2024. március 29., péntek

Eltűnnek az állóvizeink?

Csekély az esélye annak, hogy újból megtelik a Majdán-tó medre

A nagy szárazság, a magas hőmérséklet és a felelőtlen vízlecsapolás következtében számos vajdasági állóvíz és kanális szárad ki. A kelebiai erdőben található Majdán-tóban évről évre kevesebb víz volt, mára pedig teljesen kiszáradt.


A tó medrének bizonyos pontjain már gaz is nő, a nádasban pedig teljes a szárazság, cserepes a talaj. A sekély vízű bányató nyaranta közkedvelt üdülőhelye volt a kisgyermekes családoknak és a kutyáikat úsztató gazdiknak, telente pedig a befagyott tó felszínén korcsolyáztak a fiatalabbak. Majálisozni is tömegesen jártak ide a szabadkaiak és a környékbeliek. A közkedvelt kirándulóhelyen már csak a homok és a nád emlékezteti az arra járókat a tó egykori létezésére.
Szekeres Ottó, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őre lapunknak nyilatkozva katasztrofálisnak értékelte a jelenlegi helyzetet, kiemelte, hogy az összes vizes gödör kiszáradt a területen.
– Nemcsak a Majdán-tavat, hanem a Duna–Tisza-közi területet érinti ez a jelenség, mert mindenhol csökken a talajvíz szintje. Az elmúlt 50 évben 4–5 méterre esett vissza a vízszint. A Majdán-tó azért szembetűnő, mert sokan jártak oda fürdeni, de a szabadkai homokvidék összes vizes gödre ki van száradva. Van olyan is, ami jó pár évvel ezelőtt kiszáradt. Hatékonyan végezte a vízügy a lecsapolási feladatokat, csak sajnos átestek a ló túloldalára. Most ott tartunk, hogy egyértelműen a víz megtartását kell célként kitűzni akár csapadékról, akár talajvízről legyen szó, nem pedig annak elvezetéséről. Az egyik probléma, hogy a csatornák elviszik a talajvizet, a másik pedig pont ennek következtében egyre intenzívebben kell a mezőgazdaságban öntözni és egyre több új kutat fúrnak. Az új, mély kutak kapacitása 300–2000 liter percenként, és ezt az ivóvizet használják a növények öntözésére, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a talajvíz szintje. A klímaváltozás is rátesz egy lapáttal, mert egyre melegebb és melegebb van. A csapadékeloszlás is másmilyen, mint korábban volt. A Majdán-tó valamikor viszonylag gazdag halállománnyal rendelkezett, ehhez mérten pedig a vízimadarak is kötődtek hozzá. Bizonyos védett növényfélék is megtalálhatóak voltak ezen a területen. A kevésbé ismert vizes gödrökben zavartalan volt az élővilág, és azok sokkal gazdagabb állománnyal rendelkeztek. Ez mind megszűnt, és ez nem egyik évről a másikra történt. Ezt be kellett volna időben látni, a természetvédelem pedig már évekkel korábban figyelmeztetett a problémákra. A vízgazdálkodás nem teljesen jó irányban halad, és elveszítjük azokat a fajokat, amik ehhez a világhoz kötődnek. Az állam is támogatást ad olyan dolgokra, amik tovább fogják növelni a vízhiányt. Erről jóval korábban el kellett volna kezdeni beszélgetni és mostanra eljutottunk volna ahhoz a fázishoz, hogy tevékenyek vagyunk. Kérdés, hogy mikor jutunk el oda, hogy tegyünk ez ellen – nyilatkozta Szekeres Ottó.


Arra a kérdésre, hogy van-e esély a medrek telítésére, a szakember a következőt válaszolta:
– Az előrejelzések szerint, ha a klímaváltozás ilyen ütemben halad, akkor nagyon csekély az esély arra, hogy ismét megtelnek a medrek vízzel. Itt kellene, hogy megforduljon a gondolkodás, és a vízelvezető csatornáinkat be kellene temetni vagy zárttá tenni, és zsiliprendszerekkel jól működővé tenni, így megtartva a vizeket a területen. Ez valamelyest visszaduzzasztaná a talajvizet, de most 4–5 méteres hiányról beszélünk, ami rengeteg vizet jelent. A klímaváltozás miatt periodikusan extrém mennyiségű csapadék hullik le, ami miatt nem jut elég idő arra, hogy feltöltődjön a talaj, a csapadék gyorsan lefolyik a területről. Ha nem oldjuk meg, hogy visszatartsuk, akkor biztos, hogy visszafordíthatatlan változások lépnek be az életünkbe. Nem csak a látható, felszíni vizekkel van gond, hanem a gyepeken, az erdőkön is meglátszik a drasztikus vízhiány. Nagyon rossz helyzetben vagyunk. A vadászok és a természetvédők is töltik az itatókat a madarak és a kisebb emlősök számára, ami pillanatnyi orvoslása a problémának, de nem megoldás. Az az élőlény, ami nem találja meg a helyét ebben a természetes közegben, az el fog vándorolni a területről, és már tapasztaltunk ilyen jellegű mozgásokat – fogalmazott a szakember.