2022. október 7., péntek

Fogyóban és elöregedőben

Ha két szóval szeretnénk jellemezni közösségünk demográfiai sajátosságait, akkor sajnos mindenképpen azt mondhatjuk, hogy fogyóban és elöregedőben vagyunk. A folyamatoknak számos közvetlen és közvetett hatásuk van gazdasági szempontból is. Társadalmi létünk minden területén érezhetőek azonban a következmények.

A társadalom elöregedése az idősebb és a fiatalabb generációk egymáshoz viszonyított arányának emelkedését eredményezi. Egyenes következmény pedig, hogy a gazdaságilag aktív korú népesség terhei jelentősen megnőhetnek, hiszen nekik kell eltartani az időseket is. Természetesen erre úgy is tekinthetünk, hogy az idősek most kapják vissza jogos jussukat, mivel aktív korukban ők is eltartották az időseket.

A 65 évnél idősebbek arányának növekedése a közepes jövedelmű országokban emelkedhet jelentősebb mértékben. Az időskori függőségi ráta az Európai Unióban lehet a legnagyobb 2050-ben. A trendek előrevetítése azt mutatja, hogy a 2000. évi 23 százalékról 51 százalékra emelkedhet 2050-re. Ez azt jelenti, hogy miközben 2000-ben 100 munkaképes korú egyénre 23 időskorú jutott, addig 2050-re már több mint kétszer annyi, azaz 51 időskorú jut 100 munkaképes személyre. Az eloszlás országokon belül eltérő. Az időskori függőségi ráta néhány nyugat-európai országban – például Németországban – megközelítheti a 60 százalékot 2050-re. A nem európai országok közül, például Japánban különösen nagymértékben növekedhet az időseknek a munkaképes korúakhoz viszonyított létszáma. Ott már most is nagyon sok az idős ember, 2050-re pedig, a Világbank népesség-előrevetítése alapján, elérheti a 72 százalékot.

FOGYÓBAN

A küszöbön álló népszámlálás adataiból majd ki lehet számítani a különféle mutatószámokat, meg lehet rajzolni a korfát. Azonban már most is, a rendelkezésre álló népesség-előrevetítések alapján állítható, hogy társadalmunkat a jövőben a fokozatos elöregedése fogja jellemezni. Sok mindentől függ majd a tempó a jövőben, de az elöregedés mértéke talán elmaradhat több, nyugat-európai országra vonatkozó becsléstől. A társadalom elöregedése azonban hosszú távon várhatóan jelentősen megváltoztatja a munkaerő-kínálatot. A fogyasztási és a megtakarítási rátákat is döntően befolyásolhatja, egyben kedvezőtlenül érintheti a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásokat.

A társadalom elöregedése növelni fogja a költségvetési kiadásokat a nyugdíjrendszeren és az egészségügyi ellátórendszeren keresztül. A kedvezőtlen hatásokat azonban mérsékelhetik a jól irányított és időben foganatosított gazdaságpolitikai lépések. Ugyanakkor elengedhetetlen a gazdasági szereplők alkalmazkodása is. A demográfiai folyamatok – az erőforrások megfelelő átcsoportosításával – bizonyos szektorokban kiaknázható gazdasági lehetőséget is jelenthetnek.

ELÖREGEDŐBEN

A trendek előrevetítése azt mutatja, hogy az idén fog megszületni a nyolcmilliárdodik ember a bolygón. Szintén a trendek alapján, 2060-ban érjük el a populációs csúcsot. Akkor már mintegy 10 milliárdnyi ember él majd a Földön, azt követően azonban – a szaktudósok szerint – a létszám lassan csökkenni fog. Ha visszatekintünk az adatok vonatkozásában, egymilliárddal vagyunk most többen, mint 12 évvel ezelőtt.

Az a furcsa és ellentmondásosnak tűnő helyzet állt elő, hogy miközben összességében a Föld lakossága még mindig gyors tempóban növekszik, a népességfogyás visszafordíthatatlannak tűnik a világ országainak legalább felében. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Kínában is fogyatkozik a népesség. Az egykepolitika és más intézkedések hatására már nem sok idő múlva nem Kína, hanem India lesz a világ legnépesebb országa. Ha semmi nem töri meg a trendeket, akkor 2023-ban nem a kínaiak, hanem az indiaiak lesznek a legtöbben. Ugyanakkor Indiában is lassulni látszik a népszaporulat növekedése, miközben Kínában egyre csökken.

Valójában a trendforduló Európában nem is olyan régen történt meg, történelmi léptékkel mérve. Az 1900-as években még a nagy népsűrűséggel bíró kontinensek közé tartozott Európa. Afrika viszont élen jár a népszaporulat terén. A kontinens ilyen szempontból abszolút fiatal. Közben a legfejlettebb országok egy részében immár nyolcvan év fölé kúszott a várható átlagos élettartam. Japánban, Olaszországban és Németországban a lakosság negyede már most hatvanöt évnél idősebb. Ezek a tények, a trendek, a tudományos prognózisok. Vita tárgya lehet azonban, hogy erre pozitív értelemben vagy valamiféle fenyegetésként tekinthetünk. Mert amíg egyesek szerint a népesség számbeli fogyása a nemzetgazdaságok hanyatlását okozza. Más vélemények szerint a növekedés fenntarthatatlan, a társadalmak elöregedése pedig azért jó, mert a végeredménye népességfogyás lesz, ami kevesebb szennyezést, kisebb túlfogyasztást jelent. A témakör azonban sokkal bonyolultabb annál, mint azt a csupán a számok tükrében történő vizsgálódás megmutat.