2022. október 1., szombat

Túllőttek a határidőn

Kína folytatja a Tajvannál háborús feszültséget okozó katonai erődemonstrációt

Kína nem hagyja abba a Tajvan körüli katonai erődemonstrációját. Még szinte véget sem értek a múlt héten kezdett nagyszabású földi, légi és tengeri hadgyakorlatai, máris újakat jelentett be. Arról nem beszélt, hogy a folytatás hol lesz és meddig tart.

Kína folytatja a Tajvan körül múlt héten megkezdett hadgyakorlatait, amelyek leglátványosabb és legriasztóbb szakaszának befejezését tegnapra ígérte. A manőverek részeként éleslövészeteket tartottak, kínai hadihajók fogták közre a szigeteket, harcigépek és drónok óránként többször is megsértették az érzékenynek számító tajvani légvédelmi azonosítási zónát és tizenegy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát is kilőttek, amelyek közül több átrepült a főváros, Tajpej fölött, sőt néhány a Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó tengerbe csapódott. Tokió szerint ilyenre még volt példa.

Tajvan is tiltakozott felségvizei és légvédelmi azonosítási zónájának sorozatos megsértése miatt. A rakétakilövéseket a vonatkozó ENSZ-egyezmények és a szigetek területi integritásának megsértéseként értékelte. A hadgyakorlatot pedig Tajvan elleni blokádnak minősítette.

A demokratikus berendezkedésű szigetcsoport kormánya azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy kínai harci járművek olyan területekre hatoltak be, ahová eddig nem merészkedtek, vagy csak elvétve, ám akkor sem tömegesen. (A történteket sokan már agressziónak, mások „csak” háborús fenyegetésnek minősítették.) Ezúttal sorozatban sértették meg az úgynevezett középvonalat is, amelyet még az amerikaiak jelöltek ki tengeri határként a szárazföldi Kína és Tajvan között. Peking ugyan nem ismeri el a választóvonalat, de eddig tiszteletben tartotta.

Kína a katonai gyakorlatokkal Nancy Pelosi tajvani látogatására válaszol. Az amerikai törvényhozás (kongresszus) alsóházának elnöke – Peking előzetes figyelmeztetései ellenére – múlt kedden érkezett Tajpejbe, ahol másnap több vezetővel, köztük Caj Jing-ven elnökkel is tárgyalt. Mindez elfogadhatatlan Peking számára, amely saját területként (szakadár tartományként) tekint az 1949 óta de facto független államként működő Tajvanra. Ha valaki a beleegyezése és engedélye nélkül odautazik, azt szuverenitása súlyos megsértésének, provokációnak, de legalábbis barátságtalan lépésnek tartja.

A 193 ENSZ-tagország zöméhez hasonlóan az Egyesült Államok sem ismeri el Tajvan függetlenségét. A valóságban mégis önálló államként kezeli, s évtizedek óta kulcsfontosságú szövetségese; modern fegyverekkel is ellátja.

A Pelosi-vizit miatt Peking (felemás) kereskedelmi szankciókkal sújtotta a szigetcsoportot, az Egyesült Államok ellen pedig nyolc intézkedést vezetett be, megszakítva a Washingtonnal fenntartott párbeszéd egyes formáit is.

A nyomásgyakorlás részeként tegnap bejelentette a múlt csütörtökön Tajvan körül kezdett nagyszabású hadgyakorlatok meghosszabbítását, ám azt nem tudni, hogy az újak mikor érnek véget, és a pontos helyszínek sem ismertek. A kínai hadsereg mindenesetre közölte: az új „felvonásra” a vízen és a levegőben kerül sor; a résztvevők főként a partraszállásra és a tengeri hadviselésre összpontosítanak.

Szakértők egyelőre valószínűtlennek tartják, hogy a kétmilliós kínai haderő megpróbálja lerohanni az egy nagy és néhány kis szigetből álló, 23,6 millió lakosú Tajvant. Többségük szerint Peking „csak” fokozza a nyomásgyakorlást Tajpejra (és figyelmezteti az USA-t a várható következményekre). Mások ellenben attól tartanak, hogy megismétlődhet az, ami Ukrajnával történt. Ők felidézik, hogy ott is hadgyakorlatokkal kezdődött minden (2021 végén), miközben Moszkva szinte naponta ismételgette (egészen 2022. február 24-éig), hogy nem támadja meg a szomszédját.