2024. április 23., kedd
TUSVÁNYOS 2022

Elveszítette gazdasági erejét a posztnyugat

Orbán Viktor: A demográfia, a migráció, a genderpolitika és az energetika jelentik a legnagyobb kihívást

Közép-Európa lett értékrendszeri értelemben ma a korábbi Nyugat, a Nyugat pedig posztnyugattá vált – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati központi rendezvényén. A kormányfő szokásos évi beszédét Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke moderálta. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is szólt a népes közönséghez.
Nagyot fordult a világ: az optimista tábor része volt a magyarság 2019-ben, de az új évtized mégis veszélyek, bizonytalanság, háború korszakát hozta – fogalmazott Orbán. A bekiabálásokra reagálva pedig közölte: ezek a hangok is jelzik, hogy bajok vannak.
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a veszélyek korába léptünk, repedeznek a nyugati civilizáció tartóoszlopai. Korábban azt hittük, hogy a tudomány védőburkában élünk, amikor megérkezett a koronavírus-járvány; azt gondoltuk, hogy Európában tartós béke lesz, de Magyarország szomszédságában most háború dúl; azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, de a világ sok vezetője most azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket – állapította meg.

Ezek a nagy változások szerénységre és alázatra intenek, mert kiderült, hogy az előrelátó képességünknek komoly korlátai vannak. Nem láthattuk előre sem a pandémiát, sem a kétharmadot, sem a német baloldal visszatérését, sem a háború kitörését – mondta Orbán Viktor.

– Bár az adatok fényében a világ egyre jobb helynek tűnik, nem ezt, sőt, az ellenkezőjét érezzük ma. Növekszik a várható élettartam, csökken a gyerekhalandóság, az alultápláltság mértéke és a szegénységben élők aránya, csökken a heti munkaórák száma, növekszik a szabadidő mennyisége, növekszik az írástudás. A hírek tónusa viszont egyre sötétebb, az általános hangulat az, hogy a világ egyre rosszabb hely, a világvégevárás hangulata erősödik. Egy olyan jelenség ez, amelynek oka, hogy a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, cselekvőképessége csökkenőben van, még akkor is, ha a nyugatosok erre legyintenek csupán. Amikor száz éve beszéltek erről a jelenségről, akkor szellemi és demográfiai visszaszorulásra uraltak, ma viszont egy hatalmi és anyagi visszaszorulás van jelen a nyugati világban. A többi civilizáció – a kínai, az indiai, az iszlám és az ortodox orosz – modernizálódott időközben, ezek a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát, piacrendszert, de az értékrendszert nem, s eszük ágában sincs ezt megtenni. A Nyugat ennek ellenére terjeszteni akarja saját értékeit, de nem működik a demokráciaexport. Éppen azért modernizálódik a többi civilizáció, hogy megvédje magát a nyugati befolyástól – magyarázta Orbán.

WASHINGTON STRATÉGIÁJA MÁS

Szerinte a legfájóbb a Nyugat térvesztésében az, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést. Jó példa erre a kőolaj, földgáz és a kőszén birtoklásának mértéke és aránya, ez néhány évtized alatt ugyanis nagyban megváltozott az Egyesült Államok és Európa rovására. A nyersanyagokat ma inkább a keleti világ birtokolja – hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a technikai fejlődés tekintetében sem jók az előrejelzések a Nyugat számára, számunkra. Abból kell kiindulni, hogy az ernegiahordozók és erőforrások zöme a nyugati világon kívül esik.

Európa helyzete duplán nehéz. Az USA-nak a stratégiája más, hiszen külpolitikai fegyverként használja az energiát, miközben másokat vádol ugyanezzel. Az amerikaiak ezért ma is bátrabb szankciós politikát folytatnak, nyomást gyakorolnak akár baráti módon, hogy a szövetségeseik mindent tőlük vegyenek meg, és képesek is érvényt szerezni az akaratuknak, mert nem függnek más energiájától, s uralják a nemzetközi pénzügyi hálózatokat. Európa nem szerette volna magát függőségi helyzetbe hozni, igyekezett fenntartani a német–orosz energetikai tengelyt, de ezt nem sikerült elérni.

A másik európai elképzelés a miniszterelnök szerint a megújuló energiaforrások bevezetése volt, amit viszont nem lehet rövid idő alatt megvalósítani az átállás ára miatt. A világgal kapcsolatos negatív érzések abból fakadnak Nyugaton, hogy nincs a térség kezében a gazdaság kulcsa, az energetika, a nyersanyagok, csak a katonai erő és a tőke – fűzte hozzá.

Népes közönség hallgatta Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Népes közönség hallgatta Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédét (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

NEMZETÁLLAMOK MEGŐRZÉSE

A nemzeti kérdésekről kijelentette: a legfontosabb kihívás magyar szempontból továbbra is a népesedés, továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő.

A világ népeit két csoportba lehet sorolni: azokra, akik képesek, s akik nem képesek magukat biológiailag fenntartani. – A helyzetünk javult, de fordulat egyelőre nem történt. Ha ez nem változik meg, ellakják tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét – figyelmeztetett.

A második nagy kihívást a migrációk jelentik. Az európai országok két részre oszlottak, egyesek az európai és Európán kívüli népek keveredésének számítanak ma már. Ezek nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai. Ezt a térséget akár posztnyugatnak is nevezhetjük. Itt 2050 körül már több mint 50 százalékban nem európai származású emberek laknak majd egyes nagyvárosokban. Magyarország és a kelet-közép-európai államok a másik fele a kontinensnek, ez a térség lett mára a korábbi Nyugat. A két fél között most csata zajlik.

Csak annyit kér a mai Nyugat, vagyis Közép-Európa a posztnyugattól, hogy ne erőltesse rá saját végzetét, ne tegye tönkre a nemzetállamokat. Bár erről manapság kevés szó esik, Brüsszel ránk akarja erőltetni a bevándorlókat, de a térség nem akar kevert fajúvá válni, ennek elkerülése érdekében korábban is megállították a törököket, arabokat Európa határain – magyarázta Orbán.

Szerinte a nemzetközi baloldal hamis állítása, hogy Európában eredetileg is kevert fajú népek élnek. A Kárpát-medencében például nem vagyunk ilyenek, itt csak a saját, európai népeink keverednek. További nagy kihívást jelent a genderpolitika, amit gyermekvédelmi törvénynek hívunk – mondta. Igaz, előrelépés, hogy Magyarország leválasztotta ezt a kérdést az uniós

források elnyerésének kérdéséről, erről a vitáról. Budapest azt kéri, fogadja el Brüsszel, hogy Európának ebben a részében soha nem kap többséget a genderelmélet.

A BÉKE AZ EGYETLEN MEGOLDÁS

A kihívások, támadások ellen védekezni elszántsággal és szövetségesek keresésével lehet – nyomatékosította a kormányfő. A visegrádi négyek jelentősége ebben állt, a V4 szétbontásáért viszont mindent megtett a posztnyugat. A lengyel és magyar érdekek a háború kapcsán ugyanazt akarják: az oroszok ne jöjjenek közelebb, Ukrajna pedig maradjon szuverén és demokratikus! Az ész és a szív ügye merül fel. Szívbeli kérdések miatt most nem működik a lengyel–magyar barátság, a háború megnehezíti a viszonyokat. A magyarok két szláv nép háborújának tartják az orosz–ukrán konfliktust, a lengyelek pedig a saját harcuknak. Át kell menteni az ész segítségével a lengyel–magyar barátságból és stratégiai szövetségből mindent, amit lehet, a háború utáni időkre – tanácsolta Orbán.

Szlovákia és Csehország nem kívánja vállalni a konfliktust Brüsszellel, inkább a posztnyugatnak tesz eleget, nála próbálja jó fényben feltüntetni magát. Orbán ehhez sok szerencsét kívánt ezeknek az országoknak.

A háború kapcsán az elsődleges, mindent felülíró szempont az, hogy magyar szülők ne veszítsék el a gyerekeiket. Jelenleg egyedül magyarok haltak meg a háborúban a konfliktusban álló feleken kívül. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy a béke az egyetlen megoldás minden problémára, amit a háború felvet.

Orbán Viktor kormányfő (balról) részt vett a csíkszeredai stadion klubház- és lelátóavató ünnepségén is  (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Orbán Viktor kormányfő (balról) részt vett a csíkszeredai stadion klubház- és lelátóavató ünnepségén is (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

OROSZ–AMERIKAI DIALÓGUS KELL

Megállapította, hogy a háború előtt az oroszok világos biztonságpolitikai elképzelést vázoltak fel, amely szerint Ukrajna nem lehet tagja a NATO-nak, s nem lehet Oroszországot elérő fegyvereket ukrán területre telepíteni. A nyugatiak nem fogadták el ezeket a kéréseket, mindez ahhoz vezetett, hogy Moszkva fegyverrel akar érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeinek, amelyeknek korábban diplomáciai úton próbált. A jelenlegi kép az, hogy Ukrajna nem nyerhet háborút Oroszország ellen, a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa gazdasági és politikai értelemben bajban van, a világ pedig látványosan nem állt a Nyugat mellé. Kína, India, Brazília, az arab világ nagy része sem sorakozott fel mellette; végső soron multipoláris világrend kopogtat az ablakunkon. Új stratégiára van szükség, amelynek nem a háború megnyerése, hanem a béke áll a fókuszában. Az EU-nak Oroszország és Ukrajna közé kell állnia – tanácsolta Orbán, aki szerint az orosz–ukrán fegyveres konfliktust csakis orosz–amerikai párbeszéddel lehetne megoldani.

Megemlítette továbbá, hogy 2030 környékén az USA és Európa között is válság alakulhat ki.