem négyszeresek. Ezt azonban az értékesítési árak nem követték, a tavaszi árak például alacsonyabbak voltak a tavalyiaknál, ez leginkább a hónapos retek esetében volt érezhető. A paradicsom ára talán minimálisan mozdul egy kicsit felfelé, de nagybani eladás esetében ez sem túl jelentős. Az év elején és tavaly 60 dinárért adtam nagyban, jelenleg 90 dinárért tudom értékesíteni, de ez az áremelkedés is nagyon minimális a ráfordított összegekhez képest. Nagyjából ugyanott vannak, az árak. Én úgy érzem, két évvel ezelőtt is ugyan ilyen árakon dolgoztunk.