2022. szeptember 26., hétfő

Az alkotás öröme Oromon

A Malomfesztivál alkotótáborait évről évre mind nagyobb népszerűség övezi

Augusztus 11-e és 13-a között immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre Oromon a Malomfesztivál, az ezt megelőző néhány napban pedig az alkotótáborok, melyek résztvevői pénteken foglalták el a fesztivál helyszínét. Jelenleg javában zajlik a képzőművészeti, a színházi, a zenei és az irodalmi alkotótábor. A helyszín már most varázslatos, teljes nyugalomban alkotnak a táborozók.

A színjátszók elhúzódva a külvilágtól itt alkották meg rövid kis történeteiket (Gulyás Réka felvételei)

Szerda Zsófi már az első Malomfesztivál szervezésénél is tevékenykedett, ezért bátorkodott felvetni az ötletét tárasainak, miszerint ő mindig olyan fesztiválokon vesz részt szívesen, ahol előtte vannak különböző táborok, workshopok. Így 2015-ben a második Malomfesztivál alkalmával már megtartották első fotós alkotótáborukat.

– Az első fotós táborunkat Pettendi Szabó Péter tartotta, aminek óriási sikere volt, nagyon jól működött és nagyon jó projektet késztettek a résztvevők. Fantasztikus dolgok készültek abban a néhány napban, régi fotókat gyűjtöttek a falusiaktól, ezt gondolták tovább és ebből indultak ki. Mikor láttuk, hogy ez mennyire jól működik, akkor eldöntöttük, hogy szeretnénk más művészeti ágakat is bevonni az alkotótáborainkba. Így az évek során többek között már volt filmes, animációs illetve mozgás táborunk is. Idén pedig először van cianotípia, ami szintén a vizuális képzőművészethez tartozik. Azt kell, hogy mondjam, én évről évre meg vagyok elégedve a jelentkezőkkel, minden táborunkban van tíz, tizen-egynéhány résztvevő, ami szerintem még egy egészséges arány, hiszen fontos, hogy a táborvezetők tudjanak a résztvevőkkel foglalkozni– mondta Szerda Zsófi.

Mindenki ott és úgy alkot, ahogyan neki a legmegfelelőbb

Az alkotótábor 10-én, szerdán, azaz a fesztivál 0-dik napján ér véget, ahol a résztvevők bemutathatják az elmúlt néhány nap gyümölcsét. Szentpéteri Dóra, a cianotípia csapat egyik vezetője Szabadkáról érkezett és a pécsi Drukker Közösségi Nyomdaműhely csapatával együtt vezeti az első ízben megrendezett művészeti ágazat csoportját.

– Igazából egy cianotípia és linómetszés kombinációjával történő folyamat zajlik, amiről annyit kell tudni, hogy a cianotípia tulajdonképpen egy régi fotóeljárás, aminek mi most itt a művészibb oldalával foglalkozunk. Van egy bizonyos folyadék, ami az UV fényre érzékeny, bent, a malomban épp a többiek most érzékenyítik le a vásznakat, amikre alkotni fogunk. Lefestik ezzel a bizonyos folyadékkal, és amikor ez megszárad, ez alatt az idő alatt nem érheti UV fény, akkor utána tudunk alkotni rá. Az aszály és a víz téma köré fogjuk felépíteni az alkotásokat, és amilyen formát vagy alakzatot festünk a vászonra, az fog megjelenni rajta élénk kék színnel – tette hozzá a csoportvezető.

Esténként mindig valami kultúrműsorral kedveskednek a résztvevőknek

A csoportvezetőkön kívül 8 résztvevő jelentkezett erre a nem mindennapi képzőművészeti technikára, többek között Takarics Dóra is Zentáról:

– Első alkalommal veszek részt az alkotótáborban és a Malomfesztiválon is, nem voltak elvárásaim, szerettem volna, ha meglep a hely és ez teljes mértékben így is lett. Képzőművészeti középiskolát végeztem és a művészeti akadémián fogom folytatni tanulmányaimat, ez egy olyan kevert grafikai technika, amivel még nem volt alkalmam találkozni, így nem is volt kérdés, hogy ezt a tábort fogom választani.

Tóth András budapesti színművész 2017 óta a Vígszínház tagja, immár két éve pedig szabadúszó színészként tevékenykedik. Tavaly saját monodrámájával fellépőként érkezett az alkotótáborba, azonban elmondása szerint teljesen beleszeretett magába a helybe, a közegbe és az itt élő emberekbe. Így idén Nagy Abonyi Emesével együtt vezetik a drámatábort.

Ebéd után pihenő és szabadidős programok is vannak

– Ezen a nyáron már levezettem egy másik ilyen tábort is, és bátran kijelenthetem, hogy találtam egy új dolgot, ami a szakmámhoz kapcsolódik, és amibe halálosan bele szerettem, és ez az amatőr színházcsinálás. Számomra rendkívül megható, hogy nem a profizmusról szól, hanem magáról az emberről. Rengeteg sérülékeny és őszinte emberrel van alkalmam találkozni, és ami a leginkább megfogott, hogy mennyire rövid idő alatt lehet elképesztő változást elérni a fiatalokban figyelemmel, szeretettel és odaadással – fogalmazott a színművész.