2022. szeptember 25., vasárnap

Atomkatasztrófától tart az ENSZ-főtitkár

Nagaszaki polgármestere követelte a nukleáris fegyverek megsemmisítését

Nagaszakiban megemlékeztek a város elleni 1945-ös amerikai atomtámadásról. A város polgármestere követelte az érintett országoktól, hogy semmisítsék meg az atomfegyvereiket. Az ENSZ-főtitkár pedig arra figyelmeztetett, hogy ennek elmulasztása esetén végzetes nukleáris háború robbanhat ki.

A nukleáris fegyverek bevetésének veszélye nem alaptalan félelem, hanem valós és időszerű fenyegetés, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – figyelmeztetett tegnap Nagaszaki polgármestere. Taue Tomihisza egy tragikus évfordulón beszélt: abból az alkalomból, hogy az amerikai haderő 77 évvel ezelőtt nukleáris csapást mért a japán városra. Három nappal korábban, 1945. augusztus 6-án pedig Hirosimára dobott atombombát. (A világtörténelemben feljegyzett két atomtámadást azóta szerencsére egy sem követte.)

Az addig példátlan pusztítás hatására Japán augusztus 15-én letette a fegyvert a szövetséges hatalmak előtt és ezzel véget ért a II. világháború.

Taue emlékeztetett rá, hogy 2022 januárjában az öt deklarált atomhatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország) közös nyilatkozatban hangsúlyozta: a nukleáris háborút nem lehet megnyerni, ezért egy ilyen összecsapás „sohasem engedhető meg”. Rámutatott ugyanakkor, hogy Oroszország már a nyilatkozat közzététele utáni hónapban megtámadta Ukrajnát, és azóta többször is fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével.

A nagaszaki polgármester szerint nem csak az atomhatalmak jelentenek veszélyt a világra, hanem a terroristák is. Ha az utóbbiak ugyanis nukleáris fegyverekhez jutnak, akár be is vethetik azokat. Taue ezért azt követelte az országoktól, hogy semmisítsék meg az atomarzenáljukat.

Az évforduló alkalmából rendezett megemlékezésre rekordszámú (csaknem 83) ország képviselőit hívták meg Nagaszakiba. (Oroszország és az Ukrajna elleni invázióját aktívan támogató Fehéroroszország a kivételek közé tartozott.) A résztvevők egyperces csenddel emlékeztek az 1945. augusztus 9-én 11 óra 2 perckor bekövetkezett robbanásra, amely 70 ezer ember halálát és 75 ezer sebesülését okozta.

A megemlékezésen Kisida Fumio kormányfő azt mondta: mindent meg kell tenni egy újabb atomtámadás megakadályozásáért. A szomorú évforduló alkalmából az ENSZ-főtitkár üzenetet küldött Nagaszakiba. António Guterres a nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélyére figyelmeztetett. Szerinte az Ukrajna elleni orosz invázió világossá tette, hogy „bármely pillanatban csak percekre vagyunk a megsemmisüléstől”.

Előzőleg, a hirosimai katasztrófa 77. évfordulóján pedig amiatt mennydörgött, hogy „az emberiség csőre töltött fegyverrel játszik”. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy némelyik ország az „atom” bevetésével fenyegetőzik. Helyszíni látogatásán közölte: a nukleáris fegyverek „nem biztonságot, hanem halált és pusztítást hoznak”. Az érintetteket felszólította az atomfegyver-arzenálok megsemmisítésére.

A bolygó létét fenyegető nukleáris veszélyre augusztus 1-jén is figyelmeztetett az Atomsorompó Szerződés (NPT) – ötévenként esedékes – felülvizsgálati konferenciájának megnyitóján New Yorkban. Az 1970-ben hatályba lépett NPT (amelyhez eddig 191 állam csatlakozott) célja a nukleáris pusztító eszközök terjedésének megakadályozása.

Guterres akkor úgy fogalmazott, hogy az emberiség már csak „egy tévedésnyi távolságra”, egy rossz lépésre van a megsemmisüléstől. Emlékeztetett arra, hogy összesen csaknem tizenháromezer atomfegyvert tárolnak világszerte. Közölte egyúttal, hogy az augusztus 26-áig tartó New York-i konferencia „lehetőséget biztosít olyan intézkedések kidolgozására, amelyek segíthetnek elkerülni a biztos katasztrófát, az emberiséget új útra terelve egy atomfegyverektől mentes világ felé”. A nukleáris technológiák békés célú felhasználását ugyanakkor támogatásáról biztosította.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a konferencián jelezte, hogy Washington folytatja a 2015-ös iráni atomalku újraélesztéséről szóló bécsi tárgyalásokat Teheránnal. A héten pedig már az derült ki, hogy az (EU közvetítésével zajló) amerikai–iráni egyeztetések eredménnyel jártak. Diplomáciai források szerint sikerült kompromisszumot kötni, s az – Unió által előterjesztett – egyezség szövegtervezetének végleges változata is elkészült. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn éjjel arról számolt be, hogy a végleges döntés immár a politikusok kezében van.

A 2015-ös egyezményt Irán, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország írta alá. A megállapodásban Teherán kötelezte magát nukleáris programja (mindenekelőtt az urándúsítás jelentős) korlátozására, amiért cserébe fokozatosan feloldották a vele szemben bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések zömét. Ám Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felrúgta az ENSZ-ben is hitelesített szerződést, s egy másikat akart kikényszeríteni. Irán ellenkezését tapasztalva újra szigorú szankciókkal sújtotta az országot. Erre válaszul Teherán fokozatosan felmondta a 2015-ös egyezménybe foglalt saját kötelezettségvállalásait, amelyek fő célja eredetileg az volt, hogy megakadályozzák atombomba előállításában. (A minap azonban bejelentette: már tudna atombombát előállítani, ám nincsenek ilyen tervei, és titokban sem folytat nukleáris fejlesztéseket.)

Az Egyesült Államok és Irán tavaly áprilisban Bécsben kezdett tárgyalni az atomalku felélesztéséről. Az egyeztetések azóta többször megakadtak. A legutóbbi megbeszélés azonban sikeresnek tűnik.