2022. december 2., péntek

Felhevült testtel soha se ugorjunk a hideg vízbe!

Szendi Zsolt: Kánikulában jól jön a felfrissülés, de óvakodni kell a hirtelen hőmérséklet-változástól

A nyár még szinte el sem kezdődött, és országszerte máris több fulladásos eset történt. Egy hét leforgása alatt, amiről a média tudomást szerzett, hárman fúltak vízbe. Egy nő és egy férfi a népszerű fővárosi fürdőhelyen, az Ada ciganliján fulladt meg. A Jovan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet adatai szerint, több évre visszamenőleg a statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb áldozat felnőttkorú, 18 és 64 év közötti. A legtöbb fulladásos esetet tavakban, folyókban, csatornákban jegyezték, és a 2016–2020-as adatok azt mutatják, mintegy 70-80 százalékban az áldozatok férfiak voltak.

Szendi Zsolt, a Szabadkai Vöröskereszt Vízimentő- szolgálatának koordinátora
Szendi Zsolt, a Szabadkai Vöröskereszt Vízimentő- szolgálatának koordinátora

Szendi Zsolt, a Szabadkai Vöröskereszt Vízimentő-szolgálatának koordinátora, aki egyben a Vajdasági Vöröskereszt Vízimentő Tanácsának elnöke is és a Szerbiai Vöröskereszt Vízi- és Hegyimentő Tanácsának, illetve a Nemzetközi Életmentő Szövetség európai ágazatának tanácstagja. Beszélgetésünk során rámutatott, hogy a fürdőhelyen sokszor elfelejtünk vigyázni magunkra, és gyakran nem figyelünk másokra.

– Összehasonlítva a fürdőhelyeket más kirándulóhellyel, ahova az emberek pihenni, üdülni járnak, más helyeken baj esetén több idő jut arra, hogy reagáljunk, míg a vízben baj esetén azonnal kell a segítség, hiszen az ember pillanatok alatt életeveszélybe kerül. Legyen szó egy sérülésről, szívinfarktusról, vagy pánikhelyzetről. Sajnos sokszor nem mérjük fel jól a képességeinket. Az elmúlt két-három hétben történt tragédiák is azért történtek, mert a hirtelen jött felmelegedéskor nem gondolták át, hogy a szervezet hogyan reagál a felfrissülésre, mellőzték a fürdőzés alapszabályait.

Melyek a fürdőzés alapszabályai?

– Az első és alapvető szabály, hogy felhevült testtel ne menjünk hirtelen a vízbe. A nyakat és a mellkasunkat le kell hűtenünk. Vagy lecsapkodjuk magunkat vízzel, vagy lezuhanyozunk úszás előtt. A testünk alaphőmérséklete ugyanis 36 fokos, s ha a kinti hőmérséklet eléri a 40 fokot, még inkább felmelegszik a testünk. Képzeljük el mekkora sokkot okozunk a szervezetünknek, amikor belemegyünk a 20 fokos vízbe. Ugyanilyen sokkos állapotot élünk át, amikor a hőségből belépünk egy klimatizált helyiségbe, amikor a hőmérséklet-változástól megszédülhetünk, vagy rosszul érezhetjük magunkat. A vízben ennek a sokknak még erősebb hatása van. Nagyon fontos a táplálkozás is, ugyanis teli gyomorral nem jó úszni menni, az emésztésnek is megvan a saját folyamata. Emellett, ugyan kellemes esős időben a vízben tartózkodni, mégis oda kell figyelni arra, úszás közben a víz kipárolgása miatt kevesebb oxigénhez jut a szervezetünk és az oxigénhiánytól eszméletvesztés következhet be. Tiszteletben kellene továbbá tartani a fürdőhely házirendjét, a vízimentő utasításait, a figyelmeztető táblákat, illetve azt, hogy ismeretlen, nem áttetsző vízbe, ahol nem tudjuk milyen a vízfenék, ne menjünk be.

A vízimentők jelenlétét a fürdőhelyek szabályozása követeli meg. Minden fürdőhelyen találkozhatunk velük?

– A szabályzat csupán azt követeli meg, hogy egy adott, rendszabályozott fürdőhelyen hány vízimentő jelenlétére, illetve milyen mentő és elsősegély-felszerelésre van szükség. A hatályban levő szabályzatot a Nemzetközi Életmentő Szövetségtől vette át a Szerbiai Vöröskereszt, és ezt tartja be a ma már az ország területén mintegy 30 vízimentő-szervezet. A vízimentő-szervezetek és vízimentő-szolgálatokat magába tömörítő Life Saving Országos Életmentő Szövetséget jelenleg a Szerbiai Vöröskereszt koordinálja. Ennek köszönhetően a vízimentők kiképzésében is egy standardot követnek. Sajnos a vízimentés csak a sportminisztériumhoz tartozik (a vízimentés nemcsak életmentés ugyanis, hanem sportág is). Nagyon kevés sportfelügyelő van, aki ellenőrizhetné a vízimentő-jelenlétet a fürdőhelyeken, általában akkor ellenőrzik a fürdőhely biztonságát, amikor megtörtént a baj és a felelősöket keresik. A rendszabályozott fürdőhelyeken, ami legtöbbször nyilvános medencét jelent, de az újvidéki Strandon, a belgrádi Ada ciganliján, a szávaszentdemeteri, vagy a fehértemplomi strandon is vannak vízimentők. A vizekről szóló törvény szerint az adott álló- és folyóvizek az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, akik legtöbbször a víz minőségére hivatkozva a fürdőzést saját felelősségre engedélyezik, így ezeken a fürdőhelyeken nincs is felügyelet, és az adott önkormányzat ily módon leveszi magáról a felelősséget.

Ha a medencén, a fürdőhelyen van vízimentő, legtöbbször hogyan viszonyulnak a fürdőzők hozzájuk?

– Sokszor úgy tűnik, mintha a fürdőzőket zavarná, vagy feszélyezné a jelenlétük. A fürdőhelyeknek is van házirendjük, amit jól látható helyen illusztráció formájában, vagy feliratokkal közölnek. Sajnos vannak olyanok, akik azzal az állásponttal, hogy fizetett a belépőért, illetve, azért ment oda, hogy jól érezzék magukat, nem veszik figyelembe a szabályokat.

A fuldoklás láncának három karikája van. Az egyik maga a fürdőző, akinek a viselkedése, az egészségügyi állapota jelenthet kockázati forrást. A másik a fürdőhely koordinátora, aki annak biztonságáért felelős (2012-től a Vöröskereszt vízimentő-szolgálata tanácsokat ad a fürdőhelyek biztonságának kialakítására. Szabadkán a Harcosok sorakozója lakótelepen található uszoda kockázatfelmérését ők végezték el, illetve a Palicson épülő élményfürdőét is). A harmadik pedig maga a vízimentő, akinek a munkáját nem lehet összehasonlítani az elsősegélynyújtással, ugyanis a fuldokló életének mentésekor ő maga is az életét kockáztatja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy jól kiképzett és felkészült legyen.