2022. szeptember 25., vasárnap

A munkásképviselettel akar leszámolni?

Egy nap alatt a Köztársasági Földtani Intézetben három szakszervezeti elnököt függesztettek fel

A Köztársasági Földtani Intézetben (Republički Geodetski Zavod – RGZ) három szakszervezeti elnök ellen indítottak fegyelmi eljárást azzal az indokkal, hogy megsértették a vállalat viselkedési kódexét, illetve hogy a vezetőség jóváhagyása nélkül a vállalatban uralkodó munkakörülményekről beszéltek a médiában. A RGZ három szakszervezeti elnöke mögé beálló szakszervezetek szerint az állami intézet megsértette ezzel a szakszervezeti szerveződésre való jogot, illetve a szabad véleménynyilvánítás jogát is, hangzott el az érintett szakszervezetek tegnapi közös sajtótájékoztatóján.

Nebojša Pejčinović, a Függetlenség (Nezavisnost) Szakszervezet ágazati titkára rámutatott, hogy a Köztársasági Földtani Intézet igazgatója, Borko Drašković és a szakszervezetek közötti kommunikáció még akkor szakadt meg, amikor az intézetben felmerülő gondok miatt (többek között azért, mert a szakszervezetek ellenezték, hogy a RGZ állami intézményből, gazdasági társsasággá, kft.-vé minősüljön át) az intézet alkalmazottai 2019-ben tüntetésbe kezdtek.

A fegyelmi eljárást és az ezt követő felfüggesztéseket az a hackertámadás előzte meg, ami miatt ez év júniusában 28 napra leállt a Földtani Intézetben a munka. Az ekkor felmerülő gondokkal kapcsolatban, mivel az intézet vezetősége nem volt hajlandó a szakszerveteknek tájékoztatást adni, a szakszervezeti vezetők levéllel fordultak Ana Barnbić kormányfőhöz és Aleksandar Vučić államfőhöz. Arra kértek választ, milyen hackertámadás történt, milyen adatok sérültek meg, valamint, hogy az adott antivírusrendszer, amiért az intézet 1 millió eurót fizetett, valóban annyiba került-e? Kérték, hogy az igazgató felelősségét is vizsgálják ki az illetékes szervek, hogy az intézet miért nem folytatta a munkáját 2-3 nappal később, miért volt szükség 28 napos leállásra? Válasz nem érkezett. Sőt végül kiderült, hogy éppen ezek a levelek szolgáltak az intézetben működő három (közülük két reprezentatív) szakszervezet elnökének felfüggesztéséhez.

A sajtótájékoztatón jelenlevő Függetlenség, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége, az Egyedülálló Szakszervezeti Szervezetek (Jedinstvene organizacije sindikata – JOS), valamint a Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülete (Asocijacija slobodnih i nezavisnih sindikata – ASNS) képviselői egyhangúlag biztosították a szakszervezeti elnököket a jogi, morális és pénzügyi támogatásukról, ugyanis mint kiderült a három szakszervezeti elnököt a fegyelmi eljárás lefolytatásáig függesztette fel az intézet (az idő alatt az alapfizetésüket 50 százalékkal csökkentették). Rámutattak, ezzel nemcsak az adott személyek ellen üzent a vezetőség, hanem az egész szakszervezeti aktivizmus ellen, valamint a szólásszabadság ellen. Kiderült, mintegy 300 személy ellen kezdett az igazgató és a munkatársak megtorlást, mert nem hajlandóak kilépni a szakszervezetből, folyamatosan áthelyezteti őket, miközben korlátozza az utazási költségek összegét.

Dijana Konstantinović, a RGZ-ben működő JOS elnöke, akit Újvidékről Szenttamásra helyeztették át, arról beszélt, hogy új munkahelyén szinte három hétig nem hozták működésbe a rendszert, így a munkáját sem tudta végezni addig. Végül július végén nem hivatalosan, augusztus 1-jétől pedig hivatalosan is felfüggesztették, ahogy Stefan Todorovot, az intézetben működő ASNS elnökét is. Őt az egyik belgrádi fiókintézetből ugyanezzel az indokkal Újbelgrádba helyezték át, majd pedig Lazarevacba, ám ő sem tudta végezni a munkáját, mert nem hagyták, hogy belépjen a rendszerbe. Ahogy Zoran Blagojević, a Függetlenség intézetben működő szakszervezetének elnöke sem. Legújabban pedig őket okolják a hackertámadásért is.

Mint arra rámutattak, a vállalat a földtani intézet korszerűsítésére több millió eurót fordított már eddig is, legutóbb egy újabb hitelt vett fel ennek címén az intézet. Rámutattak, 2015-ben az intézet 1 millió euróért megvásárolt egy műholdfelvételt, ami alapján megkezdték a törvényben megfogalmazott elírások szerint a nem bejegyzett létesítmények legalizálását. Csupán 5 évvel később az intézet ugyanezekkel, a már rendelkező információkkal megvásárolt még egy műholdfelvételt, csak akkor már 4 millió euróért. Pejčinović kiemelte, nem állítják, hogy visszaélés történt, de az illetékes szerveknek ki kell vizsgálni az intézetben történteket és a pénzügyi tranzakciók indokoltságát. Már csak azért is, mert 2016-ban, amikor Draškovićot választotta a kormány az intézet élére 150 ezer megoldatlan ügyük volt, ez 2020-ra 750 ezerre nőtt, a mai hivatalos adatok alapján 450 ezer megoldatlan ügyük van, ám ezek közé nem sorolták be a másodfokú elbírálás alatt levő ügyeket.