2022. szeptember 25., vasárnap

Elfogadták a szerbiai országjelentést

Deli Andor nagyobb megértést követelt az EP-től Szerbia iránt

Az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők 523 igen és 78 nem szavazatával, valamint 34 tartózkodással elfogadták a 2021. évi szerbiai országjelentésről szóló határozatot, amelyben az EP Szerbiának az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankcióihoz való csatlakozását sürgeti. A határozat értelmében a szankciók elrendelésétől függ Szerbia további előrehaladása az európai úton.

A képviselők ezt megelőzően kedden vitáztak a jelentésről. A hírügynökségi jelentések szerint a felszólalók többsége egyetértett abban, hogy ha Szerbia nem hangolja össze fokozatosan a harmadik országok – egyebek mellett Oroszország – iránti kül- és biztonságpolitikáját az unióssal, akkor nem haladhat előre az európai úton. Szerbiának az Európai Unióban a helye, ám a csatlakozásig még sok az elvégzendő feladat – emelte ki Vladimir Bilčik, az EP szerbiai jelentéstevője, aki arra is rámutatott, hogy Szerbia európai útjának sikeressége talán még soha nem volt annyira fontos, mint amennyire fontos jelenleg. A B92 hírportál összeállítása szerint tegnap Bilčik mindehhez hozzáfűzte: „Az uniós csatlakozás Szerbia stratégiai döntése, így az EP elvárja Szerbia politikai vezetésétől, hogy stratégiai témaként tekintsen erre a kérdésre. Fontos, hogy Szerbia az EU irányába haladjon, ne pedig másikba.”

Az N1 tv összeállítása szerint JanezLenarčič, az EU válságkezelésért felelős biztosa is arról beszélt, hogy Szerbiának mielőbb össze kell hangolnia külpolitikáját az unióssal, ez pedig magába foglalja az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelését. Lényeges, hogy Szerbia minél jobban csökkentse az orosz földgáztól való függőségét – emelte ki Lenarčić.

A jelentésben az EP felszólítja az új szerbiai hatalmi többséget, hogy az eddigieknél gyorsabban hangolja össze az ország stratégiai határozatait és értékeit az unióssal. A képviselők sajnálatuknak adnak hangot amiatt, hogy Szerbia nem csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz, és ezzel összefüggésben az újonnan megválasztott hatalmi szerveket a kül- és biztonságpolitikai harmonizációra, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók elrendelésére szólítják fel. Az N1 tv összeállítása szerint a dokumentumban nagyjából harmincszor említik Oroszországot, de ugyancsak több alkalommal leszögezik, hogy az EU továbbra is elkötelezett Szerbia uniós csatlakozása iránt.

Az EP mindemellett a tagállamok támogatásáról biztosítja Szerbiát a Belgrád–Pristina-párbeszéd vonatkozásában, valamint az eddigi megállapodások alkalmazását sürgeti, továbbá aláhúzza, hogy „az EP Szerbiától és Koszovótól elvárja az államiság kölcsönös elismerését, azaz a kölcsönös elismerésre támaszkodó, jogilag kötelező erejű megállapodás aláírását”.

Az EP nemcsak a szankciók el nem rendelése miatt marasztalja el Szerbiát, hanem a sajtószabadság, valamint a hatalmi pártok politikai ellenlábasait érő támadások okán is. Az EP felszólítja Szerbiát a feltételezések szerint Veljko Belivuk vezette bűnbanda által elkövetett bűncselekmények feltárására, és emlékeztet arra, hogy a savamalai rombolás körülményeit, illetve hátterét továbbra sem göngyölítették fel a felhatalmazott szervek.

Egyes parlamenti felszólalók szerint a jelentés kevésbé kioktató is lehetett volna, mert így ahhoz vezethet, hogy Szerbia eltávolodik az EU-tól, és közben még közelebb kerül Oroszországhoz
Egyes parlamenti felszólalók szerint a jelentés kevésbé kioktató is lehetett volna, mert így ahhoz vezethet, hogy Szerbia eltávolodik az EU-tól, és közben még közelebb kerül Oroszországhoz

A szomszédos országok EP-képviselői mindenekelőtt a szankciók el nem rendelésének és a demokrácia szerbiai szintje kapcsán adtak hangot elégedetlenségüknek. Például a horvátországi Tomislav Sokol, aki szerint Szerbia nem demokratikus ország, és az államot egyszólamúságra támaszkodó politikai pártok irányítják. Szerbia kapcsolata Oroszországgal nemcsak az EU-tól távolítja el az országot, hanem civilizációs szempontból egész Európától – értékelte Karlo Ressler horvátországi képviselő. Alekszandar Jordanov bolgár képviselő szerint a „szerb világ” frázis emlegetése a Kreml hegemón jellegű politikájára emlékeztet.

A parlamenti vita során olyan képviselők is felszólaltak, akik szerint a jelentés más hangnemű lehetett volna, azaz kevésbé kioktató, mivel ez szerintük ahhoz vezethet, hogy Szerbia eltávolodik az EU-tól, és közben még közelebb kerül Oroszországhoz. Szerbia nagyobb támogatást és megértést érdemelne – értékelte Deli Andor, aki szerint a jelentésnek arra kellett volna összpontosítani, hogy miként támogathatná az EP Szerbia mielőbbi európai csatlakozását, „ehelyett azonban kioktat, előír és elfogadhatatlan túlzásokat tartalmaz, ez pedig lassítja Szerbia integrációját, megkérdőjelezi az EU hitelességét, a szerbiai polgárokat pedig elidegeníti az EU-tól”. Miközben az EU-val határos Ukrajnában háború zajlik, felfogathatatlan módon egyesek nem értik meg, hogy Szerbia mielőbbi csatlakozása az EU stabilitását erősítené – emelte ki Deli Andor. Mint hozzátette, Magyarország kormánya és a Fidesz képviselői elkötelezetten támogatják Szerbia európai uniós csatlakozását, ezért az országjelentés elfogadhatatlan számukra.

Keretben: Csatlakozás, de államérdek is

Egyesek megpróbáltak olyan EP-határozatot megszavaztatni, amelyik a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások felfüggesztését eredményezte volna, köszönet a többségnek, hogy ez végül mégsem sikerült – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vučićköztársasági elnök. Mint azt a B92 összeállítása szerint hozzátette, voltak olyan elképzelések, hogy a szankciók elrendelése ne az integráció ütemének, hanem a csatlakozásnak legyen a feltétele. Vučić szerint fontos, hogy Szerbia folytassa az uniós csatlakozást, ám ezzel egyidejűleg a vitális államérdekeket is szem előtt kell tartania. Szerinte a nemzetközi színtéren egyre kevesebbekkel lehet észszerűen beszélgetni. Az, aki nem hajlandó felismerni Szerbia igencsak különleges helyzetét, senkinek nem akar jót – jegyezte meg az államelnök.