2024. április 19., péntek

Évről évre nagyobb a szárazság

Az aszály egyre nagyobb aggályokat kelt a mezőgazdasági termelőkben

Rendkívül kedvezőtlenül alakul az idei év a mezőgazdaság szempontjából, mivel az aszály egyre inkább megbénítja a termelőket. Az elmúlt években lényegesen csökkent a csapadék mennyisége, és egyre gyakoribbá vált a jégeső, valamint a jelentős anyagi kárt okozó szélsőséges időjárás. A határban sorra dől ki és szárad el a kukorica és a napraforgó, a learatott gabonáról nem is beszélve, miután rossz volt a minősége, és a hozam is átlagon aluli volt. Ezen növények közül talán a napraforgó tűri leginkább a forróságot, az idei év azonban minden bizonnyal kritikus a termésre nézve, hiszen az alsó levelek már elszáradtak. Vidékünk átlagos csapadékszükséglete éves szinten 580–600 milliméter, ez azt jelenti, hogy havonta 50 milliméter esőre volna szükségük a növényeknek a megfelelő fejlődéshez. Ez idén messzemenően jóval kevesebb a vártnál, a zentai mezőgazdasági intézet magyarkanizsai mérése alapján januártól júliusig mindössze 145,6 milliméter eső esett, amelynek az eloszlása sem kedvezett a vegetáció feltételeinek. A szárazság, az aszály előjelei mutatkoztak már a múlt évi kukoricatermésnél is, hiszen lényegesen kevesebb és rosszabb minőségben termett a korábbi évekhez képest.

– Becsléseim szerint januártól kezdve már hiányzik 200–250 milliméter esővíz a talajból. A tél végén sem volt kellő mennyiségű csapadék, ebből kifolyólag az egész tavasz száraz volt. A májusi eső azonban már későn érkezett az őszi vetésű növényekre, és ez látható is volt az árpa-, a búza- és az olajrepceterméseken. Nagyon rossz kilátás van a tavaszi kapásokra is, véleményem szerint lesznek helyek, ahol szinte egyáltalán nem várható kukoricatermés. Ez már tavaly kezdett megmutatkozni, hiszen az előző évekhez képest a kukoricatermés megfeleződött. Tehát már ott volt bizonyos mennyiségű csapadékhiány, amit a téli esőzések hiánya csak fokozott, és nem tudták a növények a tartalék csapadékot felhasználni a talajból, hiszen nem is volt. Ebből egyértelműen következtethetünk arra, hogy az idén betakarított kalászosok termése szintén megfeleződött. A napraforgó esetében sok függ attól, hogy milyen érésű hibridről vagy mikori vetésről van szó. Ha azonban a növény már elvirágzott, és megindult a szemtelítődés, akkor szem az lesz a fejekben, de súly és mennyiség nem várható. A kukorica esetében pedig köztudott, hogy 30 Celsius-fok felett a pollen elveszíti a termékenyítőképességét, és ebből kifolyólag nem lesznek szép telt csövek, hanem legfeljebb 15–20 szem lesz rajtuk, és azok is igen foghíjasak. Úgy vélem, ha vissza is áll a sokéves átlag, ennek az időszaknak akkor is komoly következményei lesznek az elkövetkező években, hiszen itt több, nagy mennyiségű csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy az idei és a tavalyi év hiányosságai után a talaj regenerálódni tudjon – tette hozzá Gulyás Ferenc növényvédő szakember.

A gazdák közül, akik tarlóhántást végeznek, azt tapasztalták, hogy a határban olyannyira porhanyós a föld, hogy szinte úgy tűnik, mintha homokot kevernének a talajban. Akik más talajmegmunkálást választanak, szántást vagy tárcsázást, szintén hatalmas hantokkal találkozhatnak a föld megmozgatása során. Jelen esetben a legnagyobb probléma, hogy bármelyik talajmozgatást választják a gazdák, nem kedvező számukra, hiszen amilyen mélyen megmozgatják adott esetben a talajt, az olyan mélyen ki is szárad.