2022. szeptember 25., vasárnap

Márton Áron-emlékérem Fehér Viktornak

Villáminterjú az emlékérmes egyházaskéri néprajzkutatóval

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Márton Áron Szakkollégiuma a 2021/2022-es tanévben a bánáti Egyházaskéren született Fehér Viktor néprajzkutatót Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki.

– A Márton Áron Szakkollégium Bölcsészettudományi Műhelyének vagyok tagja a 2017/2018-as tanévtől fogva. A műhelyünket Egedi-Kovács Emese (ELTE Eötvös Collegium, Byzantium Központ) vezeti. Megtisztelő számomra az elismerés, amely egyfajta közéleti kitüntetés, egy-egy iskolaévre adják. Mondhatjuk, hogy szakkollégistaként a 2021/22-es tanév az ötödik évem. Az elmúlt évek teljesítményét jutalmazták az emlékéremmel – mondta szerényen Viktor, aki a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék doktorandusza, a Bölcsészettudományi Műhely tagja, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának tanársegéde. Emellett a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság elnöke, a Híd Kör Egyesület, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság és a Magyar Néprajzi Társaság tagja, a vajdasági szellemi élet fontos szereplője. Tudományos közleményeinek puszta felsorolása is túlfeszítené e rövid interjú kereteit. Érdeklődése a posztjugoszláv témák kutatásától egészen az etnicitás, identitás, emlékezet témák vizsgálatáig terjed. Az elmúlt öt évben a szabadkai Al-Duna műhely tagjaként folytat új szemléletű néprajzi kutatásokat Székelykeve településen. Mondhatjuk, hogy személyében már nem is egyetemi hallgatót, hanem kiforrott kutatót díjaztak az emlékéremmel.

Doktoranduszhallgatóként milyen téma feldolgozásába mélyedtél bele?

– A doktori témám a titói Jugoszlávia emlékezetpolitikája. Arra keresem a választ, hogy mire emlékeztek az akkori Jugoszláviában, milyen emlékműveket állítottak, és később, a rendszerváltás után mi lett ezeknek az emlékműveknek a sorsa. Hogyan él mindez a köztudatban manapság, hogyan emlékeznek az emberek arra a korszakra. Egy kicsit benne van a posztjugoszláv jugónosztalgia is.

Bánátiként Dél-Bánátban is folytatsz néprajzi kutatásokat, például Székelykevén.

– Székelykevén a székelyek és a bolgárok együttélését vizsgáltam, az identitásuk változását, különféle népszokások jelenlétét, e szokások változását, átalakulását. Ilyenek például a lakodalmi szokások. Emellett ott van a bolgárok Baba Marta (Március Nagymama) tavaszváró ünnepe. Az identitásváltozások nyomon követhetők az egyéni élettörténeteken keresztül. A környezet hatására hogyan változtak szokásaik, a nyelvük stb. a titói korszakban, és utána milyen változások következtek be.

Legújabban a hármas határon fekvő Rábén kezdtük összerakni a boltmúzeumot. A volt szövetkezeti otthonnál sokáig működött egy vegyeskereskedés, de három éve bezárt a bolt. A régi bolt helyén azt próbáljuk bemutatni, hogy mit lehetett venni egy szatócsboltban a titói Jugoszláviában és azt megelőzően.

Szerteágazó mutatómunkát végzel. Életvitelszerűen hol élsz?

– A doktori tanulmányaim egyelőre Magyarországhoz kötnek, de életvitelszerűen egyre többet vagyok Verbicán, azaz Egyházaskéren. Mondhatjuk, hogy a szülőfalum a bázis, a kutatóútjaim kiindulópontja – mondta Fehér Viktor néprajzkutató.