2022. szeptember 26., hétfő

A kukoricának befellegzett

Katasztrofális a helyzet, az aszály „mindent visz”

Mérhetetlen károkat okoz az aszály a mezőgazdaságban. A gazdák tehetetlenek, a következményeket az egész társadalom érezni fogja. A tágabb régióban, az országhatárokon túl is aszálykárokról szólnak a beszámolók. Bábi Lajos, a Topolyai Gazdakör elnöke szerint a közép-bácskai régió talán még a környező területeknél is jobban megszenvedi a csapadékhiányt. Elmondta, hogy a március óta tapasztalt száraz időjárás már az őszi kalászosok fejlődését is nagymértékben befolyásolta, a termésátlagok jelentősen elmaradtak a várttól. Most már a helyzet minden túlzás nélkül katasztrofálisnak nevezhető. A kukorica a legtöbb helyen olyan súlyosan károsodott, hogy nem várható termés. A gazdák egy része silózással próbálja menteni a menthetőt. Elenyésző azon kukoricával bevetett parcelláknak a száma, ahol esetleg 20 vagy 30 százalékos termés várható. A napraforgó valamivel jobban viseli a csapadékhiányt a kukoricánál, de ez az olajnövény is nagyon megsínyli a szélsőségesen magas hőmérsékleteket és a víz hiányát.

A magas hőmérsékletek miatt nem ajánlatos a vegyszeres permetezés, vagy ha mégis elengedhetetlen, akkor a napnak a leghidegebb időszakát kell erre kiválasztani
A magas hőmérsékletek miatt nem ajánlatos a vegyszeres permetezés, vagy ha mégis elengedhetetlen, akkor a napnak a leghidegebb időszakát kell erre kiválasztani

Ezért napraforgóból sem várható jó termés. Pedig a szorgos kis méhecskék elvégezték feladatukat, Bábi Lajos szerint a megtermékenyülés kiváló, ugyanakkor a szemek megfelelő kifejlődéséhez még az ilyen szárazságtűrő növény esetében is sokkal több vízre lenne szükség.

Bábi Lajos rámutatott, hogy a kisebb területeken „díszlő” szója vagy cukorrépa is lesújtó látványt nyújt.

A Topolyai Gazdakör legutóbbi ülésén foglalkoztak a szárazság témakörével is, és tervbe vették, hogy a következő ülésre olyan szakembereket – például meteorológusokat – is meghívnak, akik valamiféle magyarázattal tudnának szolgálni azzal kapcsolatban, hogy ez a terület miért ennyire kiemelten sújtott az aszályos években. Arra szeretnének választ kapni, hogy esetleg létezik-e ennek valamiféle tudományos magyarázata. A gazdakör elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy feltehetően egyes helyeken az ivóvízrétegből nagy kapacitású kutak által kinyert vizet földek öntözésére használják, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a még meglévő tanyákon már ivóvizet sem tudnak a kutakból kinyerni. A március óta tartó szárazság a zöldségtermesztőket és a szőlészeket, gyümölcstermelőket is nagy megpróbáltatások elé állítja. A cseresznye, a meggy és a barack még valahogy termett, de az almatermésűek esetében öntözés nélkül nem várhatóak jó hozamok. A növények sokat szenvednek az aszálytól és a hőségtől.

Barcsik Márta
Barcsik Márta

MÁR A FENYÉRCIROK IS „FELADTA”

Barcsik Márta növényvédő szakember, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy valójában egészen különös kihívásokat hozott ez az időszak a növényvédelem szempontjából. Amennyiben a talajviszonyok megengedik, lassan majd meg kell kezdeni a földek előkészítését az olajrepce vetéséhez. Félő azonban, hogy az aszályos időjárás a földibolhák elszaporodásának kedvez, amire majd oda kell figyelni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meglepő módon ezt a szélsőségesen aszályos időszakot már az olyan agresszív gyomnövények is rosszul viselik, mint például a fenyércirok, amely ellen általában a tarlón végzett gyomirtással vették fel a harcot a gazdálkodók. Ezúttal azonban egyelőre nem ajánlatos gyomirtást végezni. A tapasztalatok szerint a fenyércirok is visszaszorult a földeken, ahogy a különféle gombabetegségeknek sem kedvezett ez az időjárás, viszont a rovarok elszaporodása a jövőre nézve akár veszélyt is jelenthet. A magas hőmérsékletek miatt a szakember szerint nem ajánlatos mostanában a vegyszeres permetezés, vagy ha valahol mégis elengedhetetlen, akkor a napnak a leghidegebb időszakát kell erre kiválasztani, ami általában a hajnali órákra esik. Korábban ugyanis az esti órákat ajánlották a vegyszeres védekezés szempontjából ideális időszakként, most azonban gyakran még sötétedés után is 30 fok feletti hőmérsékleteket mérhetünk, amikor nem ajánlott semmiféle vegyszer kijuttatása. 25 fok feletti hőmérsékletek esetén nem ajánlott permetezni, Barcsik Márta ajánlása szerint a levéltrágya kijuttatása sem ajánlott.