2022. augusztus 17., szerda

Száznegyven éves a Zentai Atlétikai Klub

A modern sport kibontakozásának hajnalán Zentán hivatalosan 1882. július 4-én alakult meg az atlétikaklub Zentai Athleticai Club 1882 (ZAC 1882) néven. Az alapító közgyűlést 1882. április 30-án előértekezlet előzte meg, melyen képviseltette magát a város kiemelkedő rétege. A klubnak voltak alapító, pártoló, rendes és tiszteletbeli tagjai. Már a közgyűlést megelőző időszakban több mint 80 személy jelentkezett a tagságba, amelynek minden „feddhetetlen múltú, 18 évét betöltendő” zentai lakos a tagja lehetett. A Magyar Királyi Belügyminisztérium a Zentai Athleticai Club 1882 alapszabályzatát 1882. július 23-án hivatalosan bejegyezte (a 36790-es szám alatt), és jóváhagyta. Az első atlétikai versenyt 1882. augusztus 27-én rendezték meg, melyről a helybeli sajtó (Zentai Híradó) mellett még a Pesti Napló is részletesen beszámolt.

A klub átfogó sporttevékenységet folytatott, és az atlétikán kívül felkarolta a többi sportágat is: a tornát, úszást, vívást, céllövést, kerékpározást és a korcsolyázást, a későbbiek folyamán pedig a teniszt, a labdarúgást, a birkózást stb. Kezdetben a klub nemcsak az edzés és a versenyzés fogalmát merítette ki, hanem az akkori társadalmi elit rétegnek a találkozási, ismerkedési és kedvelt időtöltési helye is volt: teadélutánokat, kirándulásokat, színielőadásokat, tánciskolákat, banketteket, vigadalmakat szerveztek, és külön színjátszó csoportjuk is működött Zentai Aranyifjak néven. A klubban a későbbiek folyamán több névváltoztatás és tisztújítás történt: 1905. június 23. (ZAK 1905), 1912 (ZAK), 1923. május 15. (SZAK) és 1941. december 14. (ZAK). A két világháború közti időszakra jellemző volt a sportágak önállósulása és kibontakozása. A sport eredményorientálttá vált. A már korábban is működő sportágak mellett még a következők honosodtak meg az atlétikaklubon belül: birkózás, hazena (nagypályás kézilabda), asztalitenisz, vízilabda, röplabda, jégkorong és ökölvívás.

1945-től az új szocialista rendszerben a zentai atlétika a Jedinstvo Sportegyesület egyik szakágaként működött tovább. 1949-től lett önálló atlétikai klub, amelynek tevékenysége azóta is kizárólag az atlétikára irányul. A klub több névváltoztatáson ment keresztül: Jedinstvo SE, Pobeda SE, ŽSSDS, AK Szenta, ŽAK és végül ismét ZAK. A zentai bírótestület, mely több mint 1000 versenyt szervezett meg Zentán, 1945 óta az atlétikai szakág szárnyain belül működött, az új rendelet értelmében 2012-ben kivált, azóta önálló szervként tevékenykedik.

A Zenta csapata 1983-ban Versailles-ban
A Zenta csapata 1983-ban Versailles-ban

Az 1945–2022-es időszakban a zentai atléták 3153 versenyen vettek részt (1029 alkalommal Zentán és 2124 alkalommal vidéken és külföldön). Az 1945–2022 időszakban az országos, köztársasági és tartományi bajnokságokon több mint 2000 bajnoki címet szereztek mezei futásban, többpróbában, a terem- és a nyílt pályás bajnokságokon. Az országos, köztársasági és tartományi csapatversenyeken 312 bajnoki érmes helyezést értek el a felnőtt-, az ifjúsági és a serdülőmezőnyben (163 első, 97 második és 52 harmadik). A legrangosabb csapatbajnoki cím az 1981-ben és 1982-ben megszerzett országos felnőtt női bajnoki cím volt, amely akkor a Bajnokcsapatok Európa-kupáján való indulási jogot jelentette Leverkusenben és Párizsban. A zentaiak a 12 fős döntőben (csupa zentai lány, semmi erősítés más klubokból!) olyan európai fő- és nagyvárosok csapataival versenyeztek, mint Párizs, Milánó, Leverkusen, Manchester, Amszterdam, Madrid, Zürich, Bécs, Stockholm… A szervezők zavarba is jöttek, hogy az akkor még 25.000 lakosú Zentát nemigen találták a térképen, így hát a 7. helyen záró Zentát Belgrád külvárosának titulálták, a jegyzőkönyvbe pedig ez került be: a 7. helyezett „AK Belgrád-Zenta”…

Az ifjúsági női korosztályban a zentai atlétalányok nyolcszor voltak országos csapatbajnokok, és hétszer országos kupagyőztesek. A serdülő korosztályban a fiúk négyszer, a lányok kétszer voltak országos kupagyőztesek. Az országos serdülő-ligabajnokságot (JUPAL) a fiúk és a lányok is két-két alkalommal nyerték meg. Külön jelentőséggel bír a 14 megszerzett országos női dobócsapatbajnoki cím.