2024. április 25., csütörtök

Még júliusban Vučić–Kurti-párbeszéd

Miroslav Lajčák: A Nyitott Balkánnak európai értékeken kell alapulnia

Azért látogatott el nemrégiben Belgrádba és Pristinába is, hogy felmérje a helyzetet, előkészítse a brüsszeli párbeszédnek a folytatását, nyilatkozta a Nedeljnik hetilapnak adott interjújában Miroslav Lajčák, az Európai Unió dialógussal foglalkozó különmegbízottja.

 Úgy fogalmazott, hogy jelenleg jól működik a tárgyalócsoportok szintjén folyó egyeztetéssorozat, de az EU azt szeretné, ha hamarosan ismét magasabb politikai szintre, a politikai vezetők közöttire emelnék a dialógust. A közvetítő meglátása szerint Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő is hajlandó a párbeszéd folytatására, s az előkészületeknek most az a céljuk, hogy még júliusban megtörténjen egy újabb brüsszeli találkozó. Arra a kérdésre, hogyan tekint a nyugat-balkáni államok elégedetlenségére az Európai Unió és ezen országok közötti két héttel ezelőtti csúcstalálkozó eredményei vonatkozásában, Lajčák válaszában elmondta: sokat kell még dolgozni magának a régiónak is az együttműködés erősítésén, mert nehéz meggyőzni 27 országot arról, hogy készen áll valaki a jó kooperációra, ha ezt hat állam által alkotott közösségben nem tudja előbb megfelelően bizonyítani. Közölte, hogy ugyanakkor megérti ezeknek az államoknak a frusztráltságát is, az euroszkepticizmus növekvőben van minden országban, különösen pedig Szerbiában, ezért az előállt helyzetért viszont magát az EU-t is felelősség terheli, mert technikai kérdésként tekint egy ideje a bővítésre. Lajčák szerint ugyanakkor azoknak sincs igazuk, akik a nyugat-balkáni államokban kizárólag az EU-t teszik felelőssé, ezek a nézetek sem helyesek, az sem juttathatja el az országokat a közösségbe, ha Brüsszelre mutogatnak, ahelyett, hogy maguk elvégeznék a szükséges reformokat.

Kitérve a Nyitott Balkán regionális kezdeményezés részleteire, a diplomata azt mondta, kezdetben furcsa volt Brüsszel számára az, hogy megannyi rendelkezésre álló keretmegállapodás ellenére mégis valamilyen új forma mellett döntött Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia. Látva azonban a lelkesedést, azt, hogy tartalmas és konkrét megállapodások születnek, az EU is készen áll a kezdeményezés támogatására, mert a regionális összeköttetéseket létfontosságúaknak tartja. Két feltétele azonban van az EU-nak: legyen a projektum inkluzív, tehát senkit se zárjon ki, másrészt európai alapokra helyezzenek minden megállapodást, fejtette ki Lajčák.