2022. szeptember 26., hétfő

Sport és művészet

Az idei palicsi filmfesztivál különdíját a Szelíd című magyar alkotás kapta meg, a filmet Turós György képviselte

A palicsi filmfesztiválon nem csupán külön programrészben mutatnak be évről évre új magyar alkotásokat, a versenyprogramokba is bejutnak, és így már több film is kapott díjat. Idén a fő versenyprogramban Csuja László és Nemes Anna rendezésében készült Szelíd című filmet láthattuk, amelynek a zsűri különdíjat ítélt oda. Csuja László nem ismeretlen a palicsi filmfesztivál közönségének, 2018-ban a Virágvölgy című első nagyjátékfilmje a Párhuzamok és ütközések programrészből emelkedett ki győztesként. Nemes Annával készített új filmje a női testépítők kemény világába kalauzolja a nézőket. A főszereplőket Csonka Eszter és Turós György alakítják, akik maguk is sportolók.

A fesztivál vendége Turós György volt, aki edző és pontozóbíró is. Az elmondása szerint a film ugyan fikció, de minden elemében akár igaz is lehetne.

Turós György Palicson (Fotó: Lukács Melinda)
Turós György Palicson (Fotó: Lukács Melinda)

Mit gondol, miért kellett elkészíteni ezt a filmet?

– A rendezőket megfogta a testépítés világ. Megérezték benne a művészetet, hiszen az ember a testét úgy alakítja, mint a szobrász az anyagot. Ez talán még nehezebb is, hiszen élő szövetről beszélünk. Az edzésen és ellenőrzött táplálkozáson túl, versenyszinten kemikáliákat is használnak, amit a film is taglal. Nem túlzással, de megmutatja, hogy mi történik. Amiatt is el kellett készülnie, hogy az embereknek legyen betekintésük ebbe a tevékenységbe, nevezhetjük sportnak, művészetnek, de tekinthetjük a kettő ötvözetének is. Testépítéssel nyilván egészségmegóvó keretek közt is lehet foglalkozni. A versenyszerű sport megszállott űzése viszont egészségtelen, a test és az elme végletekig való kiszipolyozásához vezethet. Ezzel is jó, ha mindenki tisztában van.

Milyennek látja az alkotást?

– Bizonyos jelenetekben nem vettem részt, ezeket csak később láttam, amikor már elkészült a film, de engem azok hatottak meg a legjobban. Főleg az, hogy a Csonka Eszter által megformált Edinához hogyan viszonyulnak a férfiak, és hogyan viszonyul hozzá a családja. Szerintem arról is szól a film, hogy az embernek meg kell találnia a boldogságot, és ehhez szükséges egy társ. A partnerét is meg kell találnia. A főszereplőnek ez nem megy, hiszen a párja, az általam alakított Ádám, az edzője is, aki csak kihasználja. Fontosabb számára a verseny, mint a partnere egészsége, még ha nem is akar neki direkt rosszat. Amikor dönteni kell, akkor mindig rossz döntést hoznak, külön-külön és együtt is. A filmben érezni egy folyamatos reményteli feszültséget. A néző joggal várhatja azt, hogy valami jobbra fordul. Akkor is, ha már érezni, hogy ennek csúnya lesz a vége, de hátha mégsem következik be. A főszereplő kudarcot vall a párkapcsolat, a boldogságkeresés terén és a versenyben is, elrontja a felkészülését, a diétáját. Ez a film a döntésekről is szól, ezek pedig azért fontosak, mert fordulópontot jelenthetnek az életünkben.

Tényleg ennyire kegyetlen ez a világ?

– Igen, ennyire.

A férfi és női testépítők hogyan viszonyulnak egymáshoz?

– Nincs köztük rivalizálás, nem is versenyezhetnek egy kategóriában. Nem gyűlölködnek és nem szólják meg egymást. Elfogadják azt, hogy ugyanaz a hobbijuk, a céljuk, ezért szinte ugyanazt élik át, ugyanazt szedik, a nők is ugyebár férfi hormonokat. Persze mindig vannak kivételek, de a versenysportnál úgy gondolom ez elkerülhetetlen, ezért létezik egyfajta szakmai összetartás is. Itt csak a teljesítmény van elismerve. Azt szoktuk mondani, hogy kész csomaggal megy a színpadra. Ez azt jeleni, hogy minden rendben van, kellően szálkás, víztelen, zsírtalan, izmos és eres a test. Erre utal a filmben Ádám is. Nagyon fontosak az arányok, hogy valaki eleve olyan testarányokkal rendelkezzen, ami predesztinálja őt arra, hogy ha valaha is izmokat épít fel, kellően esztétikus legyen a formája, amivel nyerhet. Nyilván ez ízlés dolga is. Nekem nem tetszik a női testépítés, mint sportág, de attól még el tudom bírálni. Meg tudom ítélni, hogy a verseny szabályainak megfelelően ki a jobb és ki a rosszabb. Magánemberként nem a százharminc kilós, iszonyatosan izmos, szinte földönkívüli fizikumok tetszenek, de attól még másnak tetszhetnek. A mai világban a testépítés olyan szintre emelkedett, hogy ezeket a fizikumokat már nem lehet felépíteni kemikáliák nélkül. Kialakult egyfajta vegyi harc. Ebben az évben, akikről csak tudunk az ismertebb testépítők közül, tíz-tizenketten haltak meg, nők és férfiak vegyesen, megközelítőleg harminc évesen. Ők csak azok, akik híresek, ez a szám nyilván sokkal nagyobb.

Milyen a hétköznapi emberek viszonyulása a testépítőkhöz? Régebben fennállt egy sztereotípia, miszerint akinek izma van, annak agya nincs...

– Az emberekben még él ez a prekoncepció, hogy aki izmos és erős, az ostoba is. Persze erre is akad példa, de a testépítők is olyanok, mint mindenki más. Köztük is vannak kiemelkedő tudásúak, például egyetemi tanárok, akik a testépítésen kívül is képesek sikereket elérni. Mások teljesen egyszerű emberek, akár hétköznapi munkával, akiknek más nem számít, csak a fizikumuk. Amerikában akár figyelemre méltó filmkarriert is kiépíthetnek, Schwarzenegger kormányzó is lett. Nem mondhatni, hogy ilyen téren a testépítők eltérnének másoktól. Sokan viszont abból élnek, hogy szereket árulnak, nem törvényes dolgokat tesznek.

Milyen volt Csonka Eszterrel játszani? Egy másik világban találkozni?

– Nagyon jó. Mindketten célorientáltak vagyunk és jól akartuk teljesíteni a feladatunkat. Egyikünk sem gondolja magáról azt, hogy színész. Amit mondtak a rendezők, azt megpróbáltuk a tőlünk telhető legjobb módon megoldani. A rendezőkkel és egymással is, még a legelején letisztáztuk azt, hogy a szexuális jeleneteket nem vállaljuk el, épp azért, mert mi nem vagyunk hivatásos színészek. Nekem feleségem van, Esztinek párja. Szerettük volna elkerülni az ilyen jeleneteket, még akkor is, ha ez egy film. A feleségem azt mondta, ő még ezt is elviselné, mert a filmezés egy olyan lehetőség, amint nem lenne szabad kihagyni, és reméljük, nem ez volt egyetlen. Én voltam az, aki nem akarta.

Ezek szerint szerepelne még filmben?

– Természetesen. Alig várom, remélem lesz még rá lehetőségem.