2022. szeptember 26., hétfő

Cápatudatosság, mi az?

A cápatudatosság világnapja az egyik legfurcsább világnapok közé tartozik, de nem a cápákkal való veszélyes találkozás elkerüléséről, hanem a veszélyeztetett cápafajok megóvásáról szól. A tengerek, óceánok halfaunáját nagykapacitású halászhajók tizedelik, évente millió tonnaszámra fogják ki a legkülönbözőbb halakat, köztük a cápákat is, amelyek azután valamelyik étterem konyháján vagy a nagy üzletláncok fagyasztott és félkészáru kínálatában jelennek meg. A cápák túlhalászása számos fajt a kihalás szélére sodort, ezért nemzetközi összefogásra van szükség a ritka cápafajok védelmében.

A CÁPALEVES STÁTUSSZIMBÓLUM

Ez a világnap ráirányítja a figyelmet az ember féktelen mohósága, kapzsisága miatt veszélybe került, gyilkosnak titulált cápákra. Az időről időre előforduló cápatámadások nagy publicitást kapnak a médiában. Amerikában több ember hal meg évente kutyatámadás következtében, mint cápatámadásban.

Miközben a világ nagyobbik, szegényebb felében százmilliók nélkülöznek, szó szerint éheznek, addig a világ gazdagabb fele olyan ínyencségekre vevő – mert megteheti –, mint a cápauszony leves, ami mára státuszszimbólum. Ez a több száz dolláros „finomság” nem egyéb, mint csirkeleves, a cápa uszonyával megbolondítva. Az orvhalászok csak azért ölik halomra a cápákat, hogy hozzájussanak a hátuszonyukhoz, csak ezt vágják le a cápákról. Még ha a megcsonkított cápát vissza is engedik a tengerbe, a szerencsétlen állat elpusztulhat, elvérzik a súlyos seben keresztül és lesüllyed a tengerfenékre. Napjainkra a cápák több mint ötven faja került fel a veszélyeztetett tengeri halfajok egyre hosszabb listájára.

Strandidill Hurgada közelében, a gyanútlan turista nem sejti, hogy halálos veszedelem fenyegetheti a mélyből (Fotó: Gergely József)

A természetvédők cápavédelmi akciói, felhívásai háttérbe szorulnak, amint megjelennek a vérengző tengeri szörnyetegekről szóló híradások: Halálos kimenetelű cápatámadás az Egyiptomhoz tartozó Vörös-tenger partján fekvő, a szerbiai turisták körében is népszerű Hurgadában!

Két egymást követő halálos kimenetelű cápatámadás történt július első napjaiban Hurghada közelében, rövid időn belül két nő is cápatámadás áldozatává vált. Az egyiptomi hírközlő szervek szerint a négy méterre is megnövő makócápa követhette el a támadást. Azonban nem bizonyítható, hogy ugyanaz a cápa hajtott volna végre két végzetes támadást. A makócápa hatmázsás tömegű is lehet és óránként akár 60–70 kilométeres sebességgel képes úszni. A kettős cápatámadás Hurgada szélesebb környezetéből is elriasztotta a nyaralók ezreit. A hatóságok az érintett partszakaszokon betiltottak mindenféle „tengeri tevékenységet”, ideértve a halászatot is. A cápatámadások viszonylag ritkák Egyiptom vörös-tengeri partvidékén. Igaz, ez sovány vigasz a megtámadottaknak.

VALÓBAN VÉRENGZŐ FENEVADAK A CÁPÁK?

A cápák vérengző, gyilkos mivolta túl van misztifikálva: az állat a sebesült, vérző élőlényekre vadászik, így, amikor a közelében úszó, cápaszemmel nézve vergődő embert észlel, abban a hitben, hogy egy beteg állattal találkozott, rátámad. A következő pillanatban, még ha észleli is a cápa, hogy ez nem az a zsákmány, amire számított, már késő. A cápa állkapcsában több sorban elhelyezkedő, hegyes és borotvaéles fogak egyetlen harapása végzetes lehet a „tévedésből” megtámadott ember számára.

Július 14-én, a cápatudatosság világnapján tehát az emberi kapzsiság által halálra ítélt cápákra emlékezünk, nem feledkezve meg a cápák túlélési ösztöne miatt áldozatul esett emberekről sem.

AZ ADRIÁN RITKA VENDÉG A CÁPA

Kétéves Covid-bezártság után berobbant, mondhatjuk, hogy tombol a turistaszezon, ezrek tódulnak a tengerparti nyaralóhelyek felé és élvezik a sós víz áldásait, a levegőváltozás, a lazítás jót tesz a szervezetnek. A nyaralást azonban elronthatja akár már egy kósza újsághír is, hogy valamelyik tengerparti üdülő közelében cápát láttak.

Az idei nyári turistaszezon kezdetén, május végén feltűnt egy cápa a horvátországi Pirovac település partjainál. A szakértők a cápa viselkedéséből arra következtettek, hogy feltehetően egy kékcápa kalandozott el a horvát tengermellékre. Ez a kóbor cápa közel merészkedett a partokhoz, amiből arra következtettek, hogy éhes és élelmet keres, ami potenciális veszélyt jelenthet a tengerben fürdőzőkre. A cápák között a kékcápa szaglása a jobbak közé tartozik, a vérszagot több száz méterről is képes megérezni.

A tengerbiológusok az Adriai-tengerben mintegy 30 cápafaj jelenlétét mutatták ki, közülük az egyik a kékcápa, amelyet ritkasága miatt veszélyezetetett fajként tartanak számon és alapjában véve nem jelent nagy veszélyt a fürdőzőkre.

HOGYAN ELŐZZÜK MEG AZ ESETLEGES CÁPATÁMADÁST?

Többféle tanácsot találhatunk a világhálón, de a legbiztosabb módszer, ha nem megyünk cápaveszélyes tengerpartra, hogy még véletlenül se találkozzunk cápákkal. A sokféle kutatás ellenére meglehetősen keveset tudunk a cápák viselkedési szokásairól. Ha valaki úszás közben észlel egy közeledő cápauszonyt, pánikszerű menekülésbe kezd, a heves vízcsapkodásból a cápa ösztönösen lecsap a vergődő, sebesült „tengeri élőlényre”.

Vannak jellegzetesen cápaveszélyes helyek, általában a cápák vándorlási útvonala mentén. Ilyen például Kalifornia, Florida és Ausztrália partvidéke. Nekünk, vajdaságiaknak nem kell különösebben aggódni e helyek veszélyessége miatt, márt csak azért sem, mert „kerüljük” e partvidékeket. Viszont számos vajdasági járt már Egyiptomban és lubickolt a Vörös-tengerben. A kettős cápatámadás után vajon ki fog elutazni, nyaralni Hurgadába?