2022. október 3., hétfő
KRÉTAPOR

A körülöttünk lévő anyagok

Korábbi összeállításainkban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre felhívni a figyelmet, amelyek a mindennapjainkban való előfordulásuk szempontjából viszonylag gyakoriaknak tekinthetőek, ám talán mégsem fordítunk kellő figyelmet rájuk, illetve nem fektetünk elegendő hangsúlyt arra sem, hogy megkíséreljünk többet megtudni a tulajdonságaikról, az összetételükről, illetve a szerepükről. A célunk továbbra sem változott, így ezentúl is a természettudományokkal és a természettel kapcsolatos ismeretek maradnak a középpontban, hiszen számos érdekességről nem esett még szó. Éppen ezért most is igyekeztünk olyan jelenségeket összeválogatni, amelyek reményeink szerint mindenki számára új és érdekes információkat kínálnak majd.

A bors

Mindannyian ismerjük, sőt használjuk is, akár a vasárnapi húslevest, akár más finomságot szeretnénk megízesíteni vele, hiszen a magyar konyha egyik igen fontos fűszere. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a bors a só után a második leggyakrabban használt ételízesítő, és az emberiség legrégebbi fűszere. Egyes adatok, leírások szerint egykor annyira értékesnek tartották, hogy Attila, a hunok királya a Római Birodalomtól egy tonna borsot követelt váltságdíjként.

A zöld, a fehér és a fekete színű bors ugyanannak a liánnak a termése
A zöld, a fehér és a fekete színű bors ugyanannak a liánnak a termése

Napjainkban többféle színű borssal is találkozhatunk, amelyeknek igen fontos szerepük van a világ különféle konyháiban, és ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a világ fűszer-kereskedelmének mintegy egynegyedét jelenleg is ez teszi ki. A zöld, a fehér és a fekete színű bors ugyanannak a liánnak a termése, csak az érési periódus más-más szakaszaiban szedik le, és másképp is kezelik. A bors illóolajat, karicint, piperidin és piperin alkaloidokat tartalmaz, amelyekből jellegzetes illata és csípős íze származik.

A paradicsom

A paradicsomról valószínűleg mindenkinek a szép piros szín jut elsőként eszébe. Az érett paradicsom piros színéért a likopin a felelős. A likopinmolekula 40 szénatomot és 56 hidrogénatomot tartalmaz, molekulájában a szénatomok hosszú láncba rendeződnek. A likopin elnyeli a zöld fényt, ez okozza a paradicsom piros színét, ahogyan több gyümölcs színét is (pl. csipkebogyó, görögdinnye). Sokunk kamrájában a polcokat minden évben a paradicsomlével teli üvegek színesítik. Akadnak azonban olyanok, akik bár szeretik a paradicsomlét, nehezen fognak hozzá az elkészítéséhez. Mint sok minden másban, itt is elmondhatjuk, hogy ahány ház, annyi szokás, annyiféleképpen történik a befőzése. Az egyik lényeges különbség abban rejlik, hogy nyersen passzírozzuk, vagy megfőzve, forrón.

Az érett paradicsom piros színéért a likopin a felelős
Az érett paradicsom piros színéért a likopin a felelős

Nem tudom, kinek az emlékezetében maradt meg a nagymamáink által végzett paradicsomfőzés, amikor hatalmas üstökben, egész nap főzték, mire a megfelelő sűrűséget elérte. Ha belegondolunk, elég hosszadalmasnak, időigényesnek számított ez a tevékenység, amely sokak számára elrettentő lehet: anya vagy a nagymama reggel elkezdte, mosta, tisztította, darabolta, passzírozta, majd jó sokáig főzte, hogy megfelelő sűrűségű legyen. Végül a forró paradicsomlét tisztára mosott üvegekbe töltötte, és ha nem volt kéznél csavaros üveg, akkor celofánnal lekötötte, majd azután következett a dunsztolás, vagyis az a folyamat, amelynek során a befőtt hőjével tartósítunk. Persze azt is megtanultuk tőlük, hogy miután a paradicsomlét az üvegekbe töltöttük, és celofánnal lezártuk, célszerű őket újságpapírba burkolni, valamint paplannal, pokróccal, dunnával bebugyolálni, és addig így hagyni, amíg magától ki nem hűl.

A dinnye

Nyáron talán nagyobb figyelmet fordítunk a vitaminok bevitelére, mint az év egyéb szakaszaiban, mivel rengeteg fajta friss gyümölcs és zöldség áll rendelkezésünkre. Sok ember kedvence, a dinnye is ebben az időszakban jelenik meg a piacokon, legyen szó akár a görög-, akár a sárgadinnyéről. A görögdinnye legnagyobb részét víz teszi ki, ám jelentős a cukortartalma is, emellett pedig pektint, vasat, foszfort, magnéziumot, nátriumot, kalciumot, káliumot, valamint sokféle vitamint (B1-, B2-, B3-, B6-, B9-, A-, C-vitamint) is tartalmaz.

A dinnye cukortartalma leginkább fruktóz és glükóz formájában jelenik meg, ezenkívül szacharózként is. A fruktóz vagy gyümölcscukor a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. A monoszacharidokhoz tartozó ketohexóz. A glükóz, vagyis a szőlőcukor, egy monoszacharid, pontosabban aldohexóz. Alapvető fontosságú a biológiai folyamatokban, mivel a sejtek energiaforrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva történik a zöld növényekben a fotoszintézis során.

A dinnye cukortartalma leginkább fruktóz és glükóz formájában jelenik meg
A dinnye cukortartalma leginkább fruktóz és glükóz formájában jelenik meg

A sárgadinnye fogyasztása is igen jó hatással van a szervezetre, ugyanis a görögdinnyéhez hasonlóan vitaminokban gazdag. Több fajtája létezik, a héja lehet sima, rücskös, hálós vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú. A sárgadinnye gazdag káliumban, emellett A- és C- vitamin-forrás, a B-vitaminok közül pedig a B6- és a B3-vitamint tartalmazza legnagyobb mennyiségben. Magas β-karotin tartalmának köszönhetően gyönyörű színe van, amelyről az elnevezését is kapta. Természetesen meg kell említenünk a sárgadinnye erőteljes illatát is, amely a benne található szerves vegyületeknek, az észtereknek köszönhető.

A sárgadinnye magas β-karotin-tartalmának köszönhető gyönyörű színe van
A sárgadinnye magas β-karotin-tartalmának köszönhető gyönyörű színe van

A celofán

A nyár mindenképpen a befőzések ideje, így a befőttek, lekvárok, paradicsomlé készítésekor fontos kellék a mindenki által ismert celofán is. Mivel gyakran találkozunk vele a konyhában, ám vajmi keveset tudunk róla, íme néhány érdekes információ: a celofán a legnépszerűbb csomagolóanyagok közé tartozik, az alapanyaga pedig a viszkóz. A feljegyzések szerint egy svájci mérnökhöz, Jacques Brandenbergerhez kapcsolódik a celofán létrehozásának ötlete, ugyanis a történet szerint egy étteremben üldögélve azt látta, hogy az egyik vendég kiöntötte a bort a terítőre. Ennek hatására döntött úgy, hogy olyan átlátszó anyagot szeretne előállítani, amellyel bevonhatja a terítőt, hogy vízállóvá tegye. Kísérletei ugyan nem hozták meg a várt eredményt, ám mivel viszkózt alkalmazott, megállapította, hogy az átlátszó anyag másra is használható. Kifejlesztett egy olyan gépet, amely átlátszó viszkózlapokat gyártott, és ezeket celofánnak nevezte el.

Bármennyire meglepő is, a viszkóz valójában regenerált cellulóz. A viszkóz előállításakor a cellulózt úgy oldják fel, hogy közben az óriásmolekulák mérete nem csökken lényegesen, ezáltal nagy belső súrlódású, azaz nagy viszkozitású oldatot kapnak, amelyből kicsapják, visszanyerik (regenerálják) a cellulózt.

Ahogyan az látható, számos olyan anyag vesz körül bennünket, amelyek nagyon fontosak számunkra, köztük olyanok is, amelyek a szervezetünk zavartalan működéséhez szükségesek, az egészségünk megtartása érdekében fogyasztjuk őket, valamint olyanok is, amelyek a mindennapi tevékenységeink során könnyítik meg az életünket, éppen ezért rendkívül fontos, hogy minél többet megtudjunk róluk.