2024. március 28., csütörtök

Nehéz idők előtt

Szerbiában tovább csökken az életszínvonal

A szerbiai polgárok vásárlóereje az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett, és még csak ezután lehet számolni az életszínvonal további csökkenésével – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Goran Radosavljević közgazdász. Mint mondta, a statisztika ebben a pillanatban nem követi megfelelően, hogy mi történik valójában, amikor a lakosság életszínvonaláról van szó.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb adatai alapján a májusi nettó átlagbér 74.168 dinár volt, a mediális nettó fizetés pedig 56.582 dinár, azaz a dolgozók fele ezen összeg alatt keresett. A szakember hangsúlyozta, hogy Szerbia az átlagfizetések tekintetében elég magas szintet ért el, viszont az árak emelkedése, főleg az alapvető élelmiszereké, ront a helyzeten.

A szerbiai polgárok a jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerre, lakhatásra és energiára költik, és mindezek jelentősen megdrágultak Szerbiában. A Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Távközlési Minisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint az idén áprilisban az átlagos fogyasztói kosár tartalma 83.633 dinár volt, ami 1,15-szer több az akkori átlagbérnél. Ma az átlagfizetésből 1,1 tonna liszt, 343 liter étolaj, 765 kilogramm cukor, 674 liter tej, 105 kilogramm sertéscomb, mintegy 4000 darab tojás vagy 742 kilogramm krumpli vásárolható. Ez az elemzés jól mutatja, hogy az átlagfizetés jelenleg majdnem a kétszeresére nőtt, mint amennyi 2012-ben volt, a polgárok vásárlóereje azonban nem sokat növekedett, és a mediális fizetéshez képest a fogyasztói kosár még drágább lett. 2012 májusában a nettó átlagbér 40.442 dinárt tett ki, ami csaknem kétszer alacsonyabb, mint a mostani.

Étolajban kifejezve tíz év alatt 22 literrel vagyunk „gazdagabbak”: ma a szerbiai polgárok egy átlagfizetésből 343 liter étolajat vásárolhatnak, 2012-ben pedig 321 litert vehettek (Fotó: Dávid Csilla)

Étolajban kifejezve tíz év alatt 22 literrel vagyunk „gazdagabbak”: ma a szerbiai polgárok egy átlagfizetésből 343 liter étolajat vásárolhatnak, 2012-ben pedig 321 litert vehettek (Fotó: Dávid Csilla)

– Szerbiában az élelmiszer átlagban jobban megdrágult, mint az Európai Unióban, az energiahordozók ára viszont nem emelkedett, mert az állam ellenőrzés alatt tartja, de csak idő kérdése, hogy mikor következik be a drágulásuk. A lakhatási költségek is többe kerülnek, és ha mindezeket figyelembe vesszük, kiderül, hogy a polgárok által érzékelt inflációnk nem 11 százalékos, mint azt a hivatalos statisztika állítja, hanem 15-20 százalékos, vagy ennél is több – fogalmazott Radosavljević.

Tíz évvel ezelőtt, amikor a nettó átlagbér 40.442 dinár volt, a szerbiai polgárok a fizetésükből 321 liter napraforgóolajat, 440 kilogramm kristálycukrot vagy 901 kilogramm lisztet, mintegy 3000 darab tojást, 1,2 tonna krumplit, 620 liter tejet és 96 kilogramm sertéscombot vásárolhattak.

Az átlagos fogyasztói kosár értéke 2012 májusában 57.921 dinár volt, ami 1,43-szor volt magasabb az akkori átlagbérnél. A minimális fogyasztói kosárra 30.581 dinárt kellett elkülöníteni. A közgazdász hozzátette, hogy nemcsak az elért szint fontos, hanem az is, hogy milyen ütemben növekedett.

– A növekedési ütem 2017-ig lassú volt, azután felgyorsult, majd lelassult a járvány megjelenésével. Ha összehasonlítjuk más országgal, Románia például 2011-ben egy szinten volt Szerbiával, jelenleg pedig 20-30 százalékkal magasabb az életszínvonaluk az ottani polgároknak, mint a miénk – mutatott rá a szakértő.

Úgy értékelte, hogy Szerbiában 2012-hez képest az életszínvonal nem javult annyit, hogy a polgárok elmondhatnák, most jobban élnek, mint akkor, de tény, hogy egyesek jobban élnek, mások pedig rosszabbul.

– Szerbiában ellentmondás figyelhető meg, nálunk ugyanis a polgárok a lakásokat készpénzzel fizetik, de hitelekből élnek, és csak idő kérdése, mi lesz ennek az ára. Abban a pillanatban láthatjuk majd, hogy valójában milyen az életszínvonal Szerbiában – fejtette ki Radosavljević.