Nem mintha ez bármit is levonna az érmek értékéből, de a magyar sport kapcsán tartja magát az állítás, hogy elsősorban olyan sportágakban számítanak uralkodóknak, amelyeket világszinten kevés helyen űznek annyira komolyan, mint ők. Ezen tézis alátámasztására a legjobb példa talán éppen a nem olimpiai számokat felvonultató Világjátékok, ahol az aerobiktrió által szerzett legutóbbi aranyat követően az elmúlt napon ugyan már nem született magyar érem, az ország azonban a különféle sportágakban eddig megszerzett tizenegy győzelmével Németország mögött a második helyen áll az éremtáblázaton, ezzel alaposan felülmúlva hat aranyat számláló eddigi csúcsát öt évvel ezelőttről.
Szerbia is képviselteti magát a birminghami eseményen, noha jóval csekélyebb létszámmal és hírveréssel, pedig idén ők is felülmúlták az elvárásokat. Az ország a torna legutóbbi kiírásairól rendszerint legfeljebb egy-egy éremmel tért haza, az elmúlt két nap alatt viszont már minden színűből szereztek egyet. Ebben nagy szerepe van annak, hogy most először hivatalos versenyszámmá lépett elő a kick-box. Legutóbb még csak bemutatószámként remekelhettek ebben a K1-es szabályrendszer szerint rendezett küzdősportban a szerbiai sportolók, most viszont női 60 kg-ban Milana Bjelogrlić nyakába teljes értékű ezüst-, 70 kg-ban Aleksandra Krstićébe pedig aranyérem kerülhetett. Történt mindez nem sokkal azt követően, hogy bocsában Nataša Antoniak bronzérmes lett. Szerbia éremszerzési hatékonysága ezzel kimagasló, hiszen a játékokra elutazott öt sportolójuk közül hárman máris dobogóra álltak fel, a másik kettő, a dzsiudzsicuban vitézkedő Nikola Trajković és Ivan Della Croce pedig még most hétvégén fognak színre lépni.
