2024. április 23., kedd

Kitörési lehetőség a digitalizáció

Szerbia nagy léptekkel halad előre, egyes területeken azonban még vannak fejlesztési potenciálok

A digitalizációnak, a mesterséges intelligencia előretörésének a folyamata már nagyban tart, sőt, a fejlődés egyre dinamikusabb, egyre sebesebb, tehát egyre nehezebb a felzárkózás: éppen ezért fontos az, hogy ezeknek a technológiáknak a használatát minél előbb elsajátítsuk, kontrolláljuk, az élre álljunk, mert csak ekképpen mondhatjuk majd el azt, hogy mi is nyertesei vagyunk a folyamatnak, s nyertesei leszünk, például, a következő tíz évnek. A régió szempontjából ez mindenképpen jelentős tényező lesz, ettől is függ az, hogyan alakul a fejlődés a továbbiakban. Ezeket a gondolatokat is megosztotta velünk a kishegyesi Vajdasági Szabadegyetemen tartott előadása után lezajlott beszélgetésünk során Kaszás Zoltán, az OTP Bank csoportszintű IT stratégiai és támogató osztályának ügyvezető igazgatója. Úgy fogalmazott, az esélyegyenlőség megteremtésében is jelentős szerepe van a digitalizációnak, a Covid–19 is bizonyította azt, hogy a mai világban teljesen mindegy, hogy fizikailag éppen ki hol ül, ha hozzáférése van a digitális platformokhoz, akkor ugyanúgy részt tud venni a munkafolyamatokban, saját hozzáadott értéket tud generálni. Maga a pandémia csak felerősítette ezeket az új trendeket, s lényegében minden eddiginél több digitális nomádot teremtett, akik a világ bármely pontján bekapcsolódhatnak a globális cégek munkájába.

Mit változtatott meg a leginkább az elmúlt két évben tapasztalt pandémia?

Kaszás Zoltán: Az utóbbi években a mindig elérhető banki szolgáltatások piaca bővült a leggyorsabban (Fotó: Ótos András)

Kaszás Zoltán: Az utóbbi években a mindig elérhető banki szolgáltatások piaca bővült a leggyorsabban (Fotó: Ótos András)

– Az utóbbi években különösen jelentős fejlődésnek indult a digitális szolgáltatások piaca, hiszen ezt az időszakot elsősorban a pandémia és a távolságtartás határozta meg, aminek következtében mindenki mindent el akart intézni otthonról, a különféle ügyintézési labirintusokba való betérések szükségessége nélkül is. Mindemellett az is jellemző volt az elmúlt időszakra, hogy a munkaidőt már nem lehetett a klasszikus értelemben vett hétfőtől péntekig terjedő időre korlátozni, hamar rá kellett jönni arra, hogy változásokra van szükség ezen a területen is, s az emberek most már mindennap, a nap huszonnégy órájában szeretnének hozzáférést a szolgáltatásokhoz.

A bankszektor területét mennyire érintették ezek a változások?

– Meglehetősen. Mi is ugyanezt tapasztaltuk az ügyfeleink körében, kétoldalú az elvárás, egyrészt  az ügyfél is elvárja, hogy a bank mostantól ebben a „hétszer huszonnégy” órában álljon a rendelkezésére, másrészt a banknak is tudomásul kellett vennie, hogy az ügyfelek készen állnak erre, maguk is a „hétszer huszonnégy” új dimenziójában vannak jelen. Ez azt eredményezte, hogy a digitális szolgáltatásokat ebbe az irányba kellett fejleszteni. Mindez sokat elmond arról, mennyit változott a világ, s mekkora sebességgel történt meg ez a változás.

Milyenek a Szerbiával kapcsolatos tapasztalatai? Mi gátolja itt a digitális átalakulást, mit kellene tenni a gyorsítás érdekében?

– Szerintem a digitális infrastruktúrát kellene elsősorban fejleszteni, annak elérhetőségét kellene előbbre vinni; ez alatt érthetjük a hálózati végződtetéseket, optikai infrastruktúrának a fejlesztését, de akár az árazási politikát és a folyamatok elérhetőbbé tételét is. Mindezt leszámítva az a meggyőződésem, hogy Szerbia óriási léptekkel halad, nem hiszem, hogy nagyobb gondjai lennének a közeljövőben a felzárkózással. Nagyon sok globális cég telepíti már ma is ide a regionális fejlesztőközpontjait, a potenciállal, az itt rendelkezésre álló humán erőforrásokkal tehát meg lehetünk elégedve, ezt igazolják a beruházások is. Persze sokat lehet még haladni ezen az úton, arra kell törekedni, hogy a minél nagyobb értéket képviselő feladatok elvégzése érkezzen meg Szerbiába. Mindenképp nagy kitörési pont lehet az országnak a digitalizáció fejlesztése.