2022. szeptember 28., szerda
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Régi idők tanévzárója

A diákok számára itt a vakáció. Természetesen az, hogy a diákok a sok tanulás után nagyobb szünetre mehetnek, nem mai találmány. Tájainkon a közoktatást, s vele együtt a tanéveket elválasztó tanítási szünetet Mária Terézia vezette be 1777-ben. Jelen írásunkban a százharminc évvel ezelőtti gimnáziumi évzáró heteket elevenítjük fel a Szabadkai Hírlap című korabeli hetilap segítségével.

A vasárnaponként megjelenő újság 1892. június 12-ei száma a szabadkai gimnázium Ferenc József megkoronázásának 25. évfordulójára megrendezett ünnepségéről számolt be, amelyet a Pest Szállóban (a mai Népszínház épülete) rendeztek meg. A zenés-verses ünnepi műsoron Toncs Gusztáv, a gimnázium tanára mondott beszédet, amelyben 1867. június 8-át, a koronázás napját a magyar történelem jeles eseményeként írta le. Szerinte a mindenkori magyar király több koronás főnél, mert megtestesíti a magyar koronához kötődő eszméket.

A Szabadkai Hírlap június 26-ai számában a gimnáziumban lezajlott érettségi vizsgáról, vagy ahogy akkor írták „vizsgálatról” olvashatunk.

„Főtisztelendő Magyar Gábor h. főigazgató elnöklete alatt f. hó 17. 18. és 19. napjain főgymnasiumunkban szóbeli érettségi vizsgálatot tartatott; a melyre 15 tanuló bocsájtatott, a kik közül jelesen érettnek négy tanuló névszerint: Budincsevits János, Freidmann Béla, Horváth József és Kiss Albert nyilvánítattak; jól érettnek 3, egyszerüen érettnek pedig 6 tanuló. Kettő a görögnyelvből a követelményeknek megnem felelvén szeptember hónapban tartandó javító vizsgálatra utasíttatott. Örömmel konstatáljuk, hogy elnöklő főigazgató a legnagyobb megelégedéssel távozott körünkből, a kitől azon édes reményben bucsuzott el a tanártestület, hogy a jövő évben őt mint rendes főigazgatót üdvözölheti a diszes és nagyfontosságú elnöki székben. Adja Isten!”

A Szabadkai Hírlap július 3-ai számában pedig már a kezdődő nyári vakációról írtak. Az újság vezércikkét a végzős diákok legfőbb problémájának, a pályaválasztás kérdésének szentelték.

„Valóban nem könnyű dolog az ifju hajlamainak megfelelő pályát eltalálni! A gondolkodó ész látja, hogyan fejlődik a proletarizmus, látja, miként szaporodik az élhetetlenek gyászos serege, mely már-már szemközt áll egyenlő erővel és hatalommal a társadalom alkotmányával és kéri jogait.

Ma még csak jogait kéri, de eljöhet az idő midőn követelni fogja midőn harczra kerül a dolog. Ezt a jövőt megakadályozni a jelen idők egyik legnagyobb problémája.

Mai időben a kenyérkeresés egészen kizökkent a régi kerékvágásból. Annyi módja van a keresetnek, hogy alig tudunk azokból választani. A legtöbb esetben csak a véletlen játszik közbe a pályaválasztásnál. Nem kutatjuk a gyermekek hajlamait, legfeljebb megkérdezzük van-e erre, vagy amarra a pályára kedve. S ha igen, akkor kész az elhatározás és adjuk gyermekünket a kenyérkereset útjára. Nem fontolgatjuk ama kérdést, vajon a gyermeknek van-e képessége a választott pályára. Ez fölösleges, mert a gyermek rendszerint jótehetségű, sokan bámulták már okosságát – az egész rokonság!” – írták a vezércikkben.

A régi gömbtornyú városháza mellett a gimnázium egykori épülete látható (Fotó: szabadkavaros.blog.hu)

A vezércikk után a lapban a gimnázium tanévzáró ünnepségéről olvashatunk beszámolót:

„Mult hó 29-én a »Pest« szálló díszterme mint minden évben, úgy az idén is diszes közönséggel telt meg; különösen a hölgyek voltak szép számban, kiknek már alig jutott ülőhely.

Megnyitotta az ünnepélyt az ifjuság énekkara, mely a himnuszt zengte el. Ezután Haverda Mátyás főgymn. igazgató a tanév főbb mozzanatait jelentette be a nagy közönségnek beszámoló beszédében. A program harmadik pontját Bodgroghy Károly VI. oszt. tanuló szép éneke a »Rózsa-románcz« képezte. Volt két szavalat is Fridmann Béla VIII. és Lőwy Bódog II. osztbeli tanulóktól. Ezután a pályanyertes művekből olvastak fel, majd a Honfidal elzengése után a jutalomdíjak kiosztása következett” – itt felsorolták azon tanulókat, akik jutalmakban és ösztöndíjakban részesültek, majd így folytatódik a tudósítás –  „Befejezte az ünnepélyt Horváth VIII. osztálybeli tanuló »Bucsu-beszéde« és a »szózat« eléneklése.

A tanuló ifjúság ezután osztályaiba vonult vissza, hol bizonyítványaikat az osztályfőnökök kiadták. Boldog vakáczios napokat kívánunk mindannyiuknak!”