2024. április 25., csütörtök

Életképek a jelenből és a múltból

Móra Regina Ablakok című kötetét mutatták be a Szabadkai Nyári Akadémián

Tavaly jelent meg Móra Regina Ablakok című prózaszövegeket tartalmazó kötete, amelynek kiadója az ELTE-hez kapcsolódó szombathelyi Savaria University Press. Az ÉMPE Szabadkai Nyári Akadémiáján a könyvbemutatóra is sor került. Az egybegyűlteket dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész köszöntötte, aki a csaknem harmincéves kiadót húsz éve vezeti.

– A legfontosabb célunk az, hogy irodalom- és történettudományi munkákat adjunk ki, amelyekkel a felsőoktatásban dolgozó tanárok és a hallgatók is egyaránt bővíthetik a tudásukat, az ismereteiket. A másik fontos célja a kiadónak viszont az, hogy szépirodalmi műveket is, évente egyet vagy kettőt megjelentessen. 2009-ben voltam itt először, azóta többször tartottam előadást, míg eljutottunk oda, hogy Móra Regina megmutatta a novelláit. Nagy erővel hatott rám a spontaneitásuk, a hitelességük. Nem elbeszélnek egy történetet, hanem egy új, revelatív erejű valóságot hoznak létre. Nem is tudom megmagyarázni, csak azt tudom mindenkinek ajánlani, hogy olvassák el. Ez Móra Reginának nem az első könyve, de az első nálunk megjelent novelláskötete. Bízom benne, hogy sikerül nyomot hagynia az irodalmi életben – hallottuk dr. Fűzfa Balázstól.

A kötetet Süth Gabriella, a kiadó szerkesztője méltatta, aki a könyvbemutatón a szerzővel is beszélgetett:

– Pakson tanítok irodalmat egy szakiskolában, és a munkámhoz tartozik, hogy rengeteg irodalmi szöveget olvassak. Mint a kiadó szerkesztője, immár nyolcadik éve, nagyon megtisztelő feladatokat kapok, és amikor szépirodalom kerül a szerkesztő kezébe, akkor az egy különleges élmény. Ezek a szövegek döbbenetes hatásúak. Olyan érzésünk lehet az olvasásuk közben, mintha a szerzőből szinte maguktól jöttek volna ki. Tulajdonképpen a kötet két nagy fejezetből, az egyik részben a múltra nyílnak az ablakok, a másodikban a jelenre. Ez a könyv nem egy könnyed nyári olvasmány, de alakjában nagyon is kézre áll – mondta Süth Gabriella.

A kötet bemutatóján Móra Regina is megosztotta gondolatait az akadémia résztvevőivel:

– Szerintem nem kell ismerni a szerzőt, engem sem kell ismerni ahhoz, hogy a szöveg valamit adjon. Ezért nem is gondoltam könyvbemutatóra. Sokat dolgozom, időm kevés, gyerekek, emberek közt vagyok, nincs ideális alkotói környezetem sem, de rengeteg hatás ér. Azt tettem, hogy leírtam egy szót, ezzel kapcsolatban rögtön egy gondolatfolyam indult el bennem, és amikor volt időm, akkor ezt leírtam. Ezért érezhető az, hogy a szövegek szinte kijöttek belőlem. Amikor viszont azt mondjuk, hogy hiteles, az attól még nem a valóság. Minden szövegemben valamilyen módon benne vagyok, hiszen én írom, az engem ért hatásokról szólnak, de nem magamról írok, nem én vagyok a szereplő. Ugyanakkor annak ellenére, hogy akár egy szuszra kijön belőlem a szöveg, a magyartanár sem alszik bennem, várok vele egy kis időt és utána újraolvasom, újra foglalkozom vele. Az Ablakokat prózaszövegeként jelöltem meg, mert magyartanárként a műfaji azonosítási kényszer is bennem van, és mégsem tudtam beskatulyázni, novella is van köztük, de nem mindegyik az – fejtette ki Móra Regina és szólt a lányával való együttműködésről is, hiszen a kötetet Móra Ágota illusztrálta.

Dr. Fűzfa Balázs, Móra Regina és Süth Gabriella a könyvbemutatón (Fotó: Lukács Melinda)

Dr. Fűzfa Balázs, Móra Regina és Süth Gabriella a könyvbemutatón (Fotó: Lukács Melinda)

– Először arra gondoltam, hogy keresek egy illusztrátort, de nem értek a képekhez, a képzőművészethez, viszont tetszenek az olyan képek, amelyek inkább absztraktabbak, sejtelmesebbek. Úgy éreztem, hogy ezekhez a szövegekhez olyan illusztrációk illenek, amelyek nem egyértelműek, nincsenek a figurák pontosan, részletesen kidolgozva. Mint ahogy a szövegben is lehet a sorok között olvasni, úgy az illusztrációhoz is lehessen hozzágondolni. Nem volt könnyű együtt dolgozni a lányommal, habár nagyon jól rajzol, fejleszti magát, kipróbál különböző technikákat. Ő azonban inkább elevenebb és sportosabb, én pedig elvont ötletekkel jöttem elő. Elsőre nem is volt elragadtatva tőle, de azután közösen gondolkodtunk. Elmondtam az elképzeléseimet, ő pedig rajzolt. Azt tanácsoltam neki, hogy próbáljon meg absztraktabbul gondolkodni, nem kell mindent belerajzolni a képbe. Ő volt egyben az egyik legkeményebb kritikusom is – hallottuk Móra Reginától, és mint azt még megtudhattuk, új kötete is készül.