Új üzleti lehetőségeket nyit meg a szerbiai gyártók előtt a Kínával az év végére várható szabadkereskedelmi megállapodás. A hazaiak kedvező feltételekkel értékesíthetik majd termékeiket és szolgáltatásaikat a hatalmas, 1,4 milliárd lakost számláló kínai piacon, miközben az egyezmény az egyik legattraktívabb európai beruházási helyszínné teszi Szerbiát. A dokumentum aláírása nyomán a termékek zömét vámmentesen vagy kedvezményes vámtarifákkal lehet majd behozni és kiszállítani, ennek eredményeként pedig élénkül az áruforgalom. Kína most is Szerbia legfontosabb ázsiai kereskedelmi partnere, és a megállapodással a stratégiai partnerség csak tovább erősödik. A hazai szakértők azonban arra figyelmeztetnek, a dokumentumot körültekintően kell megfogalmazni, hogy elkerüljék a szerbiai kis piacnak a kereskedelmi nagyhatalom előtti megnyitásával járó, lehetséges kockázatokat.
A szabadkereskedelmi megállapodás tervezetének előkészítését egy hónapja kezdték meg, a megbízott munkacsoportot a Pénzügyminisztérium vezeti. Siniša Mali tárcavezető ennek kapcsán kiemelte, hogy az egyezmény növelni fogja gazdaságunk versenyképességét és kivitelét, valamint újabb külföldi beruházók előtt nyitja meg a kapukat. „Az utóbbi tíz évben, azaz 2012 és 2021 között a Kínába irányuló szerbiai kivitel a 152-szeresére nőtt, évről évre duzzad, értéke tavaly majdnem elérte az egymilliárd dollárt” – mondta Mali.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) Stratégiai Elemzési Szektorának igazgatóhelyettese elmondta, az intézmény támogatja a szerb kormánynak a két ország közötti szabadkereskedelemre vonatkozó kezdeményezését, de figyelmesen kell eljárni. „Óvatosan kell elindítani a folyamatot, tágabb körű tárgyalócsoportot kell létrehozni, és föltétlenül ki kell kérni gazdálkodóink véleményét. A gazdasági lehetőségek tekintetében két ennyire eltérő ország közötti megállapodás igen összetett dolog, előnyökkel és kockázatokkal is jár. Az ilyen kapcsolatokban a kisebbik fél általában alárendelt helyzetben van” – hívta fel a figyelmet a szakember. Szerinte a külkereskedelem mellett a megegyezésnek fel kell ölelnie a kölcsönös beruházási tevékenységet is, tehát tisztázni kell a mi munkásaink foglalkoztatásának kérdését az itt működő kínai cégekben, nemkülönben a szerbiai vállalatok, illetve beszállítók bevonását a kínai ellátási láncokba. Szerbia a hatalmas távol-keleti országba főleg nyersanyagokat exportál, például fémeket és fát. Stanić szerint meg kell találni annak módját is, hogy több húst és hústerméket, valamint bort és más szeszes italt szállíthassunk nekik. „Kínában növekvőben van a lakosság vásárlóereje, a kínai fogyasztó mindinkább hasonlít az európaira, európai gépkocsikat hajt, európai bort, sajtokat és más minőségi termékeket szeretne fogyasztani”. Ivan Nikolić közgazdász úgy látja, hogy a megállapodás ösztönzőleg fog hatni azokra, akik Szerbiában nagy mennyiségű árut termelnek, tehát elsősorban a külföldi beruházókra. A szakember megjegyezte, a nyugati országok, melyeknek a miénknél sokszorta nagyobb a kereskedelmi cseréjük Kínával, nem tekintenek jóindulattal a tényre, hogy a két államfő, Aleksandar Vučić és Hszi Csin-ping az idén februárban egyetértésre jutottak a szabadkereskedelmi megállapodást illetően. Európában egyébként ilyen egyezménye van Svájcnak és Izlandnak, Norvégia és Moldova pedig most fontolgatja a megkötését.
Gazdasági együttműködés számokban
A statisztika szerint Szerbia és Kína árucseréjének értéke tavaly elérte az 5,3 milliárd dollárt, a szerbiai kivitel pedig rendkívül nagy arányú, 157,7 százalékos növekedést jegyzett. Az idei első öt hónapban a külkereskedelmi csere 2,62 milliárd dollárra rúgott, így a tavalyi azonos időszakhoz képest majdnem 40 százalékot ugrott. Ugyanekkor a kivitel 76, a behozatal 32 százalékkal bővült. A tavalyi öt legnagyobb szerbiai exportőr közül három kínai beruházónak a tulajdona. Ezek kivitelének értéke együttesen 1,9 milliárd euró volt.
