2022. december 6., kedd

Újabb kihívások

A globális jelenségnek tekinthető emelkedő infláció miatt a jegybankok az alapkamat növelését alkalmazhatják, és a legtöbb esetben alkalmazzák is a pénzromlás mérséklése érdekében. Az év eleje óta a jegybanki alapkamatot számos országban drasztikus mértékben megemelték. Ilyenkor a pénzt érdemesebb úgy kamatoztatni, hogy nem fektetik új beruházásokba, ami valóban mérsékelheti az inflációt. Vannak azonban kellemetlen mellékhatásai.

Néhány országban nemcsak a monetáris hatósági, hanem a korábban külön működő bankfelügyeleti funkciót is ellátják a jegybankok. Korábban gyakran hangsúlyozták a jegybanki függetlenség fontosságát, ugyanakkor a mostani helyzetben sikeresebben lehet felvenni a harcot a nem kívánatos folyamatok ellen, ha a kormányzat és a jegybank között van valamiféle együttműködés. Az elmúlt hónapokban a dollár látványosan erősödött más valutákhoz képest, de számos, a világgazdaságban kisebb súllyal megjelenő valuta erősen leértékelődött a folyamat során. A múltban is volt már erre példa, és rendszerint hamar véget ért. Az év elejétől a dollár meredek erősödésbe kezdett. Leginkább az euróhoz és a jenhez képest volt látványos az erősödése. Az amerikai jegybank szerepét beöltő Fed is kamatemelési ciklusba kezdett, ezáltal nőtt a dollárban elérhető hozam. A háború okozta bizonytalanságban az intézményi befektetők lecsökkentették a feltörekvő piaci kitettségüket, és a pénzt amerikai eszközökbe fektették, ami szintén a dollárt erősítette. Ismét a dollár lett a menekülőeszköz, és erre a múltban is gyakran volt példa. De nemcsak a Fed, hanem számos jegybank erősen megemelte az irányadó kamatot. Amellett, hogy az infláció megfékezése lenne a cél, a másik szempont, hogy így mérsékeljék a saját deviza leértékelődését, ami szintén inflációgerjesztő. Mindezt annak függvényében, hogy mennyire nyitott az adott ország gazdasága.

SOK HELYEN DRASZTIKUSAN NÖVELTÉK AZ ALAPKAMATOT

A dollár erősödése nem egyformán érinti az egyes nemzetgazdaságokat. Nem csak attól függően különbözőek a hatások, hogy mennyire nyitott egy-egy gazdaság, hanem, hogy az államadósság mekkora hányada van dollárban. Megfigyelhető, hogy több országban is jelentősen növelték az alapkamatot.

Brazíliában már korábban is gondot okozott az infláció, és az ottani jegybank a mintegy másfél évvel ezelőtti 2 százalékról 13,25 százalékra növelte az alapkamatot. Magyarországon 0,6-ről 9,75 százalékig emelte a kamatszintet nemzeti bank. A forint nemcsak a dollárhoz, hanem az euróhoz képest is gyengült. Lengyelországban és Csehországban is jelentősen növelték a mértékadó kamatot. Az olyan országok esetében, melyek államadósságának jelentős hányada dollárban van, gondokat okozhat a leértékelődés.

Az olcsó pénz korszaka most egy időre a múlté – legalábbis minden jel arra utal. Amit nem valósítottunk meg a múltban, most nehezebb lesz, mert a hitelek is, és rajtuk kívül minden más drágább lesz. A 2008. évi pénzügyi válságot követően a jegybankok világszerte megnyitották a pénzcsapokat. Jobb ötlet híján pénzbőséggel próbálták a gazdaságokat felpörgetni. A korábban sosem látott mértékben kedvező kamatszinteket azonban sok esetben nem a jövő szempontjából hasznos beruházásokra költötték. Eszement dolgok jelentek meg, mint vonzó befektetési lehetőség.

ELMULASZTOTT ALKALOM

Utólag visszanézve kifejezetten lehangoló, hogy a sosem látott mértékben olcsó finanszírozás a fizikai kapacitás fejlesztése helyett tőkepiaci buborék fújására ment el. Sokan meggazdagodtak, és a helyzet lehetővé tette, hogy nem ritkán az egyébként profittermelésre képtelen ötletek is elképesztő árazások mellett jutottak tőkéhez. A vállalkozók számára viszont most egy nagyon embert próbáló időszak következik. A túlélés, sok esetben a válságmenedzsment és a kiút keresése kerülhet fókuszba. Számos gátló vagy hátráltató tényező együttes hatását kell leküzdeni. A magas energiaáraktól kezdve a hektikus és ugyancsak elszálló beszerzési lehetőségeken át a feszült munkaerőpiacig szinte már megoldatlan feladatok tornyosulhatnak.

Mindezek együttes hatása fennakadásokat okozhat. Most még keresleti piac jellemzi a munkaerőpiacot is, de néhány jel arra mutat, hogy az elmaradó vagy visszafogott beruházások, a szűkülő forráslehetőségek és a magas infláció ürügyén akár recesszió is bekövetkezhet. Akkor pedig sajnos a munkahelyek száma is csökkenhet. Az innovációk, a hatékonyság és nem utolsósorban az együttműködés fokozása azonban a vállalkozókat is átsegítheti ezen a nehéz időszakon.