2024. április 25., csütörtök

Energia-veszélyhelyzetet hirdet a magyar kormány

A rezsicsökkentés marad, de csak az átlagfogyasztásig

A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-jétől a rezsicsökkentett gáz- és áramárat csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón.

A miniszter a kormánykabinetek vezetőinek ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak, gyakorlatilag Európa jelentős részén mára energiaválság alakult ki. Hozzátette: az elmúlt napokban az is világossá vált, hogy nagy valószínűséggel a jelenlegi állás szerint Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra.

Közölte: a magyar családok és gazdaság energiaellátásának védelmére éppen ezért több más országhoz hasonlóan a magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet hirdet, és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe.

A miniszter szerint a rendkívüli intézkedésekkel tudják biztosítani azt, hogy az országnak legyen elegendő energiája télen is, és a továbbiakban is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.

A nagycsaládosok továbbra is kedvezményesen kaphatják a gázt – közölte Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a Kormányinfón.

Azt mondta, hogy a rezsicsökkentést továbbra is fenntartják az átlagfogyasztásig, afölött azonban piaci árat kell fizetni a gázért és a villanyért. A nagycsaládosoknak jelenlegi is van kedvezményes fogyasztási limitjük, ami megmarad a jövőben is – tette hozzá.

Egy háromgyermekes család ezentúl évente nem 1729 köbméterig, hanem 2329 köbméterig veheti igénybe a kedvezményt. Minden további gyerek után 300 köbméterrel emelkedik a limit. A villamos áramnál ilyen kedvezmény nincs – közölte.

Gulyás Gergely a a kata szabályainak módosításairól azt mondta, nem fogadható el az, hogy míg egy katás havi 50 ezer forint adót fizet úgy, hogy munkaviszonyt vált ki, egy ápolónő pedig átlagban havi 184 ezer forintot.

Emlékeztetett: 2012-ben a katáról szóló önálló törvény elfogadásakor – amelyet akkor egyetlen ellenzéki párt sem szavazott meg – a kormány célja az volt, hogy a lakossági szolgáltatást végző kisvállalkozóknak vezessenek be egy átalányadót. Tájékoztatása szerint az első százezer katázó kilencven százaléka ebbe a körbe tartozott, a Pénzügyminisztérium adatai szerint azonban a katázók kétharmada ma már munkaviszonyt vált ki.