2024. április 19., péntek

Nők a mozivásznon és az életben

Elgondolkodtató, vitákat gerjesztő alkotásokat is megtekinthetünk a palicsi filmfesztiválon

A hétfői fő versenyprogram első filmje a finnországi Girls movie, szabad fordításban Lányos film, eredeti címén pedig Tytöt tytöt tytöt volt. A palicsi filmfesztivál vendégeként, a Nyári színpadon Daniela Hakulinen, az alkotás egyik forgatókönyvírója köszöntötte a közönséget, akitől azt is megtudhattuk, hogy ez a cím tulajdonképpen egy finn mondásra utal, és akkor használják, amikor a lányok azt csinálnak, amit nem kellene.

Daniela Hakulinen a tegnapi sajtótájékoztatón is jelen volt, akkor bővebben is beszélt a film készítéséről és arról, hogy Ilona Ahti kolléganőjével nyolc évig dolgoztak a forgatókönyvön:

– Akkor kezdtük el, amikor még az egyetemen voltunk. Persze, nem egyfolytában dolgoztunk rajta, de valahogy mindig visszatértünk rá. A kiinduló pontunk az volt, hogy egy éjszaka, egy hétvége akár az egész életünket megváltoztathatja. A történetünket ezek után pontról pontra építettük fel és fontosnak tartottuk azt is, ami ezek közt lejátszódik. Tulajdonképpen ebből áll a film. Amikor befejeztük a forgatókönyvet, találnunk kellett producert és rendezőt is, ez is időbe telt. Az alkotásunkat generációs filmnek is mondják. Szerintem minden generációnak megvannak a saját problémái és nehézségei, így a mai fiataloknak is. Az egyik kihívás az, hogy a közösségi hálón keresztül hogyan mutatják be magukat a világnak. Szerencsésnek érzem magam, hogy én még nem az internet világában nőttem fel. Senki se értsen félre, nem tartom rossznak, hiszen ugyanakkor ez a fajta összeköttetés sok előnnyel is járhat. A világhálón keresztül azokkal is tarthatjuk a kapcsolatot, akik a világ másik felén élnek, de abban is segíthet, hogy valaki hallathassa a hangját, elmondja a véleményét valamiről, ami nagyon fontos. A filmünket minden kontinensen vetítették, több mint ötven országban mutatták be és kedvező fogadtatásra lelt – tudtuk meg a forgatókönyvírótól.

A második hétfői versenyfilm az Erdélyben játszódó, román, francia, belga, svéd koprodukcióban megvalósított R.M.N. azaz Mágneses rezonancia volt, Cristian Mungiu rendezésében, aki a palicsi filmfesztivál közönségének sem ismeretlen, díjat is kapott itt, a 2016-os Érettségi című filmjéért. A sajtótájékoztatón Maria Dragus színésznővel beszélgethettünk, aki mindkét filmjében játszik, ezért adott volt a kérdés, hogy milyen együtt dolgozni Cristian Mungiuval:

– Eligazít, utasít és nem magyaráz sokat, nem beszél hosszan arról, hogy a filmben mi mit jelent. Pontosan annyit mond el a színésznek a figurájáról, amennyit tudnia kell. Se többet, se kevesebbet. Gondosan vezeti a színészt, hosszú jeleneteket is készít, és precíz. Azt is pontosan tudja, hogy mit kezdjen a karakterekkel. Ügyel arra, hogy lehetőleg semmit se bízzon a véletlenre. Ez most talán szigorúan hangzik, de a forgatások valójában nagyon is barátságos és szeretetteljes hangulatban zajlottak, nem voltunk korlátozva, szabadnak érezhettük magunkat – hallottuk a színésznőtől.

A film négynyelvű – román, magyar, angol, német – és erőteljesen taglalja az idegengyűlöletet, a xenofóbiát, a rasszizmust és a nacionalizmust is. Maria Dragus erre is kitért:

– Szerintem Cristian Mungiu azért is készít filmeket, hogy a társadalmunk elé tükröt tartson, reflektáljon egyes jelenségekre, elgondolkodtasson, beszélgetéseket serkentsen és vitákat gerjesszen. Megjelenik a filmjeinek nyilvános vetítésein és részt is vesz ilyen témájú beszélgetéseken. Én román származású vagyok, de sose éltem ott huzamosabb ideig, Németországban telepedtem le. A saját tapasztalatomból sajnos azt kell mondanom, hogy ezek a problémák univerzálisak és nem csupán Romániára jellemzőek – emelte ki a színésznő.

A Párhuzamok és ütközések versenyprogramban egyebek közt a Cinema Sabaya című filmet vetítették, amely kilenc arab és zsidó nőről szól, akik egy filmműhelyben vesznek részt. A palicsi filmfesztivál vendége az egyik szereplő, Liora Levi volt, aki a nők helyzetéről is szólt:

– A nők minden kultúrában valamilyen nehézségekbe ütköznek, azért mert nők. Ez nem mindig kultúrafüggő – hangsúlyozta a színésznő.

Az új magyar filmek programrészben a Fazekas Máté Bence rendezésében készült Kilakoltatás című alkotást tekinthettük meg, a filmfesztivál vendége pedig az egyik szereplő, Mészáros Blanka volt, aki egy aktivistát alakít azok közül, akik úgymond akár élőláncot, emberi láncot alkotva is megpróbálják megakadályozni az elég nagy méreteket öltő kilakoltatásokat. Súlyos témája ellenére viszont a film a humort, az iróniát, a szarkazmust sem nélkülözi, a reakciókból ítélve pedig a filmfesztivál nézőinek a tetszését is egyértelműen elnyerte. A közönség soraiban ült Mészáros Blanka is, akivel utána kisebb beszélgetés is zajlott. Mint az kiderült, ő is először látta a filmet:

– Nagyon jó élmény volt, főleg azért, mert hallhattam a közönséget és a reakciókból arra jutottam, hogy vették a poénokat, de meg is érintette őket a film. Számomra már a forgatókönyv olvasása is szórakoztató volt, hiszen egy meglehetősen szomorú és nehéz témát taglal, tele iróniával és szarkazmussal, a szereplők közti kapcsolatok pedig még inkább megfűszerezik ezt a történetet. Úgy éreztem, mintha érzelmi vasúton ülnék, hiszen ugyanakkor borzalmas belegondolni, hogy valaki egyszer csak ily módon bajba keveredhet, kiteszik az otthonából. Egyszer csak megcsörren a telefonja és azt mondják neki, hogy a házát el kell hagynia – hallottuk egyebek közt Mészáros Blankától.