2022. szeptember 28., szerda
SZABADKA KÖZKERESZTJEI (3.)

Az Urunk mennybemenetele templom két keresztje

Szabadka köztéri szobrait, valamint szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka köztéri keresztjeit mutatjuk be. Ezek a szakrális emlékművek, amelyeket kőbe vésett szövegekkel láttak el, szintén sokat elárulnak városunk múltjáról, elődeink életéről. Legfőképpen pedig a többfelekezetű Szabadka hitéletének krónikásai eme objektumok. Így érdemes a köztéri keresztek történetével is megismerkedni.
Az Urunk mennybemenetele szerb ortodox templom bejárata előtt két közkereszt is áll. A bejárattól balra az Aradszky-kereszt, míg jobbra a Vojnics-kereszt található.
Az Urunk mennybemenetele templom közel háromszáz éves. A jelenlegi épületet 1723 és 1726 között építették fel, az akkori körülsáncolt város legmagasabb pontján. Az első felújítására 1766-ban került sor, amikor felállításra került az ikonosztáz, az épületet pedig deszkakerítéssel kerítették körül. Az ortodox hívek már 1788-ban egy keresztet akartak állítani a templombejárathoz, de a városi tanács akkor ezt még nem engedélyezte számukra. Keresztet közterületen csak 1790/91-es országgyűlés után állíthattak fel, ugyanis a szerbek ekkor kapták meg a teljes vallási és polgári egyenjogúságot. A templomon nagyobb átalakítási munkálatokat 1804-ben végeztek el, melynek köszönhetően megkapta neobarokk stílusjegyeit. 1820-ban az udvart körülvevő deszkakerítést téglakerítésre cserélték.
A templombejárat előtt jobb oldalt álló impozáns méretű keresztet a bajsai Vojnics Máté állíttatta fel 1832-ben. Azt, hogy a katolikus hitű szabadkai nemes, a szabadkai Szentháromság-szobor, a bajsai Nagyboldogasszony-templom és kálvária építtetője, valamint számos közkereszt állíttatója miért állíttatott keresztet egy görögkeleti templom elé, nem tudni, de valószínűleg a vallási toleranciát próbálta ily módon elősegíteni a városban. Újabb templomfelújításra, amellyel az épület elnyerte mai formáját, 1909 és 1910 között került sor, Mihajlo Milan Harminc, budapesti építész tervei alapján. A templomot ekkor kiszélesítették. Harangtornyát ledöntötték. Helyébe újat építettek, amelyet egy méterrel elmozdítottak. 1926-ban a Vojnics-keresztet is felújították. Ekkor a rajta lévő eredeti feliratot letörölték és a talapzat keleti oldalába új, szerb nyelvű, cirill betűs szöveget véstek fel. A Vojnics-kereszt azóta is ott áll, mint városunk legrégebbi közkeresztje.
A Vojnics-kereszt mellett álló, a templom bejáratától balra található Aradszky-kereszt 1978-ban került mai helyére. Ez korábban az egykori városi vesztőhely közelében, a korabeli Szegedi út déli szegélyén állt. A vesztőhelyet a XIX. század második felében felszámolták. A keresztet 1912-ben Aradszky Euthim (Jeftimije Aradski) állíttatta fel, aki több évig a város törvényszékének alelnöki tisztjét töltötte be. Az 1970-es években a kereszt mellett felépült az Aurometal vállalat. 1978-ban aztán azzal az indokkal, hogy a kereszt akadályozza a vállalatba való bejutást, azt eltávolították eredeti helyéről és az Urunk mennybemenetele-templom kertjében helyezték el. Azóta is ott áll a Vojnics-kereszt mellett.