2022. augusztus 17., szerda

Az örökségvédelem közös feladatunk

Hamarosan elkezdődik a városmag épületeinek értékelése – A munkát a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakemberei végzik

Mint szerdán beszámoltunk róla, Belgrádban, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének szervezésében, Szabadka építészeti hagyatékának jövőjéről, valamint a Szabadka–Szeged vasútvonal felújításáról tartottak lakossági fórumot. Ezen a rendezvényen Szűcs Balázs, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója az egybegyűlteknek arról számolt be, hogy az intézet hamarosan megkezdi a szabadkai városmag épületeinek értékelését. Tegnap felkerestük az igazgatót és arra kértük, adjon részletesebb tájékoztatást erről a munkáról.

Szűcs Balázs (Fotó: Patyi Szilárd)

Mit jelent ez az értékelés, ki végzi el és miért szükséges végrehajtani?

– A fórumon elmondtam, hogy előttünk áll egy nagy munka. 1986-ban, amikor Szabadka városmagját védetté nyilvánították, akkor a törvény nem követelte azt, hogy pontosan minden házat értékeljünk. Műemlékvédelmi szempontból egy épület értékesnek, értéktelennek vagy kiemelten értékesnek minősül. Ez az értékelés az úgynevezett valorizáció, ami akkor elmaradt. Épp ezért megbeszélést folytattam a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával és megállapodtunk, hogy hivatalos átiratot fognak küldeni számunkra, amellyel eleget tehetünk törvényes kötelezettségünknek, bepótoljuk azt, amit akkor nem tettünk meg. Hozzáteszem, akkor ezt nem is kellett elvégeznünk, de a védetté nyilvánított városmagról szóló kormánydöntést összhangba kell hoznunk. Erre kapunk egy határidőt is. A valorizációt a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai fogják elkészíteni. Természetesen egyeztetéseket folytatunk majd a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet munkatársaival, mert Szabadka városmagjában két olyan épület is van, amely kiemelt jelentőségű műemléknek számít, mégpedig a Városháza és a Zsinagóga. Ez esetekben mindenképp ki kell kérnünk az intézet szakvéleményét. Miután összeraktuk az elaborátumot, amelyben minden egyes épületet értékeltünk a városmagban, továbbítjuk azt a köztársasági intézetbe, akik azt majd a kulturális minisztériumba továbbítják a kormány jóváhagyásáért.

A dialógus a legfontosabb, ami meghatározhatja a város jövőjét (Fotó: Molnár Edvárd)

Hogyan zajlik az értékelés, és meddig fog tartani?

– A munkához egy szakmai bizottságot hozunk létre. Nálunk azonban már létezik ilyen bizottság. Egy nagyobb probléma esetében, amellyel találkozni szoktunk itt az intézetben, például egy értékes ház felújítása, ne adj’ isten! bontásával kapcsolatban, akkor összehívom a szakmai tanácsomat, amelyben többek között archeológus, építész, szobrászművész, festőművész is helyet kapott, és megbeszéljük a munkát és kiosztjuk a feladatokat. A valorizáció esetében is így fog zajlani a folyamat. Ebben a munkában az intézet minden munkatársa részt fog venni. Egy ilyen értékelésnél természetesen az építészmérnököknek kiemelten fontos feladatuk van, de ugyanúgy részt vesz például a művészettörténész és a szobrász is, hiszen a városmagon belül a szobrok, az emlékművek az ő hatáskörükbe tartoznak. Ez egy hatalmas munka, amelynek nagyrészét mi már elvégeztük. Különböző dokumentumokban fellelhetők ezek az értékelések. Amikor átvettem az igazgatói pozíciót, akkor azzal vártak, hogy a 2-es övezet újraértékelését és tervdokumentációját kellett összeállítanunk. Ez 95 százalékban megtörtént. Az 1-es és 3-as övezetben is már nagy előrelépést értünk el, így a városmag értékelésének nagyjából egyharmada már megtörtént, csak azokat más dokumentumba kell átültetni. Remélem, hogy ezt a munkát az idei évben be tudjuk fejezni. Ez meg fogja határozni a részletes szabályozási terv kidolgozását is. Eddig egy részletes szabályozási terv kidolgozásánál sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy bizonyos épületeket úgy kellett értékelnünk, hogy azok nem voltak összhangban a magasabb rendű dokumentumokkal. Ezeket a terveket akkor visszadobták nekünk. A valorizációval ez a probléma megoldóik. Nagyon szeretném, hogy ez a város úgy épülne tovább, hogy az esztétikát is figyelembe vennék. Zöldterületekre, városképre, utca látképére gondolok elsősorban. Itt túl is lépek a hatáskörömön, hisz ennek nemcsak a városmagra, hanem az egész városra kellene érvényesnek lennie. Hogy milyenek lesznek az új épületeink, hogyan fognak kinézni, nagy mértékben befolyásolja a város élhetőségét.

A valorizációhoz szakmai bizottságot hoznak létre (Fotó: Molnár Edvárd)

Ha már áttértünk az örökségvédelem tágabb perspektíváira: ez év elején a Bíró Károly Alapítvány szervezésében volt egy kétnapos szakmai tanácskozás Szabadka belvárosa építészeti örökségének megóvásáról, amelyen neves hazai, magyarországi és romániai műemlékvédelmi szakemberekkel folytathattak eszmecserét. Az intézet számára milyen új irányokat mutattak az ott elhangzott előadások, szakmai tanácskozások?

– Kiemelném, hogy a tanácskozás több előadója és mi is arra az álláspontra jutottunk, amelyet mi már korábban is hangoztattunk, hogy a dialógus a legfontosabb, ami meghatározhatja ennek a városnak a jövőjét. Elsősorban az örökségközösségre gondolok. A Farói Egyezmény szerint az örökségközösséget alkotja minden olyan szereplő, akiknek bizonyos érdeke fűződik kulturális örökségünkhöz, tehát ide tartoznak például a politikusok, befektetők. Hozzáteszem ez utóbbiaktól mindenki fél, mondván a befektetők elrontják a várost, de ők egy város fejlődésének a motorjai is, így velük is le kell ülni, és párbeszédet folytatni. Be kell vonnunk az itt lakó polgárokat és a kört tovább lehet bővíteni. Az örökségvédelem közös feladatunk és nagyon komolyan kell vennünk.