2022. szeptember 26., hétfő

Tervek nélkül

Június 19-én a napi koronavírus-jelentés értelmében országszerte 3766 tesztet végeztek el, 242 személynek a szervezetéből mutatták ki a vírus jelenlétét, vagyis a pozitivitás aránya 6,4 százalék volt. Aznap 74 személyt gyógykezeltek kórházban, lélegeztetőgéppel 10-et tartottak életben. A július 10-i jelentés szerint 4260 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 948 eredménye volt pozitív, így a pozitivitás 22,2 százalékos volt. A kórházakban aznap 154 Covid-pácienst gyógykezeltek, 7-en voltak lélegeztetőgépen. A köztársasági kormány formális Covid-testületében nem alkalmazott szakértők szerint evidens, hogy Szerbiában, számos másik országhoz hasonlóan, megkezdődött a következő járványhullám. A köztársasági válságstáb egyik epidemiológus tagja nem ért egyet ezzel az állásponttal, szerinte egyelőre nem beszélhetünk járványhullámról, az majd esetleg októberben, vagy novemberben kezdődik meg. Utóbbi szakértő a nyári hónapokban jellemző külföldi utazásokkal magyarázza a növekvő járványmutatókat. Ehhez képest az egyik vajdasági közegészségügyi intézet epidemiológusa sajtónyilatkozatában elmondta: a mostanában fertőződők egyike sem járt külföldön. A válságstáb epidemiológusa szerint „minden rosszban van valami jó”: akik most fertőződnek meg, legalább immunitást szereznek. Másrészről a tudomány jelenlegi álláspontja, a külföldi kutatások értelmében, az, hogy a koronavírus omikron alvariánsai nemcsak az eddig rendelkezésre álló vakcinák nyújtotta védettséget kerülik meg, hanem a korábbi fertőzéssel szerzettet is. Az omikron nem véd az omikrontól, emelte ki a közelmúltban az egyik közismert németországi virológus, aki szerint egyelőre annyit tudni szinte teljes bizonyossággal, hogy aki korábban például az omikronnal, vagy az omikron BA.1 alvariánsával fertőződött, az nem rendelkezik stabil védettséggel a BA.4-gyel vagy a BA.5-tel szemben. Ugyanez a virológus arra is rámutatott, hogy habár az említett alvariánsok jóval fertőzőbbek az eddigi alvariánsokhoz és variánsokhoz képest, a kórházi mutatók szinte mindenhol a világban arra utalnak, hogy következtükben nem alakul ki súlyos klinikai kórkép, ugyanakkor egyelőre senki sem tudja, hogy például a világ számos országában fokozott figyelemmel kísért poszt-covid szindróma tekintetében mik a jellegzetességeik. A szerbiai szakértők álláspontja szerint jelenleg Szerbiában is elsősorban a BA.5 alvariáns terjed.

(Illusztráció – implantcenter.hu)

Az országban a korábbi korlátozások közül mindenekelőtt a fertőzöttek elkülönülési kötelezettsége maradt hatályban, azzal, hogy az egészségügyi létesítményekben – beleértve ebbe például a gyógyszertárakat – a hatályos kormányrendelet értelmében kötelező viselni a védőmaszkot. Utóbbi szabállyal esetenként maguk az egészségügyi dolgozók sincsenek tisztában, hiszen nemrégiben egy epidemiológus – amennyiben nem újságírói tévedésről van szó – abbéli sajnálatának adott hangot, hogy miért nem kötelező legalább az egészségügyi létesítményekben viselni a védőmaszkot. A napokban több egészségügyi szakértő is azt javasolta a polgároknak, hogy amennyiben nem a saját otthonukról van szó, zárt helyiségben viseljék a védőmaszkot.

A maszk–távolságtartás alapvető óvintézkedések mellett a járványellenes küzdelem másik fontos oszlopa a védőoltással való immunizáció. Az ourworldindata.org kimutatásának értelmében Szerbiában a lakosság 49 százaléka a védőoltás egy dózisát kapta meg, míg 48 százaléka kettőt. Más források szerint három dózissal a lakosság 33 százalékát oltották be. Szerbiában, sok másik országhoz hasonlóan, a második emlékeztető oltást, azaz a vakcina negyedik dózisát, csak a társadalom bizonyos csoportjai számára javasolják – 65 évnél idősebbek, az egészségügyi intézményekben dolgozók és az immunhiányos állapotban szenvedők –, habár külföldön egyre gyakrabban merül fel annak a lehetősége, hogy ősztől minden polgár számára tanácsolják a második emlékeztető oltást. Ebben a tekintetben a szakértők többsége arra az álláspontra helyezkedik, hogy az omikron-specifikus védőoltások alkalmazása lenne a legcélszerűbb, a Moderna már megkezdte ezen oltóanyagának a klinikai vizsgálatát. A Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának egyik tanára a napokban azt mondta, hogy ősszel Szerbiába is érkezhet omikron-specifikus vakcina. Arról, hogy lesz-e ismét átfogó oltási kampány, illetve miként próbálnák ilyen szempontból mozgósítani a polgárokat, egyelőre senki nem nyilatkozott az illetékesek közül. Az immunizáció vonatkozásában legjobb esetben arra próbálják időnként felhívni a polgárok figyelmét, hogy ez a koronavírus átalakulásának és alkalmazkodóképességének ellenére sem veszítette értelmét, hiszen a legtöbb vakcina még mindig hatékonyan megakadályozza a súlyos tünetek kialakulását, sőt, egyes szakértők szerint a korábban fertőzött személy életminőségét akár hosszútávon rontó poszt-covid szindróma kialakulásának a kockázatát is csökkentheti.

Míg számos országban már megkezdtek készülni az őszi és a téli időszakra, amikor a legtöbbek becslése szerint elkerülhetetlen lesz az újabb és a jelenlegieknél súlyosabb járványhullám, Szerbiában az illetékesek még nem nyilatkoztak a tervekről. Persze, tény, hogy a legtöbb európi ország érdeklődésének középpontjában jelenleg az ukrajnai háború és az utóbbi generálta többdimenziós válság áll, mégis vannak olyan országok, ahol az államvezetés egyszerre akár több kihívásra is képes összpontosítani. Olaszországban például terveket fogalmaztak meg az oltáskampány újraindításával kapcsolatban, Ausztriában megkezdték kidolgozni az ősztől esetlegesen alkalmazandó intézkedés-tervezeteket, hasonlóan Németországhoz, ahol a különböző korona-forgatókönyvekre szabott cselekvési tervet még június elején elfogadta a kormány szaktestülete. A különösen veszélyeztetettek életének megóvása mellett az elsődleges cél az, hogy szükség esetén minél célravezetőbb intézkedésekkel akadályozzák meg a kórházak túltelítettségét – mert nem csak Covid-pácienseknek lehet szüksége orvosi ellátásra –, valamint a termelés a tömeges betegállomány következtében való megbénítását. A német kancellár a tartományok vezetőivel megtartott első egyeztetésén is három téma szerepelt napirenden: az infláció, az energiaválság és a koronavírus-járvány. Szintén Németországban nemrégiben ismertették a korábbi járványügyi intézkedéseket elemző szakértői véleményt, amelyiknek egyik fejezete az államvezetés és a közegészségügyi hatóságok a polgárokkal való kommunikációját járta körbe. Az általános megállapítás értelmében szükségszerű olyan kommunikációs rendszert – nemcsak a koronavírus-járvány, hanem minden egyéb válság vonatkozásában, legyen szó közegészségügyiről vagy éppen energetikairól – kialakítani, amelyik lehetővé teszi, hogy a polgárok tudatosan hozzák meg a társadalom egészének a szempontjából kívánatosnak tartott döntéseket. Azt szintén nyomatékosították, hogy a polgárokat nem szabad félrevezetni, megtéveszteni, vagy a félelem retorikájával befolyásolni. De mint azt a tücsök és a hangya története már megtanította velünk, mindenki másként készül a télre.