Évszázadokig minden út Rómába vezetett. Később, amikor Európa kétpólusúvá vált, a nyugati résznek Svájc lett az egyik kereskedelmi központja. Észak-déli és nyugat-keleti irányú kereskedelmi utak találkozásánál épült ki Bázel, de a Spanyolországot Moszkvával összekötő leghosszabb kontinentális korridor is a városon haladt keresztül.
A bázeli közlekedés ma is egyedinek számít Európában. Arrafelé már természetes, de nekünk kelet-közép-európaiaknak még ismerkednünk kell a valódi, ún. határok nélküli Európával. Bázel reptere a Basel-Mulhouse-Freiburg EuroAirport. Bázel Svájchoz tartozik, Mulhouse francia város, Freiburg pedig a legközelebbi német nagyváros. Az EuroAirport francia területen fekszik, de a vámkezelést már a svájciak végzik. Több mint 70 éve működteti közösen a két ország a napjainkban évi 3,5 millió (a járvány előtt több mint 9 millió) utast kezelő repteret.
Specifikus a helyzet a bázeli vasútállomásokkal is. A város kisebb vasúti megállója, a BBB, vagyis a Basel Badischer Bahnhof nagyobbik része (peronok, alagutak, elosztók) Németország területén van, míg az állomás épülete svájci földön. A pénztárakon svájci frankot fogadnak el, de az állomást a Deutsche Bahn AG működteti olyan elvek alapján, mint bármely német vasútállomást. 170 évvel ezelőtt állapodott meg az ilyen nemű együttműködésről az akkori badeni kormány a svájciakkal. Svájc 2008-as Schengeni övezethez való csatlakozásáig útlevél és vámvizsgálat működött az állomás épületében. Európa összes nagyvárosába innen indulnak és ide futnak be az Intercity, az Eurocity, az Express és az Euronight szerelvények.
Bázel főpályaudvara a Basel SBB pályaudvar. Bázel négy körzetének határai az állomás területén találkoznak. A 170 éves épület Európa legforgalmasabb nemzetközi határállomása. Ez az állomás szolgálja ki az ingázó, a belföldi, a regionális, de a nemzetközi olasz, illetve francia TGV vonatokat. Az állomás egy része francia tulajdonban van, és Franciaország nemzeti vasúttársasága működteti. Az állomást érinti hat városi villamos vonal, jóval több helyi buszjárat, de az EuroAirport Bázelba tartó buszainak is itt van a végállomása. Napi 120 ezres utasforgalmával Svájc legforgalmasabb vasúti csomópontja.
Bázelnak és környékének kiváló a tömegközlekedési hálózata, amely pontosságáról, rövid átszállási várakozási idejéről és a modern, zöld járműveiről ismert. A tömegközlekedési hálózat nagyságát mutatja, hogy a tágabb város 15 zónára van osztva. A központi zónákban egy vonaljegy ára 4 svájci frank, ami kb. 450 dinárnak felel meg. Helyi járatok közlekednek természetesen a határ menti francia és német településekre is.
A városon folyik keresztül a Rajna. Vizét állandóan szelik az áruszállító uszályok és a turistahajók. Fontos kereskedelmi vízi út, de legalább ennyire népszerű a turisták körében is. A Mosel folyó Schengennél és a bázeli Rajna szakasz a két folyami hármas határ Európában. A svájci– német–francia hármas határ legalább akkora attrakció, mint Bázel belvárosa. A pont, ahol a három államhatár összeér, a Rajna vizén van, de 150 méterre tőle svájci területen, egy félszigeten magasodik a Dreländecker. Az emlékműnél pazar transznacionális kilátás nyílik a Rajnára és a három országra.
Elhelyezkedése és ügyes infrastrukturális politikájának hála Bázel mára kereskedelmi és közlekedési csomóponttá nőtte ki magát. 7300 fő/km2-es népsűrűségével csak néhány kínai tartomány, Banglades, Szingapúr és Monaco előzi meg a legsűrűbben lakott helyek listáján. Bázelben viszont van csaknem 400 hektár erdőség és zöldterület is, ezért különböző internetes szavazásokon rendre a világ tíz legélhetőbb városa között szerepel.
