2022. szeptember 28., szerda

Máshol mindig jobb?

A migrációk idejét éljük. Amikor kelet nyugatra vándorol, a déli országokból származók északon keresnek jobb megélhetést, a nyugati országokban élők pedig délen vagy keleten a nyugodtabb és olcsóbb életben reménykednek.

Szerbiából már évtizedek óta hol nagyobb, hol kisebb hullámban, hol a ledolgozott munkaévek után a nyugodtabb nyugdíjas évek reményében, hol a megélhetés, a család biztonsága, vagy csupán az új tapasztalatok megszerzése miatt, a gazdaságilag stabilabb, több lehetőséget kínáló Nyugat felé, mindenekelőtt Németország, vagy Ausztria, Anglia és Franciaország felé vették csomagjaikat az emberek. Az, hogy hányan is tettek így, ugyanakkor milyen erős gyökerekkel rendelkezik ez az ország, ilyenkor a nyári hónapokban látszik csak igazán, amikor vendégmunkások ezrei látogatnak haza.

A vándorló mozgásoknak pedig, úgy tűnik, soha nem lesz vége, sőt, valószínűleg egy újabb kivándorlási hullám előtt állunk, hiszen miután Németország szervezetten felszippantotta Kelet- és Közép-Európa egészségügyi és szakmunkásait, a munkaerőpiacon mutatkozó többmilliós hiány miatt újabb lépésre szánja el magát. Várhatóan őszre megnyitja kapuit a Nyugat-Balkán országai előtt, vagyis előrejelzések szerint ezen országok polgárai sokkal könnyebb feltételek mellett vállalhatnak majd munkát náluk. Ennek lehetőségét Christian Dürr, a németországi országház (többségi) liberálisainak frakcióvezetője vetette fel a napokban. Mint azt a német Welt lapnak nyilatkozta, a hatvanas és hetvenes évek után újra meg kell nyitni a munkaerőpiacot, és lehetőséget kell adni mindazoknak, akik kétkezi munkájukból meg tudnak élni.

Az elmúlt hetek eseményei, a munkaerőhiány, amit egyébként a koronavírus-járvány okozta leépítések mélyítettek el, és ebben a problémában gyökerező kaotikus kép, a német repülőtereken történő tüntetések (csak ebben a szektorban hétezer munkásra lenne szükség), sürgős lépésre kényszerítette a német országvezetést. Munkaengedélyek kiadásának felgyorsítására szánta el magát Németország, és az EU-tagjelölt nyugat-balkáni országokat, és persze Törökországot célozta meg ezzel.

Nagyítóval kell keresni a mestereket (Fotó: Pixabay.com)

Miután nem csak a légi szállítás területén jelentkezett hiány, hanem a vendéglátóiparban is (éppen ezt a két szektort érintette a legsúlyosabban a járvány), sőt a könyvelők vagy a sofőrök is munkát találnak, igazából minden, a munkaerőpiacon hiányszakmát betöltő szakmai tudással rendelkező személy munkaengedélyt kaphat. Számításaik szerint több ezres tömeget tudnának „elnyelni”, és ezzel enyhíteni a már így is súlyos hiányt, miután 2023-ban lejár a Nyugat-Balkán felé támasztott, éves szinten megszabott 25 ezer munkaengedély kiadására vonatkozó rendelet, amit az illegális bevándorlók érkezése miatt, a migránsválság idején vezetett be a nyugati ország.

Hogy ez a német „feltöltés” mit jelent Szerbia számára, amelynek statisztikai adatai azt mutatják, hogy csak 2021-ben 74 ezerrel csökkent a lakosság száma, költői kérdésnek tűnik. Különösen annak tudatában, hogy Szerbiában is a munkaerőpiacon hiányszakmák mutatkoznak. Már így sincs elég vízvezetékszerelő vagy villanyszerelő, a mestereket nagyítóval kell keresni, ahogy egyre kevesebb az építőmunkás is, és egészségügyi dolgozókból sincs elég… Ezért Szerbia is különböző támogatóprogramokat indított el, amivel idecsalogatja a külföldi vendégmunkásokat (a kivándorlást ugyanis, úgy tűnik, nem tudja megállítani). A Közel- és Közép-Keletről, Afrikából ösztöndíjprogramokkal csábítja az ország az orvosi tanulmányok iránt érdeklődőket az elmúlt időszakban. A járvány alatt, ugyanakkor, mintegy ötezer ember lépett ki a vendéglátóiparból, amit a szigorítások feloldásával igencsak megérez ez a gazdasági ágazat. Nincs elegendő szakács, pincér, és a szállodák is nehezen találnak szükséges munkaerőt, ugyanis a nyári időszakban a legtöbben éppen a déli országokba, a tengerpartra mennek el dolgozni, ott jobb fizetést kínálnak nekik, és sok esetben a munkakörülmények is jobbak. Felmérések szerint 100 nap alatt többet megkeresnek így, mintha egész évben itthon dolgoznának. Mint ahogy arra a téma kapcsán a Biznis.rs portál rámutatott, a vendéglátóipar esetében csak rendszerbeli változások állíthatják meg a munkaerő elvándorlását.

Szerbia ebben az évben egyre több munkást fogad be, mindenekelőtt Ázsiából (Bangladesből, Nepálból, Indiából), de Egyiptomból és Kubából is sokan találnak itt boldogulást. A legtöbben azonban nem maradnak itt, az első adandó alkalommal ők is tovább állnak, hiszen a környező országokban már jelentősen magasabb fizetésért dolgozhatnak.

A kormány egyik legutóbbi rendelkezése, ami nagy port kavart, az orosz és az ukrán szakembereket célozta meg, valamint lehetőséget akart kínálni a határon kívül élő szerbeknek a hazatérésre. A kormányrendelet értelmében a külföldi munkások foglalkoztatása esetében a munkaadót felmentik a havi juttatásokra számolt térítések alól, azaz az új külföldi (vagy külföldön szerzett oklevéllel rendelkező) foglalkoztatott esetében – akivel a munkaadó ebben az évben 2023. december 31-ig köt munkaszerződést, 300 ezer dinárnál magasabb havi fizetés mellett – a munkáltató mentesül a jövedelmi adó 70 százaléka alól, illetve az állam terhére megy a kötelező nyugdíjalap befizetése.

A rendelkezés számos kérdést felvet. Egyrészt, még az ilyen támogatottság mellett is, mely ágazat munkaadóinak kedvez ez a rendelet és hányan tudnak vele élni? Ugyanakkor mennyire helyezi előnytelen helyzetbe a munkaerőpiacon az ebben az ágazatban pályázó hazai szakembereket? Majd kiderül. Mint ahogyan az is, hogy a jobb élet reményében történő mozgások milyen társadalmi, gazdasági és szociális következményekkel járnak majd.